Charlie Hebdo: az eurómilliók megmérgezték a munkahelyi hangulatot

/ 2016.02.05., péntek 08:13 /
Charlie Hebdo: az eurómilliók megmérgezték a munkahelyi hangulatot

Pénzügyi viták és személyi konfliktusok jellemezték a 2015 januárjában megtizedelt Charlie Hebdo elmúlt egy évét. Franciaország már nem több nyitottsággal és több szabadsággal harcolna a terror ellen, ahogy a tömegtüntetések egy éve ígérték: a múlt héten a szocialista kormány markánsan baloldali igazságügy-minisztere mondott le a szükségállapot tervezett meghosszabbítása miatt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Résister (ellenállni) – így szólt a 2015. január 7-i Charlie Hebdo-gyilkosságot követő franciaországi tömegtüntetések egyik jelszava. Ellenállni a terrornak, még több sajtószabadsággal, nyitottsággal, amúgy franciásan – valahogy így foglalható össze azon napoknak a hangulata. A novemberi merényletek után azonban mindez megváltozott, az emberek már nem annyira a „Je suis Charlie” jelszó erejében, hanem rendőreikben és katonáikban bíznak.

A januári sztárszlogent, az „ellenállást” emlegette Christian Taubira igazságügy-miniszter is, amikor múlt héten lemondott posztjáról. De jelentős különbség, hogy most saját baloldali kormányával kapcsolatban hangsúlyozta az ellenszegülést. François Hollande államfő és Manuel Valls miniszterelnök ugyanis meghosszabbítaná a november 13-i párizsi mészárlások után bevezetett szükségállapotot és a kettős állampolgár terroristákat megfosztanák francia útlevelüktől.

A Charlie Hebdo elmúlt egy éve is zavaros volt, már néhány hónappal a merénylet után kiéleződtek a feszültségek. A laptól azóta már kilépett munkatársak tavasszal nyílt levélben bírálták a lap vezetését. Kritikájuk középpontjában a „munkahelyi hangulatot megmérgező eurómilliók” álltak.

 

 

Hogy miként alakult a lap pénzügyi-politikai háttere, milyen volt a fogadtatása a halott kisgyerekkel és terrortámadások áldozataival „viccelő” karikatúráknak, kiderül a február 4-i Heti Válaszból. Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható. 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.