valasz.hu/vilag/az-elnok-biztositotta-partneret-a-kerest-a-leheto-leggyorsabban-fogjak-megvizsgalni-36810

http://valasz.hu/vilag/az-elnok-biztositotta-partneret-a-kerest-a-leheto-leggyorsabban-fogjak-megvizsgalni-36810

Elég nagy-e az óceán?

/ 2013.06.26., szerda 17:10 /

Egy kaliforniai luxusbirtokon találkozott a minap az amerikai és a kínai elnök, Barack Obama és Hszi Csin-ping.

A randevú sok szempontból különleges volt: a két vezető két napot töltött együtt a világtól elzárt oázisban, a protokollt mellőzték, nyakkendőt nem viseltek, és pontos napirendet sem követtek. Az informális összejövetel célja az volt, hogy személyes kötelék alakuljon ki a két férfi között, akiknek kapcsolata a következő években az egész világ sorsára hatással lesz. Az, hogy a kínaiak belementek ebbe a lazaságba, jelzi, hogy Pekingben új szelek fújnak: Hszi elődje, a világ legmerevebb emberének hírében álló, karót nyelt Hu Csin-tao biztosan nem lett volna meg díszlövések, washingtoni vacsorák és előre megírt nyilatkozatok nélkül. Sőt, el se ment volna Amerikába, mert a protokoll szerint most az Egyesült Államok elnökén lett volna a sor, hogy Kínába látogasson. Hszit azonban mindez nem zavarta: a két napot végigmosolyogta, Obama hátát lapogatta, és meghívta egy hasonló találkozóra Kínába.

A megbeszélésen konkrét megállapodások nemigen születtek, de ilyesmit nem is terveztek - a lényeg az volt, hogy a két ország továbbra is minden szinten beszélő viszonyban legyen egymással. Kína felemelkedése ugyanis egy régi-új helyzetet alakított ki a világpolitikában. Számos történelmi precedenst ismerünk arra, amikor a status quót egy régi hatalom hanyatlása és egy új felemelkedése megbolygatta - és az ilyesmi nem szokott végbemenni anélkül, hogy pár millió embert kardélre ne hánynának, agyon ne lőnének vagy le ne bombáznának. Márpedig mostanában a hatalmi leosztás változóban van: előrejelzések szerint a kínai gazdaság éppen Hszi Csin-ping tízéves kormányzása alatt fogja megelőzni az Egyesült Államokét, és ha a kínai fegyverkezési programok beérnek, a hadseregek ütőképessége közti szakadék is jelentősen csökkenni fog. Az álmoskönyvek szerint ez azt jelenti, hogy a Kína és Amerika közti konfrontáció szükségszerű, már csak azért is, mert hagyományos érdekszférájuk között nagy az átfedés. Kína évezredeken keresztül Kelet- és Délkelet-Ázsia legfontosabb nagyhatalma volt, az utóbbi csaknem száz évben pedig az amerikai befolyás volt megkerülhetetlen. Washington most attól tart, hogy Peking kiszoríthatja a térségből; az ázsiai birodalom viszont attól, hogy Amerika egy tengelyt hoz létre ellene. A szövetség - a Kínával területi vitában álló - Japán, Dél-Korea, Tajvan, Vietnam és a Fülöp-szigetek összekovácsolását jelentené.

Pár évszázaddal, vagy akár csak néhány évtizeddel ezelőtt is a dolog egyszerű lett volna: a két nagyhatalom épít egy-egy hadiflottát, lejátssza egymás között a meccset, aztán aki győz, az mondja meg a környéken, hogy mi merre hány méter. Mostanra azonban elterjedtek a tömegpusztító fegyverek, ráadásul míg a hagyományos hatalmi politikában Kína és az Egyesült Államok egyre inkább vetélytársak, a gazdaságuk szép suttyomban teljesen összenőtt. Így egyik sem tud úgy jelentős kárt okozni a másiknak, hogy azzal ne tolna ki saját magával is. Ez azt jelenti, hogy a két országnak úgy kell levezényelnie a hatalmi átrendeződést, hogy közben, ha a bozótvágó kések előkerülnek is, az atombombák a raktárban maradjanak.

Mindenesetre mindkét országban a különböző agytrösztök ontják magukból az elemzéseket a nagyhatalmi átrendeződések történelmi tapasztalatairól és a kínai-amerikai viszony jövőjéről. Senkinek sincs könnyű dolga, már csak saját közvéleménye miatt sem: az Egyesült Államokban él és virul a Kína-fóbia, Kínában meg az Amerika-fóbia, s a politikusoknak, legyenek bármennyire óvatosak is, figyelembe kell venniük az otthoni közhangulatot, miközben cégeik gazdasági érdekeiről sem feledkezhetnek meg. A közeljövőben a kínai-amerikai viszony alakulása a világpolitika legfontosabb kérdése lesz, mert a konfliktus és a kooperáció is elkerülhetetlen, s a kettőt össze kell hangolni. Mindenesetre Hszi Csin-ping így fogalmazott: "A hatalmas Csendes-óceán elég tágas két olyan nagy ország számára, mint Kína és az Egyesült Államok." Reméljük, tényleg elég.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.