Elvenné a fotózás szabadságát az Európai Parlament

/ 2015.07.07., kedd 19:46 /
Elvenné a fotózás szabadságát az Európai Parlament

Megőrültek Brüsszelben: megtiltanák, hogy fényképeket készítsünk az utcán modern épületekről, és a neten közzétegyük őket. Nincs többé se sajtófotó, de talán még fészbukozás se, ha célt érnek.

Megőrültek Brüsszelben: megtiltanák, hogy fényképeket készítsünk az utcán modern épületekről, és a neten közzétegyük őket. Nincs többé se sajtófotó, se wikipédia, de talán még fészbukozás se, ha célt érnek.

Elvenné az európai országoktól a panorámaszabadságot az Európai Parlament. Az abszurd történet sűrítve mutatja be, hogy mi a baj az európai intézményekkel.

Töltött már fel fotót a netre egy érdekes épületről a nyaralásán? Mondjuk egy portré a londoni óriáskerék előtt?

Ha Jean-Marie Cavada francia EP-képviselő eléri a célját, ezt többé nem teheti meg. De az újságban se keressen többé olyan fényképet, amelyen modern épületek, szobrok látszanak, és a Wikipédiában se reménykedjen.

A panorámaszabadság azoknak az alapvető jogoknak az egyike, aminek a létéről se tudunk, de ha elveszik, azonnal érezzük, hogy milyen fontos. Egyszerűen annyit jelent, hogy közterületen szabad lefotózni mindent, ami látszik, függetlenül attól, hogy az épület tervezőjének vagy a szobor alkotójának szerzői jogai vannak. Kirakta az utcára, tehát minden járókelő láthatja, lefotózhatja, közzéteheti, nem kell érte fizetni.

Meglepő módon ez nem minden országban van így még Európában se. Nagyon sokféle törvényi szabályozás létezik, többek közt Franciaországban, Olaszországban, Görögországban és Romániában nem létezik panorámaszabadság. Elvileg ezekben az országokban csak akkor lenne szabad képet közzétenni szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokról, ha fizetnek érte a jogtulajdonosnak.

A jogtulajdonosok ezt az igényt a hétköznapi turisták ellenében általában nem érvényesítik, mivel teljesen életszerűtlen lenne, de a sajtó működését, vagy például a wikipédia szócikkeinek illusztrálását azért erősen korlátozza. Az enciklopédia így is menetrendszerűen töröl rengeteg fotót, amelyeknél felmerül a gyanú, hogy sértheti a képen szereplő műalkotások szerzőjének jogait.

Az Európai Parlament úgy kerül a történetbe, hogy eredetileg segíteni akart. Julia Reda német kalózpárti képviselőnő beterjesztett egy javaslatot, hogy vezessék be a panorámaszabadságot az egész unió területén: legyen a szabályozás egységes, és a mára teljesen elavult restrikciókat szüntessék meg.

Pont a fordítottját érte el. A francia liberális Jean-Marie Cavada beterjesztett egy módosítást, hogy oké, legyen a szabályozás egységes, de szigorúbb: vegyék el a panorámaszabadságot minden országtól (vagyis Magyarországtól is). Most erről fognak tárgyalni július 9-én. A fejleményeket az Összefogás a szabad köztéri fotózásért Facebook-oldalon vagy a magyar wikipédián lehet nyomon követni.

Az idióta ötlet nagyon sok embert feldühített. A kampányt az angol wikipédia indította el, amely az új szabályozás legnagyobb áldozata lenne, mivel fényképek százezreit kellene törölni a képállományából. Ők fényképmontázsokkal mutatták be, hogy mi lenne, ha nem lehetne egyetlen modern épületet sem képen megmutatni.

Az új szabályozás elvileg „csak” a képek kereskedelmi célú felhasználását kötné a jogtulajdonos engedélyéhez. A sajtófotót ez megölné, de nem tudni, hogy a Facebook és az Instagram például minek minősülne.

A tervezetet szinte mindenki ellenzi. Több mint 400 ezren írták alá az EP-képviselőknek szóló petíciót, de 11 alkotóművészeket tömörítő szervezet is kiállt a panorámaszabadság mellett, többek közt például a Brit Építészek Királyi Intézete. Nem véletlenül, hiszen a művészek többsége szeretné, ha az emberek láthatnák, megismerhetnék a munkáit – nemcsak 70 évvel a halála után.

Reda a blogjában részletesen elmagyarázza, hogy mi hajthatja az ellenfeleit. Az egyik ok nyilvánvalóan az, hogy egyáltalán nem ismerik és nem értik internetes világot, és nem értik a net szerepét az emberek mindennapi életében. Ez részben talán generációs kérdés is, Jean-Marie Cavada például 75 éves. Másrészt azt hiszik, tévesen, hogy a művészek érdekeiért harcolnak a fizetni nem akaró júzerekkel, harmadrészt pedig ellenérzéseik vannak a nagy – főként amerikai tulajdonú – internetes vállalkozásokkal szemben.

Mindez legfeljebb megmagyarázza az okokat, de ettől még az ötlet nonszensz. El is fog bukni kétségtelenül. Az Európai Parlamentről azonban nem először derül ki, hogy a legnagyobb ökörségekből is lehet komoly terv, amikor a valóságtól teljesen elszakadt, az életüket a brüsszeli buborékban élő politikusok fantáziája elszabadul.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.