valasz.hu/vilag/hivatalos-az-iszlam-allam-kovette-el-a-manchesteri-merenyletet-123926

http://valasz.hu/vilag/hivatalos-az-iszlam-allam-kovette-el-a-manchesteri-merenyletet-123926

Ebben is világelső lenne az Orbán-kormány

/ 2016.03.10., csütörtök 18:27 /
Ebben is világelső lenne az Orbán-kormány

Magyarország volt az első európai ország, amely az asztalra csapott, és azt kimondta: olyan nincs, hogy több százezer migráns fittyet hány egy szuverén állam törvényeire, és egyszerűen átsétál rajta. Most is hasonló húzásra készül a kormány: míg a világ tehetetlenül nézi a Google és a Facebook „agresszív adóelkerülését”, a magyar nemzetgazdasági tárca a Világgazdaság szerint „új, innovatív” adózási megoldásokon dolgozik, hogy megfogja az online multikat.

Az új adók célja, hogy e cégek a hazai internetes társaságokkal egyenlő feltételek mellett vegyenek részt a versenyben – közölte a minisztérium a lappal. A tárcának június 30-ig kell jelentést tennie a kormányfő asztalára „a sikeres nemzetközi gyakorlatokat is figyelembe véve a globális internetes vállalkozások adóelkerülésével szembeni fellépés lehetőségeiről”. Mindez azért is fontos, mert a Google és a Facebook mintegy 28 milliárd forint hirdetési bevételre tesz szert Magyarországról. Áfát utána jórészt nem kell fizetnie, hiszen hirdetéseket zömmel cégek vásárolnak, és cégek közötti ügyletnél nincs áfa, társasági adóbevétel pedig csak odahaza, a Szilícium-völgyben keletkezik, de ott sem túl sok, hála az e cégek által előszeretettel alkalmazott írországi, luxemburgi, hollandiai, bermudai sémáknak.

A sikeres nemzetközi gyakorlatokra mi is kíváncsiak lennénk, mert ilyen nem nagyon van.

Az olaszok 2013-ban elfogadtak egy „Google-adót”, mely előírta az olasz vállalatoknak, hogy csak az országban bejegyzett cégektől vásárolhatnak hirdetést. Ez rövid életűnek bizonyult, hiszen nyilvánvalóan sérti a szolgáltatások szabad áramlásának uniós alapelvét. A másik kísérlet a mi reklámadónk volt, de fordítva sült el, mivel nem a netes mamutokat, hanem a rajtuk hirdető magyar cégeket sújtja. Ha ugyanis a hirdetést közlő médium nem nyilatkozik a reklámadó megfizetéséről, a hirdetőnek kell adóznia a közzétett reklám után.

A harmadik kísérlet a britek „eltérített nyereség törvénye”, ennek értelmében a multik önbevallás útján mondják meg, mekkora hasznot vittek ki az országból. A brit kormány nemrég rábólintott a Google által bemondott összegre, így tíz évre visszamenőleg befolyik tőle 130 millió font. Ez azonban épp annyi, mint ha a Google a 21 százalékos angol társasági adó helyett 1,8 százalékos kulccsal adózott volna az országban megtermelt nyeresége után. Eleve pirruszi győzelem, ha egy országnak alkudoznia kell egy multival az adóbevételért.

Vlagyimir Putyin nemrég felvetette, hogy 18 százalékos forgalmi adót vetnek ki a külföldi internetcégek oroszországi eladásaira. Februárban mi is megkérdeztük a téma egyik vezető nemzetközi szaktekintélyét, hogy ha már a társasági adó behajtása e cégektől hiú ábránd, egy kellően bátor kormány kivethetne-e egy forgalmi típusú adót a Facebook- és Google-hirdetésekre, Uber-fuvarokra, Netflix-előfizetésekre. Sol Picciotto, a Lancaster Egyetem professzora, az adóelkerülés elleni OECD-munkacsoport tudományos vezetője így válaszolt:

„Technikailag lehetséges. A külföldi szolgáltatónak elő lehetne írni, hogy regisztrálják bankszámláikat az adóhatóságnál, a bankoknak pedig azt, hogy e számlákról vonják le az adót. A nagy cégek, mint a Google és az Uber nehezen tudnák megkerülni a regisztrációs kötelezettséget. Egy ilyen közteher kompatibilis lenne a kettős adóztatást tiltó kétoldalú adóegyezményekkel, hiszen forgalmi adó volna, nem nyereségadó. Viszont valószínűleg sértené a WTO megállapodásait, melyek előírják, hogy a hazai és a külföldi szolgáltatókat hasonló elbánásban részesítsék. Ha viszont minden internetes tranzakcióra kiterjesztenék az adót, akkor a hazai online és offline szolgáltatók között tennének indokolatlan különbséget.”

Akadályok tehát vannak – meglátjuk, a kormány javaslata átugorja-e ezeket.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Müller Péter Soós Imre tragédiájáról

Cannes-ban idén újravetítették a Körhinta című filmet, amelynek férfi főszereplője az 1956-os siker után néhány hónappal öngyilkos lett. Soós Imre tragédiáját Müller Péter írta meg Részeg józanok címmel. Nagyinterjúnk a szerzővel a csütörtöki Heti Válaszban.

Trumpra figyel a világ

Gyász Manchesterben, elégedetlenség és káosz Dél-Amerikában, Trump első elnöki útja -ez volt a hét képekben.

Bemutatjuk a Heti Válasz legidősebb olvasóját!

A hét e heti embere annyira szubjektív választás, hogy magyarázatra szorul. Pottyondy Zsófia május 18-án töltötte be a 104. életévét. Ő a Heti Válasz legrégebben fiatal előfizetője.

 „Már meg mer szólalni a műszaki értelmiség is”

A mérnökök sokáig féltek, hogy rájuk sütik a politizálás bélyegét, de ez változóban van – mondja Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara leköszönő elnöke, akit korrupcióról és a lefújt olimpiáról is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Szenzáció: eddig nem ismert Lechner-épületeket azonosítottak

A magyar építészettörténet legizgalmasabb alakjáról számos mű látott már napvilágot. A frissen megjelent Lechner összes című pompás kötet szerzői nem érték be a korábbi eredmények számbavételével, van olyan épület, amit először ők azonosítottak. Részletek a friss Heti Válaszban.