Ebben is világelső lenne az Orbán-kormány

/ 2016.03.10., csütörtök 18:27 /
Ebben is világelső lenne az Orbán-kormány

Magyarország volt az első európai ország, amely az asztalra csapott, és azt kimondta: olyan nincs, hogy több százezer migráns fittyet hány egy szuverén állam törvényeire, és egyszerűen átsétál rajta. Most is hasonló húzásra készül a kormány: míg a világ tehetetlenül nézi a Google és a Facebook „agresszív adóelkerülését”, a magyar nemzetgazdasági tárca a Világgazdaság szerint „új, innovatív” adózási megoldásokon dolgozik, hogy megfogja az online multikat.

Az új adók célja, hogy e cégek a hazai internetes társaságokkal egyenlő feltételek mellett vegyenek részt a versenyben – közölte a minisztérium a lappal. A tárcának június 30-ig kell jelentést tennie a kormányfő asztalára „a sikeres nemzetközi gyakorlatokat is figyelembe véve a globális internetes vállalkozások adóelkerülésével szembeni fellépés lehetőségeiről”. Mindez azért is fontos, mert a Google és a Facebook mintegy 28 milliárd forint hirdetési bevételre tesz szert Magyarországról. Áfát utána jórészt nem kell fizetnie, hiszen hirdetéseket zömmel cégek vásárolnak, és cégek közötti ügyletnél nincs áfa, társasági adóbevétel pedig csak odahaza, a Szilícium-völgyben keletkezik, de ott sem túl sok, hála az e cégek által előszeretettel alkalmazott írországi, luxemburgi, hollandiai, bermudai sémáknak.

A sikeres nemzetközi gyakorlatokra mi is kíváncsiak lennénk, mert ilyen nem nagyon van.

Az olaszok 2013-ban elfogadtak egy „Google-adót”, mely előírta az olasz vállalatoknak, hogy csak az országban bejegyzett cégektől vásárolhatnak hirdetést. Ez rövid életűnek bizonyult, hiszen nyilvánvalóan sérti a szolgáltatások szabad áramlásának uniós alapelvét. A másik kísérlet a mi reklámadónk volt, de fordítva sült el, mivel nem a netes mamutokat, hanem a rajtuk hirdető magyar cégeket sújtja. Ha ugyanis a hirdetést közlő médium nem nyilatkozik a reklámadó megfizetéséről, a hirdetőnek kell adóznia a közzétett reklám után.

A harmadik kísérlet a britek „eltérített nyereség törvénye”, ennek értelmében a multik önbevallás útján mondják meg, mekkora hasznot vittek ki az országból. A brit kormány nemrég rábólintott a Google által bemondott összegre, így tíz évre visszamenőleg befolyik tőle 130 millió font. Ez azonban épp annyi, mint ha a Google a 21 százalékos angol társasági adó helyett 1,8 százalékos kulccsal adózott volna az országban megtermelt nyeresége után. Eleve pirruszi győzelem, ha egy országnak alkudoznia kell egy multival az adóbevételért.

Vlagyimir Putyin nemrég felvetette, hogy 18 százalékos forgalmi adót vetnek ki a külföldi internetcégek oroszországi eladásaira. Februárban mi is megkérdeztük a téma egyik vezető nemzetközi szaktekintélyét, hogy ha már a társasági adó behajtása e cégektől hiú ábránd, egy kellően bátor kormány kivethetne-e egy forgalmi típusú adót a Facebook- és Google-hirdetésekre, Uber-fuvarokra, Netflix-előfizetésekre. Sol Picciotto, a Lancaster Egyetem professzora, az adóelkerülés elleni OECD-munkacsoport tudományos vezetője így válaszolt:

„Technikailag lehetséges. A külföldi szolgáltatónak elő lehetne írni, hogy regisztrálják bankszámláikat az adóhatóságnál, a bankoknak pedig azt, hogy e számlákról vonják le az adót. A nagy cégek, mint a Google és az Uber nehezen tudnák megkerülni a regisztrációs kötelezettséget. Egy ilyen közteher kompatibilis lenne a kettős adóztatást tiltó kétoldalú adóegyezményekkel, hiszen forgalmi adó volna, nem nyereségadó. Viszont valószínűleg sértené a WTO megállapodásait, melyek előírják, hogy a hazai és a külföldi szolgáltatókat hasonló elbánásban részesítsék. Ha viszont minden internetes tranzakcióra kiterjesztenék az adót, akkor a hazai online és offline szolgáltatók között tennének indokolatlan különbséget.”

Akadályok tehát vannak – meglátjuk, a kormány javaslata átugorja-e ezeket.

Rosta

Borbás Barna

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Jeszenszky figyelmezteti Orbánékat: inkább Merkel, mint Putyin!

Aggodalommal tölt el, hogy '56 nemzetében felvetődik a lehetőség, hogy nyugati szövetségeseink helyett bízzunk inkább Moszkvában – mondja a Heti Válasznak Jeszenszky Géza. A volt külügyminiszter beszél az Antall-kabinet alatti orosz kémtevékenységről és lerántja a leplet MSZP-s kollégája határrevíziós ötletéről is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban!

Terrorveszély és ízlésterror Bayreuthban

Deszantos megmentő és muszlim csábleányok a Parsifalban, Marx, Lenin, Sztálin és Mao Ce-tung szobrai A Nibelung gyűrűjében. Fokozott ellenőrzés, politikai áthallások, erőszak, és lenullázott hősiesség a bayreuthi Wagner-szentélyben. Rockenbauer Zoltán írása a friss Heti Válaszban.

Mi lesz ebből? „Allah akbar!” az új jelszó Merkel pártjában

Németországban Recep Tayyip Erdoğan török elnök hívei török pártot alapítottak, az alakulat a jövő évi választásokon akár a parlamentbe is bejuthat. Ha ez megvalósulna, a török elnöknek befolyása lehetne Berlin külpolitikájára. Exkluzív részletek a csütörtöki Heti Válaszban.

Hogy mi? Kolozsvár, mint balliberális fészek?

Vihart kavart Erdélyben a Pestisracok.hu cikke, mely az ottani magyarok mételyezésével vádolt meg anyaországi liberális művészeket. Bár nem nagyon tudunk róla, létezik liberális és baloldali erdélyi hagyomány is, ám butaság tőlük félteni a magyarokat. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Jó, ha tudjuk: 8 aranyunk nem pusztán két zseni magányos sikere!

Az olimpiai játékokat megelőző sajtóhisztériában jövendölt összeomlás elmaradt, ahogy eredményes szereplésével a magyar csapat is megtartotta gerincét. Előbbi tanulságokat, utóbbi alapot adott a 2024-es budapesti olimpiai rendezésért való lobbizásnak. A csütörtöki Heti Válaszban kilencoldalas összeállítással jelentkezünk.

Vitorlázók, figyelem! Ilyen az élet a Balatonon

Jövőre lesz 150 éve, hogy elindult a mai értelemben vett vitorlás sportélet a Balatonon. Jó idők és rossz idők váltakoztak, nemcsak az időjárásban, de a történelemben is azóta, de a kétezres évekre újra feléledt a balatoni vitorlásélet. Összeállításunk a friss Heti Válaszban.