Demokráciából teokrácia?

/ 2017.02.01., szerda 15:11 /
Demokráciából teokrácia?

Hogy került Donald Trump beiktatására, és miért jó, hogy magukat evangéliumi kereszténynek valló politikusok vezetik Amerikát? Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat vezetőjének jelentése a kulisszák mögül.

– Miért él már egy éve az Egyesült Államokban?

– Azért, mert bár 172 országban százmillió baptista él, és a rájuk alapozott hálózat jól működik a segélyezés, kórházépítés, rehabilitáció terén, másutt alapvető hiányosságot észleltünk. Már részben szeretetszolgálatunk megalakulását is az motiválta, hogy úgy éreztük, szükség van egy mentőcsapatra, amely katasztrófa esetén hat órán belül a világ bármely tájára el tud indulni. Addig ugyanis az egyház legprofibb szervezetei is csak a második-harmadik napon érkeztek meg a helyszínre. A közvetlen mentési munkának egyre inkább Magyarország lett a központja, ám ekkor meg azt láttuk, hogy krízis esetén szépen helytállunk, de mi van két katasztrófa között? Most azért élek Washingtonban, hogy Baptist Respond 24 néven megszervezzük a folyamatos készenlétet.

– De miért kellett ehhez Amerikába menni?

– Mert ott van a baptista világszövetség központja, illetve az amerikai kormány humanitárius szervezete, a USAID hozzánk is becsatornázható forrásait csak helybeli szolgálatok hívhatják le.

– Pedig volt, aki tudni vélte, hogy egy 2015-ös anyagi zűr elől „menekült el”. Ahogy annak idején a sajtóban megjelent, egyik tagintézményüknél költségvetési csalás gyanújával nyomozás indult, mire a Magyar Államkincstár felfüggesztette szociális programjuk finanszírozását.

– Nem volt anyagi zűr; névtelen bejelentésre ellenőrzés indult az egyik kisebb, vidéki, önállóan gazdálkodó intézményünknél. Az addig már öt esztendeje tervezett kiutazást éppen azért halasztottuk el egy évvel, hogy ha szükséges, rendelkezésre álljak. Sőt amikor 2015-ben megítélték számomra a Magyar Arany Érdemkeresztet, az elsődleges megállapításokra való tekintettel kértem, hogy az átadását halasszák el. A feltárt hiányosságok miatt egyébként az államkincstár mellett mi is feljelentést tettünk, a két feljelentést egyesítették, s az e tárgyban folyó adóhatósági nyomozás jelenleg is tart. A kincstár viszont másodfokú határozatával rendezettnek és lezártnak tekinti az ellenőrzését. 2016 augusztusában így átvehettem az állami elismerést, amit az ügy jelképes lezárásának is tekinthetünk.

– Hogyan került most Donald Trump beiktatására Vujity Tvrtko tévés személyiséggel egyetemben, miközben a sajtó egy része azt híresztelte, hogy még Orbán Viktornak sem sikerült meghívót szereznie?

– Rém kellemetlen, hogy a dolog ilyen fénytörésbe került; a kettőnek semmi köze egymáshoz. Magyarországnak Szemerkényi Réka személyében professzionális nagykövete van, és nyilván elintézhette volna, hogy magánszemélyként bárki ott legyen. Tudomásom szerint egyébként a beiktatáson tizenkét magyar volt jelen. Az „ügy” pedig egy mondatban összefoglalható: az amerikai elnökök beiktatására nem hívnak meg állam- és kormányfőket, mindegyik országot a nagykövet képviseli.

– Akkor nyilván a román miniszterelnök sem hivatalos minőségében volt jelen.

– Sőt a román sajtóból úgy tudom, nem kevés pénzt fizetett a VIP-belépőért, amit amerikai partnerszervezeteken vagy a republikánus párton keresztül kaphatott. Mert kötve hiszem, hogy a metrón vásárolta – bár ott éppenséggel nekünk is kínálgattak jegyeket potom száz dollárért.

– Végül is önök kitől kaptak jegyet?

– Bár Vujity Tvrtkóval egy lakótömbben élünk Washingtonban, a két meghívás független volt egymástól. Mi republikánus körökből kaptunk belépőt, így több olyan rendezvényre elmehettünk, ahol a párt támogatói és önkéntesei is jelen voltak. A pártban sok baptista lelkész barátom van, de tavaly ott voltam Charlestonban az elnökjelölő konvención is, ahol alkalmam nyílt találkozni az egykori elnök testvérével, Jeb Bushsal. A családdal akkor kerültem kapcsolatba, amikor a Katrina hurrikán idején felajánlottuk – és elfogadták – a segítségünket. Emellett sokat egyeztetek világszövetségünk tagjaival, köztük az egyik washingtoni golfklubot alapító család képviselőjével. Ő a Pentagonban dolgozott, és rajta keresztül kaptam meghívást hadgyakorlatokra és a hadügyminisztériumba imareggeliket tartani. Utóbbi helyen történt, hogy felállt egy káplán, és azt mondta: jól ismeri ám Magyarország domborzatát és vizeit. Nocsak, kérdeztem, honnan? Hát én készítettem a bombázási terveket! – felelte. Én csak hüledeztem, aztán kiderült: arra is felkészültek, ha a délszláv háború esetleg hazánkra is kiterjedne.

– Donald Trumppal találkozott már?

– Egyszer egy kampánygyűlésen, de nincs személyes nexusunk. Kapcsolataink alacsonyabb és egyházi, lelki szinteken mozognak, ott viszont annál élénkebbek.

– A Trump-kabinet minden korábbi amerikai kormánynál hangsúlyosabban vállalja a keresztény jelzőt. Ez miben nyilvánul meg a gyakorlatban?

– Valóban, erős a kormány mögött a tévéprédikátorokkal is fémjelzett evangéliumi, pünkösdi, újjászületett keresztények támogatása. Az pedig nagyon rokonszenves, hogy Trumpék minden alkalmat imával, prédikációval kezdenek, és más módon is tanúságot tesznek a hitükről. Ma még nem látjuk, hogy a kormányzásban a vallásnak mekkora szerepe lesz, de tény, hogy a Biblia mindenhol ott van, és mintha Isten is jobban a középpontban állna. Már csak az a kérdés, hogy mindez szívből vagy színből történik-e. De a végeredmény szempontjából talán mindegy is, hiszen a Szentírás azt mondja: akár így, akár úgy, csak hirdettessék Isten igéje.

– Maga az elnök szívből vagy színből? Trump papíron presbiteriánus, de nem sokat koptatja a templom küszöbét.

– Ezt nem tudom, de nem is feladatom megítélni – olyan jó, hogy majd a Jóisten megteszi helyettünk! Az evangéliumi keresztények körében viszont nagy a várakozás, hogy mostantól nem annyira a demokrácia, mint inkább a teokrácia felé mozdulnak el a dolgok.

– Tessék?

– Teokrácián nem valami ókori államformát kell érteni, hanem azt, hogy még demokráciában is legjobb az Istentől kapott tekintéllyel igazgatni a dolgainkat. Csakúgy, ahogy egy családnak is a javára válik, ha a férj ebben a szellemben egyengeti felesége és gyermekei ügyeit. Persze komolyan véve a bibliai útmutatást, miszerint átkozott az a férfi, aki nem visel gondot a családjára, és nem szereti úgy a feleségét, mint a saját testét.

– Ami azt illeti, ez ügyben Trump kihívásokkal küszködik: amikor például az Obama házaspárral találkoztak, a kocsiból kiszállva előrecsörtetett, a nejének úgy kellett utánakullognia. Amúgy is tele van nőügyekkel, sőt ha hinni lehet Sarka Katának, néhány éve egy moszkvai szállodában a magyar celebet is fel akarta szedni.

– Ezekben a kérdésekben nem tudok igazságot tenni. Főleg, hogy egy elnök minden rezdülését kamerák tucatjai veszik, és ilyen körülmények között ugyan melyikünk nem hibázna? Előfordulhat, hogy Trump sem tud minden helyzetet jól kezelni, ezért lehetnénk vele kicsit megértőbbek. Én legalábbis ennek a nyomásnak a töredékét sem bírnám elviselni. De tény, hogy nagyon megosztó személyiség. Ezért csak annyit mondhatok: ha a Bibliához igazítja a dolgokat, az áldás lesz sokaknak, ha nem, akkor nem lesz az.

– Ennek jegyében Trump eltörölte az abortuszt támogató külföldi civil szervezetek támogatását, és tervezik annak a törvénynek a visszavonását, amely megvonja az adómentességet a homoszexualitás ellen fellépő egyházaktól.

– Bár a republikánusok kemény, evangelizáló keresztény magja valóban nagyon várta ezt, egyes kérdésekben meg kell majd vívni a párton belül is. Amerikában egyébként olyan erős az állam és az egyház szétválasztása, hogy az említett törvény nem sok vizet zavar. A világnézeti semlegességet hirdető függetlenségi nyilatkozatot Bibliával a kezükben a puritánok írták, minek következtében az amerikai protestánsok ma sem igen hajlandóak semmit elfogadni az államtól, ehelyett az önfenntartásra rendezkedtek be. Bárki gyülekezetet alapíthat, templomot építhet, azt akár rózsaszínre festheti, s ha kedve tartja, meleg pásztort szerződtet. Az állam ebbe nem szól bele, de nem is támogatja. Egy feltétel van: az amerikai zászló legyen kint. Érdekes kettősség ez. Miközben az iskolákban nem szabad Istenről beszélni, a tanteremben az én gyerekeim is reggelente Isten nevében tesznek esküt a lobogóra. Azt is furcsálltam, hogy decemberben a baptistáknak írt levelében Barack Obama nem áldott karácsonyt, hanem „kellemes időszakot” kívánt.

– Nyilván sablonszöveg volt a politikai korrektség jegyében, mert egyik vallás híveit sem akarta megbántani.

– Igen, de beiktatásakor ez a szemlélet nem érvényesült, hiszen nem a Koránra vagy más vallás szent könyvére, hanem a Bibliára tett esküt. Kíváncsi vagyok, hogy ha valamelyik következő elnök zsidó vallású lesz, akkor mi fog történni.

– Jut eszembe: ön szerint az evangelizáló keresztények miért támogatják annyira Izraelt?

– A válasz egyszerű: mert Jézus zsidó volt, a választott nép tagja.

– Ebből még nem következik Izrael mint állam támogatása, hiszen zsidók a világon mindenütt élnek. Inkább a keresztény cionizmusra gondolok, mely szerint Jézus második eljövetelének feltétele Izrael léte.

– Jeruzsálemben egy zsidó-keresztény barátom mondta, hogy a keresztény és a zsidó tanítás szerint a Messiás az Olajfák hegyére fog vissza-, illetve eljönni. Érdekes az is, hogy a török időkben, mivel meg akarták akadályozni, hogy a Messiás onnan bevonuljon a templomtérre, az oda vezető úton befalazták az Ékes kaput. Aztán rájöttek, hogy a Mindenhatónak ez nem volna akadály, ezért a kapu elé temetőt telepítettek, mondván, a holtak birodalmán biztos nem tud áthaladni. Ekkor viszont eszükbe jutott, hogy ha minden ember feltámad, akkor ez sem okoz majd gondot. Ezért ama ígéret jegyében, hogy a Messiás akkor fog eljönni, ha a zsidók száma betelik Izraelben, igyekeznek gátat vetni a cionista törekvéseknek. Ebből is látszik, hogy Izraelnek nemcsak teológiai, hanem világtörténelmi jelentősége volt, van és lesz.

– És Magyarországnak? A kormány szerint Trump felér egy lottó ötössel.

– A republikánus győzelem szerintem az egész világnak jó, hiszen mindenkinek szüksége van az általuk képviselt értékekre. Biztos sok rosszat lehet mondani rájuk, vagy felemlíteni, hogy demokrata elnökök között is voltak például baptisták – itt van mindjárt Jimmy Carter. Tulajdonképpen a szeretetszolgálatunkat is ő alapította, hiszen 1996-ban Szigetszentmiklóson ő „áldotta meg” a segélyszállító kamionunkat. Sőt elnöksége idején, 1978-ban a Szent Korona hazahozatalának előkészületeiben egyházunk tagjai is – Haraszti Sándor amerikai baptista lelkész és itthoni kollégája, Almási Mihály – részt vettek.

– Carter egyébként jó elnök volt?

– Ezt sokan vitatják, de az bizonyos, hogy jó ember. Jelenleg egy kis baptista gyülekezetben vasárnaponként bibliaórákat is tart.

– Lehet, hogy Trumpnál fordítva lesz?

– Titkon arra gondolok, hogy meglepetést okoz, és sokkal jobb lesz, mint amire a világ számít. Ami a magánéletét illeti: sok ember pálfordulását láttam már. Elég, ha csak magamra gondolok. Elvált szülők gyermekeként, mélyről indultam, az utcán, vagonokban laktam – és ilyen előzmények után mekkora kegyelmet kaptam, hogy képes voltam megváltozni! Ha ez nekem megadatott, miért ne adatna meg bárki másnak, legyen bár az illető az Egyesült Államok elnöke?

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.