Charlie és társai – öt megtizedelt szerkesztőség a közelmúltból

/ 2015.01.22., csütörtök 17:30 /

Je suis Novaja Gazeta. Je suis Express News. Je suis Al-Iraqiya. Ezeket a jelszavakat nagyságrendekkel kevesebben töltötték fel Facebook-profiljukra és tűzték ki kabátjukra, mint január második hetében a Je suis Charlie feliratot, pedig a Charlie Hebdo előtt is számos szerkesztőségben gyászolták munkájuk miatt meggyilkolt kollégáikat. Az Újságírók Határok Nélkül (RSF) nevű párizsi szervezet most öt ilyen orgánumra irányította a figyelmet.

1. Al-Iraqiya (Irak). A második világháború óta nem követelt annyi újságíró-áldozatot fegyveres konfliktus, mint az iraki háború. 2003 és az amerikai csapatok 2010-es kivonása óta 230 sajtómunkatárs vesztette életét erőszak következtében. A legtöbb kollégát az Al-Iraqiya nevű tévécsatornánál gyászolták: szám szerint tizennégyet. Legfőbb bűnük az volt, hogy az adót az amerikai kormány alapította és adta át később a síita vezetésű iraki államnak, ezért a zömmel szunnita lázadók szemében árulók.

2. Express News (Pakisztán). Decemberben az egész világ elszörnyedve hallgatta a híreket az utóbbi évek talán legszörnyűbb terrortámadásáról: a pakisztáni Talibán hét támadója 145 embert, köztük 132 kiskorút lőtt le egy hadsereg által fenntartott pesavari iskolában. A terrorszervezet szemében a liberális nézőpontjáról ismert Express News tévécsatorna is szálka: hat munkatársukat gyilkolták meg, és még többjük otthonát érte támadás.

Dmitry Muratov, a Novaya Gazeta főszerkesztője

Dmitry Muratov, a Novaya Gazeta főszerkesztője

Fotó: Getty/Europress

3. Novaja Gazeta (Oroszország). A Committee to Protect Journalists nevű szervezet adatai szerint az utóbbi két évtizedben 56 újságíró vesztette életét Oroszországban. A legtöbbször a Novaja Gazeta nevű liberális, ellenzéki újságnál gyászolták: hat kollégájuk lett gyilkosság áldozata. A legnagyobb visszhangot a csecsen háborúban elkövetett jogsértéseket vizsgáló Anna Politkovszkja és Natalja Esztemirova megölése váltotta ki, míg Igor Domnyikov és Jurij Scsekocsihin korrupciós ügyek után nyomoztak, amikor áldozattá váltak. Az elkövetőket – két ultranacionalista aktivistát – csak Anasztaszia Baburova újságíró-gyakornok és Sztaniszlav Markelov megölése ügyében tudták megtalálni és elítélni az orosz hatóságok.

4. Radio Shabelle (Szomália). Az évtizedeken át anarchiában fuldokló országban veszélyes munka az újságírás (1992 óta 56 kollégát öltek itt meg). Tudják ezt a legismertebb rádióadó, a Radio Shabelle szerkesztőségében is, ahol tízen váltak iszlamista milíciák, mindenekelőtt az Al-Shabaab áldozatává az utóbbi nyolc évben. Utóbbiról kevesebbet hallunk, mint az Iszlám Államról, a Talibánról vagy a Boko Haramról, de ugyanolyan kegyetlen szervezetről van szó: az ő repertoárjukban is megtalálható a szúfisták és keresztények üldözése, a lefejezés, a csonkítás, sőt az „iszlámtalan” arany- és ezüst fogtömések kiszedetése és begyűjtése is. A minderről beszámoló Radio Shabelle-t 2010-ben az év médiumává választotta az RSF.

5. Radio-televizija Srbije (Szerbia). A szerb közszolgálati csatornát a koszovói háború során, 1999. április 23-án érte célzott rakétatámadás a NATO részéről. Tizenhat alkalmazott vesztette életét, és a NATO máig jogosnak érzi a támadást, mondván: az RTS propagandát sugárzott, így katonai célpontnak minősült. Dragoljub Milanovićot, az adó igazgatóját viszont 2002-ben kilenc és fél év börtönbüntetésre ítélték, amiért nem rendelte az épület kiürítését.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.