Családban marad

/ 2013.02.13., szerda 16:46 /

Hamarosan beiktatják hivatalába Dél-Korea új elnökét.

Pak Kun Hje decemberi választási győzelme annyiban történelmi jelentőségű, hogy nemcsak Koreában, de az egész kelet-ázsiai térségben ő lesz az első női csúcsvezető. A Koreai Köztársaság híres arról, hogy az egész fejlett világban itt a legnagyobb a nemek közti társadalmi különbség. A szigorú konfuciánus hagyományú országban az élet minden területén férfiuralom van, női vezetők alig akadnak, a hölgyek átlagosan 40 százalékkal kevesebbet keresnek, a férfiközpontúság-indexek szerint az ország az arab államokkal van egy szinten. Ezért is figyelemre méltó, hogy, kis különbséggel ugyan, de a konzervatív Pak le tudta győzni liberális - férfi - ellenfelét.

Persze a hölgy nem akárhonnan jött, s családi háttere nélkül nem lett volna esélye a sikerre. Apja az a Pak Csong Hi tábornok volt, aki 1961-ben katonai puccsal átvette a hatalmat Szöulban, s csaknem két évtizedig vaskézzel irányította az országot. A diktátor lefektette a koreai gazdasági csoda alapjait, s Dél-Koreát a világ egyik legszegényebb országából feltörekvő kistigrissé tette. Sokan nem felejtik el azonban, hogy nem remegett meg a keze, ha ellenzéki aktivistákat kellett megkínoztatni, bebörtönöztetni, esetleg főbe lövetni.

Lánya korán belecsöppent a politikába. Még csak 22 éves volt, amikor egy Phenjan-párti mozgalmár agyonlőtte édesanyját (a golyót Pak Csong Hinak szánták), s ezután apja mellett öt évig afféle first ladyként szolgált a Kék Házban, a szöuli elnöki rezidenciában. Aztán apját is lelőtte a saját kémfőnöke. Jóval később, már a 2000-es években, immár demokratikus körülmények között a mostani elnököt is megsebesítette egy merénylő, akit annak idején a politikusnő apja bebörtönöztetett.

Koreát a kívülállók megosztott félszigetként képzelik el, ahol a sztálinizmusból extrém sportot űző, koldusszegény Észak áll szemben a demokratikus és dúsgazdag Déllel; kevesek számára ismert, hogy Dél önmagában is erősen megosztott. A fő politikai törésvonalat a múlthoz való viszony jelenti. A konzervatívok sok szempontból Pak Csong Hi és a többi katonai diktátor örökösei; a baloldali-liberális erők viszont az egykori demokratikus ellenzékből nőttek ki, identitásuk a '70-80-as évek zsarnokságellenes küzdelmein alapul. A megosztottságot a mostani elnökválasztás is jól mutatta: a Pak lány ellenfele egy olyan emberi jogi ügyvéd volt, akit Pak Csong Hi annak idején börtönbe záratott. Így a szavazás nagyrészt a múltról szólt, már csak azért is, mert a programokban nem volt jelentős különbség. A konzervatívok fő támogatói az idősebb nemzedékek voltak, akiknek emlékei szerint Pak Csong Hi alatt rend volt, az ország szépen fejlődött, és ha kellett, még a kommunistáknak is jól odacsaptak. A másik oldalra jellemzően a fiatalabbak szavaztak. A rekordmagas - 76 százalékos - részvétellel zajlott választást valószínűleg az döntötte el, hogy olyan idős szavazók is az urnához járultak, akik amúgy otthon szoktak maradni, de most a Pak név régi szép emlékeket hívott elő belőlük.

Bár a laptophercegnő - gúnynevét onnan kapta, hogy beszédeit mindig felolvassa, s képtelen a spontán megnyilvánulásokra - neme miatt kilóg a sorból, megválasztása egy általános trendbe illeszkedik: szélsebes fejlődés ide, csúcstechnológiai újítások oda, Ázsiában a politika afféle családi üzletté vált. A szintén tavaly decemberben megválasztott új japán miniszterelnök, Abe apja külügyminiszter, nagyapja miniszterelnök volt. A hatalmat 2012-ben átvett ifjú észak-koreai vezető, Kim Dzsong Un nagyapja, Kim Ir Szen évtizedeken át volt az ország egyeduralkodója; Kínában pedig az új pártfőtitkár, Hszi Csin-ping apja a miniszterelnök-helyettességig vitte. Ha távolabb megyünk, azt láthatjuk, hogy a helyzet sok más ázsiai országban hasonló. Jelenleg Indiát, Bangladest, Pakisztánt, Malajziát, a Fülöp-szigeteket, Szingapúrt és Thaiföldet olyan politikusok vezetik formálisan vagy informálisan, akiknek apja, házastársa vagy testvére már irányította az adott országot. Mindegy, hogy demokráciáról vagy valamilyen tekintélyelvű rendszerről van-e szó - az ázsiai politika igencsak családközpontú.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.