Elfogadták a szíriai tűzszünetet, mehetünk kávézni Aleppóba?

/ 2016.02.23., kedd 19:29 /
Elfogadták a szíriai tűzszünetet, mehetünk kávézni Aleppóba?

Aszad elnök is elfogadta a tűszünetet. Mindenkire vonatkozik, kivéve, akik harcolnak tovább. Vagyis majdnem mindenki.

Senkinek nem javasolnám, hogy a friss világpolitikai híreken felbuzdulva, miszerint február 27-én szombaton életbe lép a tűzszünet Szíriában, elkezdje tervezgetni, hogyan utazhatna Damaszkuszba. A tűzszüneti megállapodást az oroszok és az amerikaiak kötötték egymással, majd némi orosz nyomásgyakorlás után Aszad szír elnök ma bejelentette, hogy csatlakozik a megállapodáshoz.

Csakhogy ez nagyon furcsa tűzszünet. A szír kormány álláspontja szerint a fegyveres terrorista szervezetekre természetesen nem vonatkozik. Kit tekintenek fegyveres terrorista szervezetnek? Az Iszlám Államot, az al-Nuszra Frontot (vagyis a szíriai al-Kaidát), továbbá a Harakat Ahrar al-Sám és Dzsund al-Aksza nevű dzsihadista alakulatokat, meg akik velük együtt harcolnak.

Az utóbbi kitételbe a szíriai fegyveres csoportok 80%-a beletartozik. Nem vonatkozik a kurdokra sem a tűszünet, de velük a kormány nem is háborúzott soha, ők a fent említett terrorista szervezetekkel harcolnak tovább, mint ahogy eddig is tették.

Vagyis nem lesz itt semmilyen tűzszünet, folytatódik a háború, most is teljesen erővel tombol, miután az Iszlám Állam tegnap egy meglepetésszerű, teljesen váratlan támadással elvágta a szír hadsereg egyetlen utánpótlási vonalát az ostromlott Aleppóba. Aszad tegnapelőtt még a győzelem kapujában érezte magát, ma megint a létéért arcol, holnap ki tudja, mi lesz. Valószínűleg háború.

És a legabszurdabb az, hogy a fenti feltételeket az amerikaiak sem róhatják fel a szír elnöknek. Azt ugyanis nem mondhatja az Egyesült Államok, hogy tessék békét kötni az amerikaiakat lefejező Iszlám Állammal, vagy a Dél-Manhattant annak idején felrobbantó al-kaidásokkal.

Legjobb esetben most annyi történik, hogy bizonyos kisebb jelentőségű frontokon, ahol a Szabad Szír Hadsereg létező maradéka egyedül (iszlamisták nélkül) áll szemben a kormány erőivel, fegyvernyugvás lesz. Ilyen pontokat nagyítóval kell keresni Szíria térképén, de néhány bizonyára akad.

Ettől azonban nem ér véget a menekültválság, nem oldódik meg a regionális krízis (a törökök és a szaúdiak szemernyit se lesznek nyugodtabbak), nem lesz könnyebb a szír civilek élete, és nem kezdődhet meg az újjáépítés. Szíria jövője a fronton fog eldőlni, nem dőlhet el máshol.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy 47 éves úszó miatt borult ki Hosszú Katinka

Shane Tusup vigasztalja Hosszú Katinkát, egy csaknem sírós fotón, amit az edző Facebook bejegyzéséhez csatolt. Most Gyurta Dániel volt edzőjével kerültek konfliktusba – egy 47 éves úszó edzésén folyik a vita.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Nagy tülekedés volt Kocsis Zoltán székéért – ki kiért lobbizott?

Március 16-ával Hamar Zsolt vette át a Nemzeti Filharmonikusok vezetését. Az utóbbi időben főként külföldön dirigáló karmester mögött komoly erők mozdultak meg, hogy Kocsis Zoltán helyére léphessen, megelőzve a nemzetközi hírű Eötvös Pétert is. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.