Döbbenetes képek: ezek a háborús fotók egy NATO-országban készültek!

/ 2016.01.27., szerda 08:27 /
Döbbenetes képek: ezek a háborús fotók egy NATO-országban készültek!

Tankok, barikádok, szétlőtt házak, lángoló szeméthalmok, fegyveres katonák, síró nők és gyerekek, rommá lőtt műemlékek. Ez nyilván Szíria, gondoltam, amikor először megláttam a képgalériát az egyik vezető török lap, a Hürriyet Daily News oldalán. Rengeteg ilyen képsorozatot láttam már, nem is akartam rákattintani, mert úgysem mondanak semmi újat.

Aztán észrevettem a címeket: a pusztítás mértékét megmutató fényképek a történelmi Surból; tankok gördülnek végig Cizre romos utcáin; összecsapások nyomai Silopi viharvert házain. Ezek nem szíriai helységnevek. Ez Törökország.

Háborús helyzet Törökországban - galéria Forrás: AFP/Europress/Ilyas Akengin

 

A képsorozatokat az Anadolu Hírügynökség tette közzé, és minden cikknél jobban megmutatják a tényt, hogy Törökországban, legalábbis egy részén, háború van. Ez valahogy elkerülte a rengeteg közel-keleti rossz hír között a nyilvánosság figyelmét, pedig elég súlyos fejlemény.

Érdemes belegondolni egy pillanatra, hogy a fenti képek (a Hürriyeten több böngészhető galéria is van) egy NATO-tagállamban készültek, egy olyan országban, ahova európaiak millió járnak nyaralni, és amelynek lakói nemsokára vízum nélkül utazhatnak az unióba. És amelynek kétmillió menekültről kell gondoskodnia, ugyanazokon a területeken, ahol ezek a képsorozatok készültek. Sur a kelet-anatóliai tartományi székhely, Diyarbakir történelmi óvárosa, a Google Street View egy évvel ezelőtti fotóin még egy nyüzsgő, életvidám, műemlékekkel, boltokkal és kávézókkal teli keleti nagyváros képét mutatja. A másik két település, Cizre és Silopi a szír határ közelében fekszik.

A háborút a török hadsereg vívja a szeparatista kurd PKK katonai szárnyával. Erdogan elnök tavaly nyáron – leginkább belpolitikai célokból, a választási győzelem érdekében – mondta fel a kurd szeparatistákkal korábban megkötött békemegállapodást, és kezdett kétfrontos háborút a PKK és az Iszlám Állam ellen. Hamar kiderült, hogy a kétfrontosságból az Iszlám Állam elleni fellépést nem kell véresen komolyan venni, Erdogan sokkal nagyobb lelkesedéssel csap oda a kurdoknak.

Azóta arról érkeztek hírek, hogy a kurdok lakta területeken a gerillák bombamerényleteket hajtanak végre katonai, rendőrségi és állami célpontok ellen, a hadsereg pedig egyre nagyobb erőket vet be ellenük, razziáznak, és lerombolják a rejtekhelyként szolgáló házakat. Az elmúlt hetekben hivatalos források szerint több ezer kurd gerillát öltek meg, és több mint 200 katona, illetve rendőr vesztette életét. Diyarbakir Sur negyedében december 2-án kijárási tilalmat vezettek be. Január 24-i adatok szerint Cizrében 452, Silopiban 145, Surban 120 kurd harcost „semlegesítettek”.

A hírek alapján ez alacsony izzású konfliktusnak tűnt, de a képek másról mesélnek: Törökország keleti részén gyakorlatilag polgárháború robbant ki. Az elmúlt években a szír–török határ éles választóvonal volt, az egyik oldalon maga a pokol, a háború zűrzavara uralkodott, a másikon a menekültáradat ellenére alapvetően mégiscsak normálisnak látszott minden. A képeket látva azonban Törökország az örvény szélén billeg.

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.