heti-valasz.hu/vilag/alig-hittuk-a-magyar-milka-csoki-vilagosabb-123205

http://heti-valasz.hu/vilag/alig-hittuk-a-magyar-milka-csoki-vilagosabb-123205

Egy lépéssel közelebb kerültünk a génmódosított „dizájnerbabákhoz”

/ 2017.07.27., csütörtök 19:30 /

Kína után az Egyesült Államokban is módosították megtermékenyített petesejtek génjeit, sőt állítólag sikerült kiküszöbölni a másolási hibákat is. A cél örökletes betegségek megelőzése – kérdés, meg tud-e állni itt az emberiség.

Eddig Kína volt az emberi embriók génjeinek módosítására irányuló kísérletek fellegvára, de fél évvel azután, hogy az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia zöld utat adott az eljárásnak, most az Egyesült Államokban is végrehajtották az első sikeres kísérletet.

Az MIT Technology Review értesülése szerint a portlandi Oregon Health and Science University kutatócsoportja érte el az átütő eredményt, amit egyelőre még nem publikáltak. A kísérletet a kazahsztáni ujgur származású Shoukhrat Mitalipov vezette.

Az emberi génmódosítás sokáig a sci-fi terepe volt, néhány éve azonban megjelent az úgynevezett CRISPR (kriszper) eljárás, ami minden addiginál pontosabban képes szerkeszteni a DNS molekukát, és ezzel forradalmasította a genetikát.

A módszert kifejlesztő amerikai tudósok a természetből merítettek ötletet. Felfedezték, hogy egyes baktériumok olyan molekulák termelésével védekeznek vírusok ellen, amelyek képesek rácsatlakozni a DNS kiválasztott szakaszaira, és szétvágni őket. Kiderült: ilyen molekulákat mesterségesen is elő tudnak állítani, vagyis képesek célzottan megsemmisíteni DNS-szakaszokat. Eközben ha szintetizálják az adott gén kívánatos változatát, és bejuttatják a sejtmagba, az beépül a CRISPR molekulák által kiiktatott szakasz helyére.

Ez igazi áldás lehet az öröklődő betegségek elleni harcban. A felnőtt pácienseken végzett génterápia hagyományos módszere, hogy különböző vírusokban elhelyezik a hibás gén javított változatát, majd a vírust a szervezetbe juttatják abban a reményben, hogy elegendő sejt magjába szállítják el a javított gént. Ennek hatékonyságán javíthat a CRISPR.

Néhány tudós továbbment egy lépéssel. Feltették a kérdést: mi lenne, ha már akkor ki lehetne javítani a hibát, amikor az embrió csak egyetlen sejtből áll, közvetlenül a megtermékenyítés után, hogy amikor beindul a sejtosztódás, márt a javított DNS sokszorozódjon? Először kínai kutatók léptek a tettek mezejére. 2015-ben mi is megírtuk, hogy sikerült módosítaniuk mesterséges megtermékenyítésből visszamaradt életképtelen embriók génjeit. 2016-ban egy másik kínai csoport is hasonló eredményekről számolt be.

Az első csoport a béta-talasszémia nevű örökletes vérbetegségért felelős gént próbálta semlegesíteni, a második pedig olyan mutációt ültetett volna be, ami immunissá tette volna az embrióból fejlődő gyermeket a HIV vírusra. Eredményeik azonban felemásak voltak. Az osztódás során az újonnan létrejött sejteknek csak egy részében jelent meg a módosított gén, vagyis az embrió „mozaikosodni” kezdett. Nem tudták kiszűrni annak a kockázatát sem, hogy a CRISPR a célzott génen kívül esetleg máshol is megváltoztatja a genomot.

Ezért aztán eddig fel sem merülhetett, hogy a módosított embriókat anyaméhbe ültetnék, és kihordatnák. A mostani amerikai kutatás legfőbb eredménye, hogy az MIT Technology Review forrása szerint mindkét problémát sikerült kiküszöbölni, vagyis nagy lépést tett az örökletes betegségekre immunis embriók létrehozása felé.

A technológiával szemben komoly etikai aggályok merültek fel Amerikában, ezért is engedték át a kezdeményezést Kínának. Idén februárban azonban a Nemzeti Tudományos Akadémia állást foglalt: a technológiát óvatosan kell megközelíteni, de betiltani nem kell. Egy feltétellel: a módosításnak betegségek megelőzését kell céloznia, nem irányulhat előnyös tulajdonságok, például megnövelt intelligencia elérésére.

Persze az, hogy Amerikában vagy más nyugati országban tilos lesz „dizájnerbabák” létrehozása mesterséges megtermékenyítés és az embrió beültetés előtti CRISPR-módosítása által, korántsem jelenti azt, hogy nem lesz majd ilyen. Mindig lesznek olyan országok, ahol engedékenyebb a szabályozás. Az első dizájner babák azután születnek majd, hogy tehetős szüleik átruccantak egy mexikói klinikára, és pénztárcájuktól függően megrendelték a különböző betegségekre immunis, szőke, kék szemű gyereküket.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.