Ebben is világelső lenne az Orbán-kormány

/ 2016.03.10., csütörtök 18:27 /
Ebben is világelső lenne az Orbán-kormány

Magyarország volt az első európai ország, amely az asztalra csapott, és azt kimondta: olyan nincs, hogy több százezer migráns fittyet hány egy szuverén állam törvényeire, és egyszerűen átsétál rajta. Most is hasonló húzásra készül a kormány: míg a világ tehetetlenül nézi a Google és a Facebook „agresszív adóelkerülését”, a magyar nemzetgazdasági tárca a Világgazdaság szerint „új, innovatív” adózási megoldásokon dolgozik, hogy megfogja az online multikat.

Az új adók célja, hogy e cégek a hazai internetes társaságokkal egyenlő feltételek mellett vegyenek részt a versenyben – közölte a minisztérium a lappal. A tárcának június 30-ig kell jelentést tennie a kormányfő asztalára „a sikeres nemzetközi gyakorlatokat is figyelembe véve a globális internetes vállalkozások adóelkerülésével szembeni fellépés lehetőségeiről”. Mindez azért is fontos, mert a Google és a Facebook mintegy 28 milliárd forint hirdetési bevételre tesz szert Magyarországról. Áfát utána jórészt nem kell fizetnie, hiszen hirdetéseket zömmel cégek vásárolnak, és cégek közötti ügyletnél nincs áfa, társasági adóbevétel pedig csak odahaza, a Szilícium-völgyben keletkezik, de ott sem túl sok, hála az e cégek által előszeretettel alkalmazott írországi, luxemburgi, hollandiai, bermudai sémáknak.

A sikeres nemzetközi gyakorlatokra mi is kíváncsiak lennénk, mert ilyen nem nagyon van.

Az olaszok 2013-ban elfogadtak egy „Google-adót”, mely előírta az olasz vállalatoknak, hogy csak az országban bejegyzett cégektől vásárolhatnak hirdetést. Ez rövid életűnek bizonyult, hiszen nyilvánvalóan sérti a szolgáltatások szabad áramlásának uniós alapelvét. A másik kísérlet a mi reklámadónk volt, de fordítva sült el, mivel nem a netes mamutokat, hanem a rajtuk hirdető magyar cégeket sújtja. Ha ugyanis a hirdetést közlő médium nem nyilatkozik a reklámadó megfizetéséről, a hirdetőnek kell adóznia a közzétett reklám után.

A harmadik kísérlet a britek „eltérített nyereség törvénye”, ennek értelmében a multik önbevallás útján mondják meg, mekkora hasznot vittek ki az országból. A brit kormány nemrég rábólintott a Google által bemondott összegre, így tíz évre visszamenőleg befolyik tőle 130 millió font. Ez azonban épp annyi, mint ha a Google a 21 százalékos angol társasági adó helyett 1,8 százalékos kulccsal adózott volna az országban megtermelt nyeresége után. Eleve pirruszi győzelem, ha egy országnak alkudoznia kell egy multival az adóbevételért.

Vlagyimir Putyin nemrég felvetette, hogy 18 százalékos forgalmi adót vetnek ki a külföldi internetcégek oroszországi eladásaira. Februárban mi is megkérdeztük a téma egyik vezető nemzetközi szaktekintélyét, hogy ha már a társasági adó behajtása e cégektől hiú ábránd, egy kellően bátor kormány kivethetne-e egy forgalmi típusú adót a Facebook- és Google-hirdetésekre, Uber-fuvarokra, Netflix-előfizetésekre. Sol Picciotto, a Lancaster Egyetem professzora, az adóelkerülés elleni OECD-munkacsoport tudományos vezetője így válaszolt:

„Technikailag lehetséges. A külföldi szolgáltatónak elő lehetne írni, hogy regisztrálják bankszámláikat az adóhatóságnál, a bankoknak pedig azt, hogy e számlákról vonják le az adót. A nagy cégek, mint a Google és az Uber nehezen tudnák megkerülni a regisztrációs kötelezettséget. Egy ilyen közteher kompatibilis lenne a kettős adóztatást tiltó kétoldalú adóegyezményekkel, hiszen forgalmi adó volna, nem nyereségadó. Viszont valószínűleg sértené a WTO megállapodásait, melyek előírják, hogy a hazai és a külföldi szolgáltatókat hasonló elbánásban részesítsék. Ha viszont minden internetes tranzakcióra kiterjesztenék az adót, akkor a hazai online és offline szolgáltatók között tennének indokolatlan különbséget.”

Akadályok tehát vannak – meglátjuk, a kormány javaslata átugorja-e ezeket.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Eladtak egy újabb „nemzeti sikercéget”

Külföldi cégek felvásárlásával kezdene nemzetközi terjeszkedésbe a Wáberer’s, melynek részvényei jövőre a Budapesti Értéktőzsdén is megjelenhetnek. A társaságot a napokban vásárolta meg a Mid Europa Partners az alapító Wáberer Györgytől, aki forrásait most jelentős ingatlanfejlesztési programokba forgatja – részben a Fidesz-közeli nagyvállalkozóval, Garancsi Istvánnal együttműködve.

Most kiderül: tényleg üresen döcög a felcsúti kisvasút?

Öt másik vonal működik hasonlóan alacsony kihasználtsággal, mint a felcsúti, de tény: a Váli-völgyi kisvasút csak a kormányfő miatt létezhet. A csütörtöki Heti Válaszban megpróbálunk igazságot tenni az Orbán Viktor vicinálisa körüli vitában.

Világbotrány: csak hat hónapot kapott a nemi erőszakért a sztárúszó

Az amerikai Stanford Egyetem sztárúszó diákja csupán hat hónapot kapott, miután megerőszakolta társát. A sokakat felháborító ítéletről és a szexuális zaklatásokról az intézmény egykori professzora, Philip Zimbardo szociálpszichológus nyilatkozik a csütörtöki Heti Válaszban.

Navracsics Tibor: „Mindenki nyugodjon le...”

Nem a britek kilépése az igazi ok, ami az Egyesült Európai Államok híveit óvatosságra inti – állítja Navracsics Tibor. A Heti Válasz csütörtöki számában megjelenő interjúban a Fideszen belüli különállásáról is faggattuk az Európai Bizottság magyar biztosát.

Reneszánszkori várjátékok a nagyvázsonyi Kinizsi várban

Lovaggá ütés, apród választás, de talán még asszonyrablás is lesz a közkedvelt nagyvázsonyi várjátékokon. A kosztümös közel egy órás bemutató a család minden tagja számára élvezetesen és sajátos humorral mutatja be Kinizsi történetét, azon kor jellegzetességeit.