valasz.hu/vilag/latta-mar-az-egig-ero-szovjet-templomot-es-a-new-yorkra-borulo-kupolat-118410

http://valasz.hu/vilag/latta-mar-az-egig-ero-szovjet-templomot-es-a-new-yorkra-borulo-kupolat-118410

Dehogy vonulnak ki az oroszok Szíriából!

/ 2017.12.12., kedd 11:00 /
Dehogy vonulnak ki az oroszok Szíriából!

Putyin ezt egyszer már eljátszotta, de akkor is világos volt, hogy Oroszország marad Szíriában. Most pedig évtizedekre biztossá vált, hogy nem mennek onnan sehová.

Tegnap mi is megírtuk, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök előre be nem jelentett látogatáson járt a Szíriában állomásozó orosz erőknél a nyugat-szíriai Hmejmím légibázison. Annyit mondott: kezdjék meg a csapatok kivonását, az első hazatérőket pedig az orosz állami tévé már kedd reggel lelkesen mutatta.

Ennyi. Semmi több arról, hogy pontosan mikor, kiket, hány gépet. Ezt a tegnap nyilatkozó többi orosz fontosság sem árnyalta:

  • Viktor Bondarev, az orosz parlament védelmi és biztonsági bizottságának elnöke: a csapatkivonás nem érinti majd a légierő nagy részét, a légvédelmet és a Szíria aknamentesítésében részt vevő műszaki alakulatokat.
  • Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő: a részleges csapatkivonás „nem egy napig” fog tartani, nem tudni, újév előtt megtörténik-e.
  • Szergej Sojgu védelmi miniszter: a csapatkivonás „a helyzettől függ”.
Orosz műszaki alakulatok aknamentesítenek Palmürában

Orosz műszaki alakulatok aknamentesítenek Palmürában

Fotó: Orosz Védelmi Minisztérium

Egyedül arra van válasz, hogy miért döntöttek így: a szír hadsereggel együtt Oroszország „szétzúzta a nemzetközi terrorizmus legharcképesebb csoportosulását”, azaz: legyőzték az Iszlám Államot. Ezzel kapcsolatban pont Sojgu keveredett mókás helyzetbe, még október végén, amikor elújságolta, hogy több mint 500 ezer négyzetkilométert sikerült felszabadítaniuk az ISIS uralma alól – a 185 ezer négyzetkilométeres Szíriában. A háború menetét azonban kétségkívül sikerült megfordítaniuk az oroszoknak, az ugyanis már nem vitás, hogy Bassár el-Aszad szír elnök a lassan hét éve tartó polgárháború győztese, ezt pedig a 2015 őszén kezdődött orosz katonai beavatkozásnak köszönheti. Putyin amúgy hétfőn az első külföldi államfő volt, aki Aszadhoz látogatott a háború kezdete óta. Az persze korántsem biztos, hogy 10 év múlva a ma nemzetközi jogilag ismert Szíria létezni fog – hiszen már évek óta nem létezik –, de az biztos, hogy a damaszkuszi rezsim leváltása mára lekerült a napirendről.

Teljesen más lapra tartozik, hogy az oroszok miért döntöttek úgy annak idején, hogy megsegítik utolsó közel-keleti kliensüket: a mégoly szimbolikus tartuszi hadikikötő megtartása mellett szükség volt valamire, amivel el lehetett terelni az orosz közvélemény figyelmét az ukrajnai eseményekről. Az sem mellékes, hogy az ISIS egyik legnagyobb utánpótlásának számító – Oroszországra potenciális fenyegetést jelentő – kaukázusi és közép-ázsiai dzsihadistákat sokkal egyszerűbb külföldi harcmezőn likvidálni, mint otthon. Emellett az oroszok tesztelhették a modernizált hadseregük egy jelentős részét, és az azóta javításra küldött Kuznyecov repülőgép-hordozó látványos szerencsétlenkedését leszámítva (alig pár napon belül két harci gépet vesztettek, mert a hajón képtelen voltak fogadni őket) ez sikeres is volt.

Szergej Sojgu, Vlagyimir Putyin és Bassár el-Aszad orosz vadászpilóták és egy Szu-34-es társaságában

Szergej Sojgu, Vlagyimir Putyin és Bassár el-Aszad orosz vadászpilóták és egy Szu-34-es társaságában

Fotó: Europress/AFP/Mikhail Klimentyev

De ha ez így van, akkor miért kell kivonulni – vagy legalábbis azt színlelni, mint tavaly márciusban? Nos azért, mert három hónap múlva Oroszország elnököt választ, és bár a győztes személyéhez sok kétség most sem fér, ezt nem árt alátámasztani azzal, hogy az újabb hatéves elnöki ciklus elé néző Putyin a „fényes győzelem” után hazahívta a csapatait. Szíria ugyanis nem Ukrajna. Hiába a masszív propagandagépezet, az orosz társadalmat soha nem mozgatta meg annyira Közel-Kelet, mint a nyugati szomszéd. A független orosz szociológiai intézet, a Levada Központ felmérése szerint az emberek alig egyötöde követi rendszeresen, mi történik Szíriában, 56 százaléka valamit tud a dologról, 26 százaléknak pedig fogalma sincs róla. Ennél is fontosabb, hogy csak 11 százalék zárta ki kategorikusan, hogy Szíriából Oroszország számára nem lesz „következő Afganisztán”, 49 százalék szerint pedig be kéne fejezni a katonai beavatkozást – az ellenkezőjét csak szűk egyharmad támogatja.

Egyébként pedig tényleg semmi szükség arra, hogy maradjanak, Oroszország ugyanis már nem veszíthet. További 49 évre övé a tartuszi kikötő fölötti ellenőrzés joga, és Hmejmímet is megkapták még 49 évre, amit a lejártakor 25 évvel meg lehet hosszabbítani. Hétköznapi értelemben vett kivonulás tehát még évtizedekig nem lesz.

Orosz Mi-28-as helikopter Szíriában. 2066-ig maradhat

Orosz Mi-28-as helikopter Szíriában. 2066-ig biztosan maradhat

Fotó: Orosz Védelmi Minisztérium

Ahogy a Háárec című izraeli lap elemzése találóan megjegyezte: Putyin beavatkozása nem hasonlítható az Egyesült Államok térségbeli szerepvállalásaihoz: „Ő nem demokráciát és szabadságot akart Szíriában, hanem pont az ellenkezőjét: hatalomban tartani egy véreskezű diktátort”, amihez Trump passzivitása szélesre tárta előtte az ajtót, és nem igazán érdekelte, hogy ennek hány civil esik áldozatul a felkelők ellenőrizte területeken, ahogy az újjáépítésben való szerepe is erősen kétséges.

Oroszország aligha lesz érdekelt az újjáépítésben

Oroszország aligha lesz érdekelt az újjáépítésben

Fotó: Europress/AFP/Mohamad Abazeed

Iránnal – Aszad másik szponzorával – együtt létrehozott viszont egy olyan szövetséget, ami garantálja, hogy hosszú távon megvetheti a lábát a térségben (miközben semmi kifogása az ellen, ha Izrael olykor szétbombáz egy iráni fegyverszállítmányt). Ez a jövőkép pedig még az izraeli miniszterelnök retorikájának finomodásából is érződik: Benjamin Netanjahu korábban bármiféle szíriai iráni jelenlét ellen szónokolt, ma pedig már ott tart, hogy csak rakétaüzemek ne legyenek. Mindez, írja a Háárec, egy dolgot jelent: Szíriában mindenki Moszkva szabályai szerint kénytelen játszani. Ez a fényes győzelem Putyinnak, nem a nem létező kivonulás.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!

Ma született Mátyás király

A Mátyás király Emlékév alkalmából ma este a budavári Mátyás-templomban ad koncertet az Angelica Leánykar, Kolozsváron pedig Mátyás Napok kezdődnek.

Ki ez az ember? Dél-Afrika Mészáros Lőrince?

Korrupt elnökének eltávolításával Dél-Afrika adott magának még egy esélyt, hogy valóra váltsa a reményeket, amire negyed százada nem képes. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy az utódnak csodát kéne tennie: például vizet fakasztania a Fokváros körüli sziklákból.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.