Diplomáciai botrány: kínos ügyek derültek ki Junckerről

/ 2017.01.07., szombat 15:00 /
Diplomáciai botrány: kínos ügyek derültek ki Junckerről

Visszatekintő: a hét legnépszerűbb bejegyzései

Kiszivárgott német diplomáciai források szerint luxembourgi kormányfőként évtizedekig akadályozta az adóelkerülés elleni harcot Európában.

Jean-Claude Juncker bizottsági elnök személyében megtestesíti, mi a baj az Európai Unió vezetésével. Két évvel ezelőtt a Luxleaks-botrányban már kiderült, hogy Luxemburg kormányfőjeként 1995-től 2013-ig több száz titkos megállapodást kötött nemzetközi cégekkel, hogyan „optimalizálhatják” az adózásukat a miniállamba áttelepülve.

Most a kirakós újabb darabjára derült fény, miután a német Norddeutscher Rundfunk tévécsatorna a brit The Guardiannal együttműködésben nyilvánosságra hozta, hogyan akadályozta ugyanebben az időszakban Luxembourg, nyilván Juncker utasítására, annak a bizottságnak a munkáját, aminek az adóelkerülést kellett volna felszámolnia az Európai Unióban a tagállamok adózási politikájának összehangolásával. A testületet 1998-ban hozták létre, de mint kiderült, évtizedeken át nem tudott semmilyen eredményt elérni, mert néhány kisebb tagállam folyamatosan akadályozta a munkát. Elsősorban Luxemburg. Ahhoz, hogy bármilyen lépést tegyenek, az összes tagállam egyhangú jóváhagyása kellett volna, de ez valahogy soha nem jött össze.

Adóelkerülésből csillagos ötös

Adóelkerülésből csillagos ötös

Fotó: Getty/Europress

„Igazán látványos, hogy egyes tagállamok kifelé hogyan mutatják magukat a nemzetközi adóreform támogatóinak, és közben végignézni, hogyan viselkednek ténylegesen az EU-s tárgyalásokon, kihasználva, hogy azok bizalmasak”, írta az egyik dühös német diplomata.

A nagy tagállamokat érthetően bosszantotta, hogy a cégeik ki tudják játszani az adózási kötelezettségeket egy apró adóparadicsom segítségével – amit ráadásul nem valahol a Karib-tengeren, hanem Nyugat-Európa közepén, Brüsszeltől egy macskaugrásnyira működtetnek. Ráadásul Luxemburg mindig a leggazdagabb uniós tagállam volt, rekordmagasságú egy főre jutó GDP-vel, miközben az adókedvezmények agresszív alkalmazásának politikájával tulajdonképpen a szomszédjaiból szivattyúzta ki a pénzt, uniós tagállami jogköreit pedig arra használta, hogy ne lehessen közös fellépéssel becsukni a kiskapukat.

A rendszert évtizedeken keresztül üzemeltető politikusnál pedig ki is lehetne alkalmasabb, hogy az unió vezetője legyen?

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.