Budapest lehetett volna a befutó? Az olimpiai döntés kulisszatitkai

/ 2017.09.17., vasárnap 17:00 /
Budapest lehetett volna a befutó? Az olimpiai döntés kulisszatitkai

Budapest visszalépése, majd Párizs és Los Angeles alkuja miatt formalitássá silányult a Nemzetközi Olimpia Bizottság eheti közgyűlése. Hogy jutottunk ide és mi valósul meg Budapest olimpiai terveiből? Válaszok a friss Heti Válaszban.

A NOB szerdán kijelölte a 2024-es és a 2028-as játékok házigazdáit. Noha a közvélemény először Budapest visszalépése után értesült róla, hogy Limában két házigazdát is kijelölhetnek, Thomas Bach NOB-elnök fejében a pályázat elejétől élt ez a forgatókönyv. Már 2016 őszén megemlítette a lehetőséget, pedig akkor még a magyar főváros is versenyben volt, mi több, ekkortájt kezdték titkos esélyesként kezelni Budapestet. Bach ötletének egyetlen célja volt: hogy így vagy úgy, de az Egyesült Államok kapjon egy olimpiát.

A NOB bevételének zöme amerikai vállalatoktól jön, az NBC 2000 milliárd forintnak megfelelő jogdíjat fizet a közvetítési jogért. Ám New York és Chicago is csúnyán elbukott a 2012-es és 2016-os játékokért folyó szavazásokon, ezért született Bach mentőötlete a kettős helyszínkijelölésről. Az egyik befutó mindenképp Los Angeles lett volna, az igazi verseny Párizs és Budapest között zajlott a másik helyre.

A magyar végül visszalépett, de több, a pályázatban szereplő beruházás így is folyamatban van. Mi a feltétele, hogy felépüljön az Óbudai Velodrom? Kell-e 12 ezres atlétikai stadion? Miért hasznos Dél-Budának az új Duna-híd és a 150-es vasútvonal elterelése?

 

 

 

 

Válaszok a Heti Válasz szeptember 14-i számában, mely elektronikus formában a Digitalstandon is kapható.

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!