Dagály közeleg?

/ 2018.06.06., szerda 11:01 /

Növekszik a görög–török szárazföldi határon át az EU-ba érkező menedékkérők száma. A tagállamok nem tudnak megállapodni egy közös migrációs politikáról, pedig ez a jövő évi európai parlamenti választás legfontosabb témája lesz. A „Stop, Soros!”-csomag már e küzdelem felvezetése.

„A központ elérte befogadóképességének határát. Folyamatosan növekszik az érkezők száma, de a helyzet ellenőrzés alatt áll” – mondta május elején az AFP francia hírügynökségnek az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) tisztviselője egy északkelet-görögországi menekülttáborban. Ha egy B kategóriás repülős komédiában a pilóta kimondja „a helyzet ellenőrzés alatt áll” kifejezést, a fedélzeten mindenki rémülten visítozni kezd. A bevándorlási fronton is aggodalomra ad okot, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjében, Görögország felől ismét emelkedik a menedékkérők száma – elsősorban szárazföldön.

Európa menekülttábora

A helyzet romlása előbb-utóbb a nagypolitikára is kihat, hiszen a 2015-ös válság óta az Európai Unió egyik legfontosabb ügyévé lépett elő a migráció- és a menekültkérdés. Majd’ minden választáson ez volt az egyik fő téma: a múlt hétvégi szlovén voksolás is e körül forgott, s hozta el a győzelmet az Orbán Viktor miniszterelnökkel szövetséges Janez Janša pártjának. (Igaz, a politikus hatalomra kerülése kérdéses, miután egyelőre nem mutatkoznak potenciális koalíciós partnerek.)

Az új, elitellenes erőkből álló olasz kormány is világossá tette, hogy a migrációs ügyben szakítani akar balközép elődjének kéztördelésével. Az egyik kormánypártot, a Ligát irányító Matteo Salvini első belügyminiszteri útja az Afrikából érkező migrációs hullám fő európai belépési pontjának számító Dél-Olaszországba vezetett. „Elég abból, hogy Szicília Európa menekülttábora! Az emberek életének megőrzésére az a legjobb út, ha nem engedjük őket hajóra szállni Líbiában. Olaszországban nincs elég lakás és munka az olaszoknak, még kevésbé egész Afrikának” – jelentette ki Salvini Catania kikötőjében. Múlt szombaton egy gyűlésen még keményebben fogalmazott: „A migránsok számára a jó idők véget értek. Csomagoljatok!” (A retorikai tűzijátékból azonban nem feltétlenül következik a magyar kormánnyal való szövetség. Az új római kabinet támogatja a menedékkérők kvóták szerinti szétosztását az Európai Unióban, hiszen ennek legfőbb haszonélvezője – Görögország mellett – éppen Olaszország lenne.)

Pedig a számok nem is a Földközi-tenger középső részén a legrosszabbak. Sőt az európai határvédelmi ügynökség, a Frontex adatai szerint Dél-Olaszországba az év első négy hónapjában 9400-an érkeztek - ez 75 százalékkal kevesebb az egy évvel ezelőttinél. Görögországban viszont a helyzet változóban: a már említett keleti útvonalon az első négy hónapban majd’ 15 ezer érkezőt számoltak meg, ami duplája az egy évvel ezelőttinek. Változás a korábbiakhoz képest, hogy immár nem tengeren érkeznek a legtöbben, hanem a szárazföldön, az Evros folyót átlépve lépnek be Törökországból Görögországba, s így az EU-ba. Csak áprilisban 2900-an jöttek (főleg szíriaiak, irániak és irakiak), ami a térség egyetlen befogadóközpontját még úgy is elviselhetetlenül zsúfolttá tette és az adminisztrációs eljárásokat lelassította, hogy a menedékkérőket folyamatosan küldték az ország más részeibe.

Felkészül Afganisztán?

A török–görög határon romló helyzetet már uniós szinten is érzékelik. Az Európai Bizottság szerint azért indulnak sokan útnak, mert Szíriában továbbra is reménytelen a helyzet, a török hadsereg afrini hadjárata miatt kurdok tömegei váltak hontalanná. Ráadásul a Törökországban élő szír menekültek egyre kevésbé hiszik el, hogy valaha még hazatérhetnek, és egyre kevesebb Törökországban élő menekültet vesznek át az uniós tagállamok, ami a 2016-os EU–török megállapodás fontos eleme volt. Jelenlegi tudásunk szerint valószínűtlen, hogy az uniós állam- és kormányfők június végi találkozóján sikerül nyélbe ütni valamifajta kompromisszumot. Túlságosan szerteágazóak ugyanis a tagállami érdekek – lásd a migrációkritikus, de kvótapárti olasz és a migrációt meg a kvótát ellenző magyar (illetve közép-európai) álláspont összebékíthetetlenségét.

Júliustól a migrációs ügyben a magyar kormányéhoz hasonlóan kemény álláspontot valló Ausztria veszi át az uniós elnökséget, amely ugyanakkor Budapestnél jóval közelebb áll az európai folyamatokat meghatározó Berlinhez. A néppárti-szabadságpárti koalíció azonban máris jelezte, nem hajlandó – a számára választási győzelmet eredményező – keményvonaltól eltérni. Az osztrák elnökség programja pedig előzetesen már le is szögezte, legfontosabb célkitűzése az illegális migráció elleni küzdelem lesz, és elsősorban a külső határok védelmére összpontosít. Eközben a skandináv államok vagy Görögország ragaszkodna a terheit csökkentő összuniós kompromisszum, akár valamilyen állandó szétosztási mechanizmus bevezetéséhez.

Az uniós migrációs politika átalakítása azonban sürgető feladat lenne, mert nem lehet arra számítani, hogy szemünk becsukásával a probléma magától megszűnik. A görög–török viszonylat mellett számítani lehet arra, hogy nyáron Olaszország és Spanyolország déli partjaihoz is többen érkeznek majd. Újabb lehetséges válsággócokat azonosított Szijjártó Péter május 15-én, amikor miniszterjelöltként meghallgatta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. A politikus helyszíni tapasztalataira hivatkozva nemcsak a görög helyzet romlásáról számolt be, de azonosította az újabb migrációs hullámok indításával fenyegető feszültséggócokat. „Brüsszelben találkoztam a libanoni külügyminiszterrel, aki szintén világossá tette, hogy lassan kezd nehezen megoldhatóvá válni a helyzet a nagy létszámú menekült miatt, de ugyanígy a Jordániában vagy Irak kurd területein, valamint Törökországban tartózkodó menekültek számának növekedése is egyértelműen aggodalomra ad okot” – szögezte le. A külügyminiszter hozzátette, hogy ha Pakisztánból megpróbálják „az odavándorolt afgánokat minél előbb kinyomni, az még további migrációs folyamatok elindítását jelentheti”.

Rabomobilba a Vöröskereszttel?

Minden adott tehát ahhoz, hogy a 2019-es európai parlamenti választás legfontosabb összeurópai témája a migráció legyen – márpedig ennek egyik „ügygazdája” uniós szinten Orbán Viktor. Ezzel és a – Fidesz kétharmados választási sikerében oroszlánrészt játszó – tematika honi mozgósító erejével magyarázható, hogy a kormány egyik első intézkedéseként a parlamentnek benyújtotta a „Stop Soros”-javaslatot. A Pintér Sándor belügyminiszter jegyezte, több törvényt módosító csomag a választás előtt még jóval keményebb intézkedéseket is tartalmazott. A hét elején tárgyalni kezdett szövegből azonban kikerült, hogy a belügyminiszter engedélyétől függne a menedékkérőket istápoló civil szervezetek működése, elhagyták az ezeket a szervezeteket célzó titkosszolgálati átvilágítást és a külföldi támogatásaik 25 százalékos illetékét.

Értesülések szerint az enyhülésben szerepet játszott az a tény, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője a Fidesz számára vörös vonalként határozta meg: a Stop, Soros! esetében figyelembe kell venni az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság véleményét. Akárcsak Andreas Nick, a német CDU képviselője, aki a törvénytervezet első változatának ismeretében arról beszélt, a törvény elfogadása esetén elválnak egymástól a Fidesz és az európai jobbközép formációkat tömörítő pártcsalád útjai.

Nem tudjuk, mindezek hatására történtek-e a módosítások, ám így is maradtak politikai kommunikációs szempontból hatásos részek a törvénymódosítási javaslatok között. Önálló bűncselekmény lesz a büntető törvénykönyvben a „jogellenes bevándorlás elősegítése”. Az követi el, aki Magyarországon menedékjogi eljárás kezdeményezését teszi lehetővé olyan személy számára, akit hazájában vagy az útja során érintett „tranzitországban” nem üldöznek. Ilyen értelmű a törvénycsomaggal együtt benyújtott alkotmánymódosítás, ami leszögezi: „Nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve.”

Mivel Magyarországra jellemzően a biztonságos országnak minősített Szerbián keresztül érkeznek a menedékkérők, az alkotmánymódosítás és a menedékjogról szóló törvény módosítása értelmében jelentősen szűkül a menekültstátuszra jogosultak köre. Azonban a Pintér Sándor benyújtotta szöveg alapján egy szerb vagy egy ukrán állampolgár továbbra is részesülhet védelemben. Ha a menedékkérő bizonyítja, hogy az ő esetében a biztonságos országban súlyos sérelem érte (mondjuk a hatóságok kínozták), még egy közel-keleti vagy afrikai állampolgár is kérelmezheti a menekültstátust – s az ügyben végső soron a bíróság dönt. (Elutasítási ok lehet az is, ha valaki elegendő védelmet élvezhetett volna a tranzitországban, de meg se próbálta benyújtani a kérelmét.)

A Helsinki Bizottság és más szervezetek a legnagyobb felháborodással azt a módosítást fogadták, amely szerint a „jogellenes bevándorlás elősegítése” elzárással büntethető. Súlyosabb esetben lehet belőle egyéves szabadságvesztés is, ha az illető a határsávban követi el tettét, több embernek segít, vagy anyagi haszonszerzés végett teszi mindezt. (Szervező tevékenységnek minősül, ha valaki információs anyagokat készít és terjeszt – mondjuk a Szerbiával határos tranzitzónában az átjutásra várakozó migránsok számára arról, hogyan lehet kijátszani a magyar eljárásokat.)

Felmerült, hogy már azt is büntethetik, aki a határtól számított nyolc kilométeren belül egy palack vizet ad a tikkadt menedékkérőknek. Kormányoldalról viszont azt mondják, senki nem akarja a Vöröskereszt segítőit rabomobilba zsuppolni, fellépni kizárólag az illegális bevándorlást tevőlegesen segítőkkel szemben fognak. A rendőrség a nyolc kilométeres határsávból ki is tilthatja azokat, akiket például jogellenes tartózkodás vagy bevándorlás elősegítésével megalapozottan gyanúsítanak. Ez a kritikák szerint jogellenes lehet, hiszen bírói döntés nélkül korlátoz állampolgárokat szabad mozgásukban. A támogatók azt felelik, a jog ismeri a büntetőeljárás alatt álló személlyel szemben alkalmazott jogkorlátozás intézményét. Például amikor valakit egy tevékenység folytatásából kizárnak vagy megtiltják jogviszony létesítését – a rendőrségi döntések ellen pedig továbbra is ott van a bírósági jogorvoslat lehetősége.

Az Európa Tanács mellett működő alkotmányjogi tanácsadó testület, a Velencei Bizottság még az új tervezetről is véleményt fog nyilvánítani, ám az már az év második felére, az európai parlamenti választási kampány idejére eshet. Ezt a hadjáratot pedig Európa-szerte a migráció határozza majd meg: a jelenlegi uniós politikai folyamatokat elnézve nem úgy tűnik, hogy a bevándorlás ünnepe lesz ősszel.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.