Döbbenetes filmet készített egy vatikáni magyar a templombezárásokról

/ 2018.01.11., csütörtök 18:00 /

Január 7-én a Duna World csatorna mutatta be azt a filmet, amely A hit kiárusítása címmel az Egyesült Államok számos – köztük magyar közösségeknek otthont adó – templomának bezárásáról szól. Aki lemaradt róla, a köztévé honlapján január 14-ig még megtekintheti az alkotást. Utána már nem lesz elérhető, viszont megkezdi menetelését a tengerentúli filmfesztiválokon, és aligha kockáztatunk nagyot, ha azt mondjuk, jó eséllyel pályázhat az elismerésekre.

A mű alkotói – Somogyi Viktória, a Vatikáni Rádió magyar adásának munkatársa és az Emmy-díjas amerikai Jeff MacIntyre – nem kisebb fegyvertényt hajtottak végre, mint, kis túlzással, leforgatták a Spotlight című Oscar-díjas mozi dokumentarista folytatását. A 2015-ös film azt mutatta be, hogy a Boston Globe című amerikai lap munkatársai miként robbantják ki a tengerentúlon a papi zaklatási botrányt; és tették ezt olyan hitelességgel, hogy a Vatikánnak sem volt kifogása a feldolgozás ellen.

A hit kiárusítása arról szól, hogy az utóbbi években az Egyesült Államok számtalan templomának kapujára került lakat, plébániákat vontak össze, valamint az illetékes egyházmegyék sok ingatlant eladtak a helyi, gyakori esetben nemzetiségi közösségek feje fölül. A fájdalmas döntés sok helyen megalapozott indokok alapján született: az egyházközség elnéptelenedett, a hívek nem képesek fenntartani az épületet, a 100-150 évvel ezelőtti alapítás óta a környéken annyira megváltoztak az etnikai, vallási viszonyok, hogy a pasztorális szempontok megkövetelik az ésszerűsítést.

Több más városban viszont nem erről van szó – állítják a film szereplői –, hanem arról, hogy a püspökségnek vagy érsekségnek megrendült az anyagi helyzete, s ebben helyenként nagy szerepe van a papi molesztálások áldozatainak juttatott kártérítésnek. Márpedig nem kis összegről van szó: eddig hárommilliárd dollárra rúgott a bíróság által megítélt, illetve a biztosító által kifizetett összeg. Ekkora summát pedig csak úgy lehet előteremteni, ha, olykor a lelkipásztori szempontok ellenére, az egyház – a film címe szerint – kiárusítja a vagyonát.

És ezzel a küldetését is – panaszolják az alkotás szereplői, akik közül sokan éveken keresztül állhatatosan kitartottak templomuk mellett, tüntetéseket, virrasztást szerveztek, egyértelművé téve: második otthonuktól csak a testükön keresztül lehet megfosztani őket.

Ami a szakmai feldolgozást illeti, olyan mestermunka született, amely nemcsak a magyarországi mezőnyből magaslik ki, de minden bizonnyal a legkényesebb tengerentúli igényeket is kielégíti. Az angol nyelvű, magyar felirattal készült filmben exkluzív felvételeket láthatunk az utóbbi évek fontos történéseiről, megszólal benne a Boston Globe egykori tényfeltáró csapatának két tagja, egy amerikai bíboros, lelkészek, ügyvédek, hívők, a plébániarendszert átvilágítani hivatott cég képviselője. Az érintett egyházmegyék és a Szentszék azonban elzárkóztak a nyilatkozattól – olvassuk a film végén, amit csak pikánsabbá tesz az a tény, hogy a mű egyik alkotója-producere történetesen a Vatikáni Rádió magyar adásának munkatársa.

Ennél is lényegesebb azonban egy másik szempont: az alkotás olyan világba enged bepillantást, amelyet idehaza csak hírből ismerünk. A civil kurázsi akkora fokú megnyilvánulásának lehetünk tanúi ebben az 50 percben, amely mifelénk, pláne egyházi viszonylatban, teljességgel ismeretlen. Mert el tudjuk-e képzelni, hogy nálunk papok, szerzetesek állnak híveik mellé a püspökök ellenében; hogy kánonjogászok évekig ostromolják a Vatikánt a püspökség döntése elleni fellebbezésükkel; hogy öntudatos, magabíró – sok esetben már másod- vagy harmadgenerációs – magyarok hangos szóváltásba keveredjenek a bezárásra ítélt templomukban megjelenő püspökkel?

Közben nyilván vannak, akik túlzásokba esnek, illetve amikor közösségükért emelnek szót, helyzetüket nem képesek belehelyezni a nagyobb összefüggésekbe. Ám amint a filmből is kiderül, esetenként olyannyira okkal szólalnak fel, hogy a Vatikán nem egy esetben döntésének megmásítására utasította az illetékes egyházmegyét. Így menekült meg tucatnyi társa között a már a Heti Válaszban is emlegetett clevelandi Szent Imre templom – ékes példájául annak, hogy a hit nemcsak hegyeket, hanem még a szentszéki adminisztrációt is képes megmozgatni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.