Döbbenetes képek: ezek a háborús fotók egy NATO-országban készültek!

/ 2016.01.27., szerda 08:27 /
Döbbenetes képek: ezek a háborús fotók egy NATO-országban készültek!

Tankok, barikádok, szétlőtt házak, lángoló szeméthalmok, fegyveres katonák, síró nők és gyerekek, rommá lőtt műemlékek. Ez nyilván Szíria, gondoltam, amikor először megláttam a képgalériát az egyik vezető török lap, a Hürriyet Daily News oldalán. Rengeteg ilyen képsorozatot láttam már, nem is akartam rákattintani, mert úgysem mondanak semmi újat.

Aztán észrevettem a címeket: a pusztítás mértékét megmutató fényképek a történelmi Surból; tankok gördülnek végig Cizre romos utcáin; összecsapások nyomai Silopi viharvert házain. Ezek nem szíriai helységnevek. Ez Törökország.

Háborús helyzet Törökországban - galéria Forrás: AFP/Europress/Ilyas Akengin

 

A képsorozatokat az Anadolu Hírügynökség tette közzé, és minden cikknél jobban megmutatják a tényt, hogy Törökországban, legalábbis egy részén, háború van. Ez valahogy elkerülte a rengeteg közel-keleti rossz hír között a nyilvánosság figyelmét, pedig elég súlyos fejlemény.

Érdemes belegondolni egy pillanatra, hogy a fenti képek (a Hürriyeten több böngészhető galéria is van) egy NATO-tagállamban készültek, egy olyan országban, ahova európaiak millió járnak nyaralni, és amelynek lakói nemsokára vízum nélkül utazhatnak az unióba. És amelynek kétmillió menekültről kell gondoskodnia, ugyanazokon a területeken, ahol ezek a képsorozatok készültek. Sur a kelet-anatóliai tartományi székhely, Diyarbakir történelmi óvárosa, a Google Street View egy évvel ezelőtti fotóin még egy nyüzsgő, életvidám, műemlékekkel, boltokkal és kávézókkal teli keleti nagyváros képét mutatja. A másik két település, Cizre és Silopi a szír határ közelében fekszik.

A háborút a török hadsereg vívja a szeparatista kurd PKK katonai szárnyával. Erdogan elnök tavaly nyáron – leginkább belpolitikai célokból, a választási győzelem érdekében – mondta fel a kurd szeparatistákkal korábban megkötött békemegállapodást, és kezdett kétfrontos háborút a PKK és az Iszlám Állam ellen. Hamar kiderült, hogy a kétfrontosságból az Iszlám Állam elleni fellépést nem kell véresen komolyan venni, Erdogan sokkal nagyobb lelkesedéssel csap oda a kurdoknak.

Azóta arról érkeztek hírek, hogy a kurdok lakta területeken a gerillák bombamerényleteket hajtanak végre katonai, rendőrségi és állami célpontok ellen, a hadsereg pedig egyre nagyobb erőket vet be ellenük, razziáznak, és lerombolják a rejtekhelyként szolgáló házakat. Az elmúlt hetekben hivatalos források szerint több ezer kurd gerillát öltek meg, és több mint 200 katona, illetve rendőr vesztette életét. Diyarbakir Sur negyedében december 2-án kijárási tilalmat vezettek be. Január 24-i adatok szerint Cizrében 452, Silopiban 145, Surban 120 kurd harcost „semlegesítettek”.

A hírek alapján ez alacsony izzású konfliktusnak tűnt, de a képek másról mesélnek: Törökország keleti részén gyakorlatilag polgárháború robbant ki. Az elmúlt években a szír–török határ éles választóvonal volt, az egyik oldalon maga a pokol, a háború zűrzavara uralkodott, a másikon a menekültáradat ellenére alapvetően mégiscsak normálisnak látszott minden. A képeket látva azonban Törökország az örvény szélén billeg.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.