Dráma: a szcientológia miatt vesztette el családját

/ 2010.03.25., csütörtök 18:51 /
Dráma: a szcientológia miatt vesztette el családját

Az igaz történet egy német családról szól: fiatal párról és kislányukról, akiket prédaként ölel át és fon be egy magát vallásnak hirdető csoportosulás.

Miközben a fiatalasszony képtelen elszakadni, s egyre mélyebben és szorosabban kötődik a csoporthoz és veszíti el énjét, a férj - aki korábban rengeteg pénzt adományozott a szervezetnek - úgy dönt, hogy otthagyja a kompániát. Sikerül is a menekülés, ám ezenközben elveszíti nem „csupán" a hitvesét, hanem a kislányát is. Akit szintén a szcientológus instruktorok formálnak, pontosabban formálnak át.

Az igaz történet ugyanis a szcientológusokról, a szcientológia mibenlétéről, működési mechanizmusáról, veszélyességéről szól, s a német közszolgálati televízió, az ARD tervezi bemutatni, még márciusban.

A „Bis nichts mehr bleibt", vagyis „Amikor már semmi sem marad" című, valóban megtörtént kázuson alapuló film máris óriási polémiát kavar, a magát egyházként hirdető (de például német földön, vagy Franciaországban mindegyszerűen kártékony szektának tartott) szervezet máris mindent megpróbál megmozgatni, hogy a dramatizált sztorit ne mutassák be.

Jürg Stettler, a szcientológusok szóvivője a Süddeutsche Zeitungnak bizton állította, hogy - bár nem látta a filmet, mert az előzetes sajtóvetítésre nem hívták meg - a tévéfilm hamis és intoleráns, és sérti az ARD műsorpolitikai és etikai kódexét, mert „a tévécsatornának támogatnia kell a vallási türelmet, s nem szabad az ellenkezőjét tennie".

Tény, hogy mindmostanáig a német televíziók nem foglalkoztak a szcientológia ilyetén ábrázolásával. A film üzenete ugyanis - a Süddeutsche Zeitung szerint is - világos és egyértelmű: a szcientológia veszélyes totalitárius szervezet, amely közvetlen konfliktusban áll a demokratikus társadalmakkal.

Az Egyesült Államokban egy sci-fi író (Ron Hubbard) által kitalált „egyház" Németországban alkotmányellenes, s amikor még a nagy tekintélyű Helmut Kohl volt a kancellár, az amerikai szcientológusok teljes pályás letámadást indítottak a tiltás ellen: nácinak nevezték a Németországot újraegyesítő politikust, s a szcientológiához kötődő amerikai színészek még petíciót is küldtek neki. Ám mindhiába, mert a német hivatalos álláspont jottányit sem változott.

Volker Herres kitart eredeti elhatározása mellett

A szcientológia körül egyébként mindig feszültség van Németországban. A legutóbb két évvel ezelőtt érte sistergett fel, amikor Tom Cruise Valkyrie című filmjét forgatták. A mozi a Hitler-ellenes merénylet főszereplőjéről, Claus von Stauffenberg ezredesről készült, és az a hír járta, hogy a szcientológia vezetői brusztolták ki, hogy a náciknak ellenálló ezredest Tom Cruise, a szcientológia egyik legismertebb figurája alakítsa, hogy így nyerjék meg a németek rokonszenvét és támogatását. Akkor a szcientológusok cáfolták és nevetségesnek minősítették ezeket az állításokat.

Az „Amikor már semmi sem marad" film körüli feszültség még „csak" most növekszik. A szcientológus szóvivő, Stettler makacsul kitart szervezete álláspontja mellett, miszerint a tévéfilm „a türelmetlenség és a diszkrimináció légkörét alakítja ki egy vallási közösség ellen".  Ugyanakkor bejelentette, hogy a szcientológusok jogi lehetőségeket keresnek a film betiltatására, s arra is készülnek, hogy saját filmet forgassanak. „Bemutatjuk a történet másik oldalát is" - fogalmazott.

Az ARD azonban, nagyon úgy látszik, nem hagyja megfélemlíteni magát. Volker Herres programigazgató - miközben megerősítette, hogy a történet tényleg nem hangulatkeltésre született kitaláció, és nyilvánosságra hozta igazi, ma is élő főhős Heiner von Rönns nevét - rendkívül határozottan visszautasította a szcientológusok vádaskodásait. A cél az volt, mondta, hogy feltárják az igazságot erről a szervezetről.

"Nem vallással van dolgunk, hanem inkább olyan szervezettel, amelynek merőben más, a vallástól eltérő motívumai vannak. A szcientológia hatalomról, üzletről és hálózatépítésről szól. Tanításai tisztán fantasztikumok, ez nem vallás, nem egyház, nem szekta" - nyilatkozta a programigazgató.

A kialakuló botrány, persze, Németország határain túl is hallatszik. A brit Guardian című napilap például részletesen tudósít róla, s arról is, hogy a film alkotóit a szcientológusok telefonokkal és elektronikus levelekkel bombázzák. Carl Bergengruen, aki az alkotói csapat tagja, arról számolt be a brit újságíróknak, hogy a szcientológusok egyik képviselője még követte is a forgatócsoportot.

Félnek a filmesek, hogy a szervezet mindent megpróbál megtenni a mozi lejáratására, betiltatására, alkotói becsmérlésére. Ők azonban, mint hírlik, nem futamodnak meg - az igazság, vallják, mindennél előbbre való.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.