Ebben is világelső lenne az Orbán-kormány

/ 2016.03.10., csütörtök 18:27 /
Ebben is világelső lenne az Orbán-kormány

Magyarország volt az első európai ország, amely az asztalra csapott, és azt kimondta: olyan nincs, hogy több százezer migráns fittyet hány egy szuverén állam törvényeire, és egyszerűen átsétál rajta. Most is hasonló húzásra készül a kormány: míg a világ tehetetlenül nézi a Google és a Facebook „agresszív adóelkerülését”, a magyar nemzetgazdasági tárca a Világgazdaság szerint „új, innovatív” adózási megoldásokon dolgozik, hogy megfogja az online multikat.

Az új adók célja, hogy e cégek a hazai internetes társaságokkal egyenlő feltételek mellett vegyenek részt a versenyben – közölte a minisztérium a lappal. A tárcának június 30-ig kell jelentést tennie a kormányfő asztalára „a sikeres nemzetközi gyakorlatokat is figyelembe véve a globális internetes vállalkozások adóelkerülésével szembeni fellépés lehetőségeiről”. Mindez azért is fontos, mert a Google és a Facebook mintegy 28 milliárd forint hirdetési bevételre tesz szert Magyarországról. Áfát utána jórészt nem kell fizetnie, hiszen hirdetéseket zömmel cégek vásárolnak, és cégek közötti ügyletnél nincs áfa, társasági adóbevétel pedig csak odahaza, a Szilícium-völgyben keletkezik, de ott sem túl sok, hála az e cégek által előszeretettel alkalmazott írországi, luxemburgi, hollandiai, bermudai sémáknak.

A sikeres nemzetközi gyakorlatokra mi is kíváncsiak lennénk, mert ilyen nem nagyon van.

Az olaszok 2013-ban elfogadtak egy „Google-adót”, mely előírta az olasz vállalatoknak, hogy csak az országban bejegyzett cégektől vásárolhatnak hirdetést. Ez rövid életűnek bizonyult, hiszen nyilvánvalóan sérti a szolgáltatások szabad áramlásának uniós alapelvét. A másik kísérlet a mi reklámadónk volt, de fordítva sült el, mivel nem a netes mamutokat, hanem a rajtuk hirdető magyar cégeket sújtja. Ha ugyanis a hirdetést közlő médium nem nyilatkozik a reklámadó megfizetéséről, a hirdetőnek kell adóznia a közzétett reklám után.

A harmadik kísérlet a britek „eltérített nyereség törvénye”, ennek értelmében a multik önbevallás útján mondják meg, mekkora hasznot vittek ki az országból. A brit kormány nemrég rábólintott a Google által bemondott összegre, így tíz évre visszamenőleg befolyik tőle 130 millió font. Ez azonban épp annyi, mint ha a Google a 21 százalékos angol társasági adó helyett 1,8 százalékos kulccsal adózott volna az országban megtermelt nyeresége után. Eleve pirruszi győzelem, ha egy országnak alkudoznia kell egy multival az adóbevételért.

Vlagyimir Putyin nemrég felvetette, hogy 18 százalékos forgalmi adót vetnek ki a külföldi internetcégek oroszországi eladásaira. Februárban mi is megkérdeztük a téma egyik vezető nemzetközi szaktekintélyét, hogy ha már a társasági adó behajtása e cégektől hiú ábránd, egy kellően bátor kormány kivethetne-e egy forgalmi típusú adót a Facebook- és Google-hirdetésekre, Uber-fuvarokra, Netflix-előfizetésekre. Sol Picciotto, a Lancaster Egyetem professzora, az adóelkerülés elleni OECD-munkacsoport tudományos vezetője így válaszolt:

„Technikailag lehetséges. A külföldi szolgáltatónak elő lehetne írni, hogy regisztrálják bankszámláikat az adóhatóságnál, a bankoknak pedig azt, hogy e számlákról vonják le az adót. A nagy cégek, mint a Google és az Uber nehezen tudnák megkerülni a regisztrációs kötelezettséget. Egy ilyen közteher kompatibilis lenne a kettős adóztatást tiltó kétoldalú adóegyezményekkel, hiszen forgalmi adó volna, nem nyereségadó. Viszont valószínűleg sértené a WTO megállapodásait, melyek előírják, hogy a hazai és a külföldi szolgáltatókat hasonló elbánásban részesítsék. Ha viszont minden internetes tranzakcióra kiterjesztenék az adót, akkor a hazai online és offline szolgáltatók között tennének indokolatlan különbséget.”

Akadályok tehát vannak – meglátjuk, a kormány javaslata átugorja-e ezeket.

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!