valasz.hu/vilag/ketsegbeejto-foto-nemetorszagbol-ez-az-atommentesseg-ara-126916

http://valasz.hu/vilag/ketsegbeejto-foto-nemetorszagbol-ez-az-atommentesseg-ara-126916

Döbbenetes filmet készített egy vatikáni magyar a templombezárásokról

/ 2018.01.11., csütörtök 18:00 /

Január 7-én a Duna World csatorna mutatta be azt a filmet, amely A hit kiárusítása címmel az Egyesült Államok számos – köztük magyar közösségeknek otthont adó – templomának bezárásáról szól. Aki lemaradt róla, a köztévé honlapján január 14-ig még megtekintheti az alkotást. Utána már nem lesz elérhető, viszont megkezdi menetelését a tengerentúli filmfesztiválokon, és aligha kockáztatunk nagyot, ha azt mondjuk, jó eséllyel pályázhat az elismerésekre.

A mű alkotói – Somogyi Viktória, a Vatikáni Rádió magyar adásának munkatársa és az Emmy-díjas amerikai Jeff MacIntyre – nem kisebb fegyvertényt hajtottak végre, mint, kis túlzással, leforgatták a Spotlight című Oscar-díjas mozi dokumentarista folytatását. A 2015-ös film azt mutatta be, hogy a Boston Globe című amerikai lap munkatársai miként robbantják ki a tengerentúlon a papi zaklatási botrányt; és tették ezt olyan hitelességgel, hogy a Vatikánnak sem volt kifogása a feldolgozás ellen.

A hit kiárusítása arról szól, hogy az utóbbi években az Egyesült Államok számtalan templomának kapujára került lakat, plébániákat vontak össze, valamint az illetékes egyházmegyék sok ingatlant eladtak a helyi, gyakori esetben nemzetiségi közösségek feje fölül. A fájdalmas döntés sok helyen megalapozott indokok alapján született: az egyházközség elnéptelenedett, a hívek nem képesek fenntartani az épületet, a 100-150 évvel ezelőtti alapítás óta a környéken annyira megváltoztak az etnikai, vallási viszonyok, hogy a pasztorális szempontok megkövetelik az ésszerűsítést.

Több más városban viszont nem erről van szó – állítják a film szereplői –, hanem arról, hogy a püspökségnek vagy érsekségnek megrendült az anyagi helyzete, s ebben helyenként nagy szerepe van a papi molesztálások áldozatainak juttatott kártérítésnek. Márpedig nem kis összegről van szó: eddig hárommilliárd dollárra rúgott a bíróság által megítélt, illetve a biztosító által kifizetett összeg. Ekkora summát pedig csak úgy lehet előteremteni, ha, olykor a lelkipásztori szempontok ellenére, az egyház – a film címe szerint – kiárusítja a vagyonát.

És ezzel a küldetését is – panaszolják az alkotás szereplői, akik közül sokan éveken keresztül állhatatosan kitartottak templomuk mellett, tüntetéseket, virrasztást szerveztek, egyértelművé téve: második otthonuktól csak a testükön keresztül lehet megfosztani őket.

Ami a szakmai feldolgozást illeti, olyan mestermunka született, amely nemcsak a magyarországi mezőnyből magaslik ki, de minden bizonnyal a legkényesebb tengerentúli igényeket is kielégíti. Az angol nyelvű, magyar felirattal készült filmben exkluzív felvételeket láthatunk az utóbbi évek fontos történéseiről, megszólal benne a Boston Globe egykori tényfeltáró csapatának két tagja, egy amerikai bíboros, lelkészek, ügyvédek, hívők, a plébániarendszert átvilágítani hivatott cég képviselője. Az érintett egyházmegyék és a Szentszék azonban elzárkóztak a nyilatkozattól – olvassuk a film végén, amit csak pikánsabbá tesz az a tény, hogy a mű egyik alkotója-producere történetesen a Vatikáni Rádió magyar adásának munkatársa.

Ennél is lényegesebb azonban egy másik szempont: az alkotás olyan világba enged bepillantást, amelyet idehaza csak hírből ismerünk. A civil kurázsi akkora fokú megnyilvánulásának lehetünk tanúi ebben az 50 percben, amely mifelénk, pláne egyházi viszonylatban, teljességgel ismeretlen. Mert el tudjuk-e képzelni, hogy nálunk papok, szerzetesek állnak híveik mellé a püspökök ellenében; hogy kánonjogászok évekig ostromolják a Vatikánt a püspökség döntése elleni fellebbezésükkel; hogy öntudatos, magabíró – sok esetben már másod- vagy harmadgenerációs – magyarok hangos szóváltásba keveredjenek a bezárásra ítélt templomukban megjelenő püspökkel?

Közben nyilván vannak, akik túlzásokba esnek, illetve amikor közösségükért emelnek szót, helyzetüket nem képesek belehelyezni a nagyobb összefüggésekbe. Ám amint a filmből is kiderül, esetenként olyannyira okkal szólalnak fel, hogy a Vatikán nem egy esetben döntésének megmásítására utasította az illetékes egyházmegyét. Így menekült meg tucatnyi társa között a már a Heti Válaszban is emlegetett clevelandi Szent Imre templom – ékes példájául annak, hogy a hit nemcsak hegyeket, hanem még a szentszéki adminisztrációt is képes megmozgatni.

Rosta

Sztankóczy András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!