Amerikából a választásról: Ronald Reaganhez hasonlítják Orbánt

/ 2014.04.11., péntek 09:40 /
Amerikából a választásról: Ronald Reaganhez hasonlítják Orbánt

2013-ban a Magyarország elleni támadássorozat közepette, Christopher H. Smith republikánus kongresszusi képviselő, a Helsinki Bizottság társelnöke nyilvánosan megvédte az Orbán-kormányt. Akkor ezt írta az amerikai politikus: „Fellegi Tamás őszintén bevallotta, hogy az antiszemitizmus komoly társadalmi probléma Magyarországon, de azt is mondta, hogy az Orbán-kormány továbbra is mindent megtesz azért, hogy megoldást találjon a kérdésre". A 2014. április 6-i parlamenti választások után elsők között gratulált Orbán Viktornak a földcsuszamlásszerű győzelemhez. A világválságok közepette miért érdeklődik ilyen szenvedélyesen egy elfoglalt amerikai politikus Magyarország iránt? Többek között erről is kérdezte a Heti Válasz Online Christopher Smitht.

Követte a magyar választásokat?

Nagyon közelről figyeltem. És nem titok, hogy Orbán Viktornak szurkoltam, akit az emberi jogok bajnokának tartok. Nagyra értékelem, amit tett és tesz az antiszemitizmus letöréséért. Mivel az amerikai Kongresszusban többek között a nemzetközi emberjogi bizottságot is felügyelem, tisztában vagyok a magyar miniszterelnök álláspontjával. Többek között azzal is, hogy tiltja a klónozást, szigorúan bünteti az embercsempészetet, kiáll az emberi élet és méltóság mellett. Egyet gondolunk a családi értékekről és a patriotizmusról. Tudom, hogy Orbán Viktor aggódik a kisebbségek jogaiért, többek között a szomszédos országokban, Romániában, Szlovákiában élő magyarok helyzetéért. Véletlen egybeesés, de éppen a maguknak adott interjú előtt találkoztam a román miniszterelnök- helyettessel. Felemeltem szavamat az erdélyi magyarokért. Orbán Viktor szolidaritást vállal más elnyomott népekkel, mint például a kubaiakkal. Ő is javasolta 2011-ben Nobel-békedíjra a bebörtönzött kubai emberjogi aktivistát, dr. Óscar Elías Biscet Gonzálezt. Én szerveztem a kongresszusi ajánlást.

Meglepődött a magyar választások végeredményén?

Kellemesen csalódtam. Nem számítottam ilyen elsöprő sikerre. A magyar nép világosan kifejezte, hogy kit akar vezetőjének a következő négy évben. Én Orbán Viktort a mi nagy elnökünkhöz, Ronald Reaganhez tudom hasonlítani. 

Nagyon hízelgő az összehasonlítás, de nincs benne némi túlzás?

Egyáltalán nincs. Dolgoztam Reagan elnökkel, jól ismerem Orbán Viktort, egyértelmű hasonlóságot vélek kettejük között felfedezni. Mindkettő erős vezető, világos elképzeléssel arról, hogy miként kell országuk jövőjét szebbé tenni. Senki és semmi sem tudta őket eltéríteni a helyes útról, pedig gúnyolták, bírálták, alaptalanul támadták őket. Méltósággal viselték az ellenük indított hadjáratot. Mindkettőjüket elsöprő fölénnyel újraválasztották, Reagan 1984-ben, Orbán 2014-ben, annak ellenére, hogy a média ellenük dolgozott.

Visszatérve a választásokhoz, miként fogadta a Jobbik megerősödését?

Félelmetesnek tartom! Remélem, hogy Magyarország visszautasítja a szélsőségeseket. Bár a kormány tud és kell is tennie az effajta nézetek letöréséért, de ez az egész országon múlik.

Meglepte a balliberális koalíció kudarca?

Nem igazán. Szerintem nincs vezetőjük, nincs jó programjuk, nincs elképzelésük arról, hogy mit kellene tenni az országban.

Az ellenzék szabadnak, de tisztességtelennek nevezte a választást.

Nem tudok ezzel a megállapítással egyetérteni. A választás szabad és tisztességes volt. Hallottam kisebb panaszokat a körzetmódosítással kapcsolatban. Hadd mondjam el, hogy ilyen az Egyesült Államokban régóta van, de attól még nem antidemokratikus a választás. Az én eredeti körzetem New Jersey-ben republikánus volt, a változtatások után demokrata lett. Kénytelen voltam elköltözni. Muszáj volt, mert a politikusi pályán szerettem volna maradni, és képviselő akartam lenni.

Hallott arról, hogy az ellenzék nem gratulált a győztes Orbán Viktornak?

Olvastam nyilatkozataikat. Egyáltalán nem vall elegáns viselkedésre. Ezzel nemcsak Orbán Viktort támadták, de megsértették azokat az embereket, akik éltek demokratikus jogukkal, és elmentek szavazni. Ezen felül pedig magát a demokratikus folyamatot vették semmibe.

Én 1978-ban elveszítettem a kongresszusi választást. Csalódott voltam, úgy gondoltam, hogy a média alaptalanul támadott. De az eredmény után azonnal autóba vágtam magam, és rohantam ellenfelemhez, hogy gratuláljak neki. És ennél magasabb színtű példákat is tudok hozni. 2008-ban John McCain szenátor, 2012-ben Mitt Romney kormányzó fejezte ki azonnali jókívánságát Barack Obama elnöknek, és az ország érdekében felajánlották segítségüket. Valahogy így kellene felelős államférfiaknak viselkedni.

 

Nem fél attól, hogy sok országhoz hasonlóan Magyarországon is utcára viszik a politikát?

Ahogy közleményemben kifejeztem, sürgetem az ellenzéket, hogy aktívan vegyen részt a törvényhozói munkában. Ne mérgezzék tovább a hangulatot a választás hamis értelmezésének terjesztésével. Ha megvan az együttműködés, akkor közösen fel lehetne lépni az antiszemita és a romaellenes demagógia ellen.

Előfordulhat, hogy az antiszemitizmust és a romaellenességet politikai célokra, hatalmi harcokra használják?

Nagyon veszélyes lenne, ha ez történne. Az emberi jogok az aktuálpolitika felett kell hogy álljanak.

Orbán Viktor Amerikában is megosztó politikusnak számít, akit egyesek olyan autokrata vezetőként ítélnek el, aki rossz a Nyugatnak is.

Először is, a kritikusok legtöbbször nem a tények, nem a tettek, hanem az elfogult média jelentései alapján ítélkeznek. Hadd mondjam el, ha a liberális médián múlott volna, Ronald Reagan sohasem lehetett volna elnök. Ha a médián múlott volna, republikánusokat alig választották volna meg. De én például 1981 óta vagyok republikánus képviselő, konzervatív nézetekkel. Bár az amerikai sajtó elfogultan támogatta Obama elnököt és a demokratákat, 2010-ben visszaszereztük a republikánus többséget a Kongresszus képviselőházában. Az embereket nem lehet hosszú távon félrevezetni, megtalálják a számukra kedvező vezetőt. Még egy megjegyzés, ahogyan ma Orbán Viktort támadják, azzal a magyar népet is támadják, hiszen nagy többségük rá szavazott.

Másodszor, úgy látszik, hogy nem ismerik a választás jelentőségét a demokráciában. A szavazatok döntő többségével Orbán Viktor erős felhatalmazást kapott a választóktól, hogy megvalósítsa programját, kormányozza az országot, ha kell, nehéz döntéseket is hozzon. Mit várnak tőle? Hogy az ellenzék kívánságait teljesítse? Barack Obama 2008 után erőteljesen élt mandátumával. Valaki is antidemokratikus vezetőnek nevezte?!

Harmadszor, Amerikának egy erős, demokratikus NATO- szövetségesre, valamint stabilitásra van szüksége a lobbanékony régióban. Orbán Viktor miniszterelnöksége mindkettőt garantálja.

Az első négy évben az Orbán-kormány minden lépését nagyító alatt vizsgálták amerikai kormány- és civil szervezetek. Gondolja, hogy ez lesz a második ciklus sorsa is?

Nem hinném. Orbán Viktor bizonyította, hogy igaz demokrata és emberjogi harcos. Jó lenne, ha az alaptalan vádaskodást dialógus, esetleg konstruktív vita váltaná fel.


 Életrajz
Christopher H. Smith 1953-ban született New Jersey-ben. Iskoláit ugyanitt végezte. 1981 óta képviselő az amerikai Kongresszusban. A Kongresszus egyik legaktívabb és legsikeresebb törvényhozója, számos bizottság és albizottság vezetője. Mint az emberi jogok egyik legkövetkezetesebb szószólóját, 2011-ben a Helsinki Bizottság társelnökévé nevezték ki.
 

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Bartók szellemében

A magyar zenetörténet egyik legnagyobb alakjának hatása ma is óriási, a CAFe Budapest programsorozata is az ő műveivel indul.

Rákositól Vajnáig mindenki, egy helyen!

Rákosi Mátyás meztelen kopasz nőként, Habony Árpád harcosan, Malevics stílusában, Andy Vajna a mélyszegénység mielőbbi felszámolásáért fohászkodva Semjén Zsolt műtermében, L. Simon László pedig mint kékszakállú herceg.

Újabb kísérlet a Beatles feltámasztására

Bármennyire kultúrtörténeti jelenség volt is a Beatles, idővel elhalványult a máig koncertező nagy öregek – például a Rolling Stones – mellett. Az együttes „feltámasztására” tesz kísérletet egy Amerikában és Angliában most bemutatott koncert-dokumentumfilm. Részletek a friss Heti Válaszban.

„Esztétikai okokból nem vágunk ki fákat a Múzeumkertben!”

Bemutatásra érdemes kincsek porosodnak a raktárban – mondja a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója. Varga Benedek az intézmény soha nem látott mértékű bővítéséről, az alaptalan történelmi legendákról és arról, hány fát vágnak ki a Múzeumkert újjáépítése miatt. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Vajon miért hasznos mindenkinek az észak-koreai diktatúra?

Eddigi legnagyobb atomrobbantásával Észak-Korea összedöntheti azt a nagyhatalmi geopolitikai egyensúlyt, amely a sztálinista rendszer fenntartásában érdekelt. A világnak erre a kihívásra még nincs semmilyen válasza. Részletek a friss Heti Válaszban.

Mi áll a szinte semmiből készült nemzetközi filmsiker hátterében?

Az Ernelláék Farkaséknál Karlovy Vary-i sikere egy házaspár és egyben alkotópáros életének nagy pillanata. Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya a művészlétről, a függetlenség áráról, s arról, levetítenék-e a filmjüket Andy Vajna otthonában is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Azt hiszi, csak diplomás informatikus létezik? Már régen nem!

Ha egy fiatal gyorsan álláshoz akar jutni, és sokat keresni, akkor azt legkönnyebben az informatika területén teheti meg. Az érintettek mégsem tolonganak, mert azt hiszik, csak diplomás informatikus létezik. Pedig már régen nem. Részletek a friss Heti Válaszban.