Döbbenetes képek: ezek a háborús fotók egy NATO-országban készültek!

/ 2016.01.27., szerda 08:27 /
Döbbenetes képek: ezek a háborús fotók egy NATO-országban készültek!

Tankok, barikádok, szétlőtt házak, lángoló szeméthalmok, fegyveres katonák, síró nők és gyerekek, rommá lőtt műemlékek. Ez nyilván Szíria, gondoltam, amikor először megláttam a képgalériát az egyik vezető török lap, a Hürriyet Daily News oldalán. Rengeteg ilyen képsorozatot láttam már, nem is akartam rákattintani, mert úgysem mondanak semmi újat.

Aztán észrevettem a címeket: a pusztítás mértékét megmutató fényképek a történelmi Surból; tankok gördülnek végig Cizre romos utcáin; összecsapások nyomai Silopi viharvert házain. Ezek nem szíriai helységnevek. Ez Törökország.

Háborús helyzet Törökországban - galéria Forrás: AFP/Europress/Ilyas Akengin

 

A képsorozatokat az Anadolu Hírügynökség tette közzé, és minden cikknél jobban megmutatják a tényt, hogy Törökországban, legalábbis egy részén, háború van. Ez valahogy elkerülte a rengeteg közel-keleti rossz hír között a nyilvánosság figyelmét, pedig elég súlyos fejlemény.

Érdemes belegondolni egy pillanatra, hogy a fenti képek (a Hürriyeten több böngészhető galéria is van) egy NATO-tagállamban készültek, egy olyan országban, ahova európaiak millió járnak nyaralni, és amelynek lakói nemsokára vízum nélkül utazhatnak az unióba. És amelynek kétmillió menekültről kell gondoskodnia, ugyanazokon a területeken, ahol ezek a képsorozatok készültek. Sur a kelet-anatóliai tartományi székhely, Diyarbakir történelmi óvárosa, a Google Street View egy évvel ezelőtti fotóin még egy nyüzsgő, életvidám, műemlékekkel, boltokkal és kávézókkal teli keleti nagyváros képét mutatja. A másik két település, Cizre és Silopi a szír határ közelében fekszik.

A háborút a török hadsereg vívja a szeparatista kurd PKK katonai szárnyával. Erdogan elnök tavaly nyáron – leginkább belpolitikai célokból, a választási győzelem érdekében – mondta fel a kurd szeparatistákkal korábban megkötött békemegállapodást, és kezdett kétfrontos háborút a PKK és az Iszlám Állam ellen. Hamar kiderült, hogy a kétfrontosságból az Iszlám Állam elleni fellépést nem kell véresen komolyan venni, Erdogan sokkal nagyobb lelkesedéssel csap oda a kurdoknak.

Azóta arról érkeztek hírek, hogy a kurdok lakta területeken a gerillák bombamerényleteket hajtanak végre katonai, rendőrségi és állami célpontok ellen, a hadsereg pedig egyre nagyobb erőket vet be ellenük, razziáznak, és lerombolják a rejtekhelyként szolgáló házakat. Az elmúlt hetekben hivatalos források szerint több ezer kurd gerillát öltek meg, és több mint 200 katona, illetve rendőr vesztette életét. Diyarbakir Sur negyedében december 2-án kijárási tilalmat vezettek be. Január 24-i adatok szerint Cizrében 452, Silopiban 145, Surban 120 kurd harcost „semlegesítettek”.

A hírek alapján ez alacsony izzású konfliktusnak tűnt, de a képek másról mesélnek: Törökország keleti részén gyakorlatilag polgárháború robbant ki. Az elmúlt években a szír–török határ éles választóvonal volt, az egyik oldalon maga a pokol, a háború zűrzavara uralkodott, a másikon a menekültáradat ellenére alapvetően mégiscsak normálisnak látszott minden. A képeket látva azonban Törökország az örvény szélén billeg.

Rosta

Laky Zoltán

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Ezért (is) jöhet ki Vizoviczki a börtönből

Negyedmilliárd forint megfizetése esetén szabadlábra kerülhet a társaival 826 millió forint költségvetési csalással gyanúsított Vizoviczki László. Honnan van ennyi pénze? Ez az, amit nem kérdeznek meg tőle.

Orbán választási csodafegyvere? Kiszámoltuk, amit még senki!

A kormányfő által megígért pénzek tizede sem érkezett meg a vidéki városokba, mégis alkalmas lehet választási csodafegyvernek, hogy a Fidesz megtartsa a megyeszékhelyek többségét. A csütörtöki Heti Válaszban kiszámoltuk, amit még senki: Orbán Viktor országjárása első évének mérlegét.

Megszólal a németországi migránsok tanára: egy merő kín a nyelvoktatás

Szép szólamokat lehet hallani arról, hogy a migránsok integrációjának kulcsa az oktatás és a munka. A Heti Válasz most megtalálta azt a Bajorországban élő magyar nyelvtanárt, akinek széles körű tapasztalata van arról, hogyan néz ki mindez a gyakorlatban. Bitter Ákos, a regensburgi egyetem munkatársa a csütörtöki Heti Válaszban arról mesél, milyen keservesen sajátítják el a nyelvet és találnak munkát az Európába érkező migránsok.

Emírnek szólította egymást két németországi muszlim terrorista

A hetvenes évek vörös terrorja óta nem volt ilyen szörnyű időszaka Németországnak, mint a múlt hét, amikor egymást érték a véres támadások. Noha a cselekmények háttere különböző, mindegyiknél előkerül a menekültkérdés, amely – mint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül – már eddig is elképesztő indulatokat szabadított el.

Teljesülhet Makovecz vágya? Terv a Citadella és a Szabadság-szobor lebontására

Nem a nemzeti panteont a Gellért-hegy tetejére álmodó, 2011-ben elhunyt Makovecz Ime építész a Citadella ősellensége. Amint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, egyetlen olyan helyszíne nincsen Magyarországnak, amelynek átalakítására, hasznosítására annyi ötlet, javaslat és konkrét terv született volna az elmúlt kétszáz évben, mint erre a területre.

Juliette Binoche a Jameson Cinefesten

Az Oscar-díjas színésznő, Juliette Binoche lesz a Jameson CineFest – Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál megnyitójának sztárja: Magyarország nemzetközi filmfesztiválja az Arany Oroszlán-díjas remekmű, a Kék vetítésével kezdődik szeptember 9-én. Binoche különdíjat kap a fesztiválon és megemlékezik a film rendezőjéről, Krzysztof Kieslowskriól, a modern filmművészet egyik legjelentősebb alakjáról, aki éppen húsz éve hunyt el.