valasz.hu/vilag/felszolitas-a-cambridge-i-egyetemrol-ki-a-feher-gyarmatositokkal-londonbol-124911

http://valasz.hu/vilag/felszolitas-a-cambridge-i-egyetemrol-ki-a-feher-gyarmatositokkal-londonbol-124911

Szomorú évforduló: 15 éve pusztították el a tálibok a Buddhákat

/ 2016.03.01., kedd 19:20 /
Szomorú évforduló: 15 éve pusztították el a tálibok a Buddhákat

Az iszlamisták akkor romboltak először szándékosan felbecsülhetetlen kulturális értékeket. Már tudjuk, hogy ez csak a kezdet volt.

Tizenöt évvel ezelőtt, 2001. március 1-jén kezdték el az Afganisztánt uraló iszlamista tálibok a Bamiján-vögy két gigászi, ezernégyszáz éves Buddha-szobrának elpusztítását. A civilizált világot elborzasztó rombolás akkor egyedi esetnek tűnt, de csak a kezdet volt.

A bámijáni Buddhák elpusztítása Forrás: AFP/Europress

 

Tizenöt évvel ezelőtt jóval kevesebbet tudtunk az iszlamizmus ideológiájáról, mint manapság. A téma jórészt csak a Közel-Kelet-szakértőket és a külpolitikai elemzőket foglalkoztatta, hiszen még nem történt meg szeptember 11., stabilnak látszottak az arab diktatúrák, és kevesen hallották Oszama bin Laden nevét. Afganisztán, ahol a polgárháborúban szétdúlt országban egy radikális, embertelen dolgokat művelő fegyveres csoport, a tálibok uralkodtak, inkább kivételes esetnek tűnt.

Éppen ezért a világ közvéleménye megdöbbent, amikor a tálib tájékoztatási miniszter – ilyen is volt – bejelentette, hogy 400 muszlim klerikus kérésére az iszlám szélsőséges értelmezése szerint bálványnak minősülő szobrokat elpusztítják. A világ összes kormánya és szervezete tiltakozott, még a tálibokkal barátságos szaúdiak és pakisztániak is, de a döntést kiméletlenül végrehajtották. A sziklából kifaragott, ősi szobrok olyan szilárdan álltak a helyükön, hogy hetekig kellett őket lőni légelhárító ütegekkel, illetve a lábuknál elhelyezett aknákkal felrobbantani.

Ez volt az első, élő adásban végrehajtott, az iszlamisták által büszkén felvállalt eset, amikor az emberiség közös kulturális örökségének egy darabját az iszlám vallási előírásokra hivatkozva elpusztították. A Buddhák helye azóta is üres, noha a tálibokat néhány hónap múlva megbuktatta az amerikai vezetésű koalíció szeptember 11. után.

Az elmúlt tizenöt évben az UNESCO, valamint német és olasz szakemberek gondosan összegyűjtötték a – jórészt formátlan, kisebb-nagyobb sziklákból álló – törmeléket, katalogizálták a darabokat, azonosították egykori helyüket, és dollármilliókból stabilizáltak a beomlással fenyegetett fülkéket, amelyekben ritka buddhista falfestmények kerültek elő az eddig takart barlangokban.

Különösen a helyszínen dolgozó németek szerették volna legalább a kisebbik Buddhát rekonstruálni, de az UNESCO nem támogatta a kezdeményezést, mivel véleményük szerint ez hitelesen nem hajtható végre. A világszervezet inkább azt pártolja, hogy a sziklák lábánál épüljön egy korszerű múzeum és kulturális központ, amelyben bemutatnák a hely történetét, az eredeti maradványokat és természetesen elpusztításuk körülményeit is.

A bamijáni sziklafal üres fülkéi szimbólummá váltak: ami egyszer megsemmisült, nem visszahozható. Az űr, a hiány az értelmetlen rombolás erős jelképe.

2016-ból visszanézve látszik, hogy Bamiján csak a kezdet volt. Az iszlamisták azóta ugyanilyen indoklással sokkal több és Európa számára fájdalmasabban hiányzó műemléket tettek a földdel egyenlővé az atomjaira hullott Közel-Keleten. A tálibok sikeresebb utódainak, az Iszlám Államnak köszönhetően nem létezik többé Palmüra és Ninive, eltűntek Hatra és Moszul műemlékei, Horszábád asszír királyi palotája, Szíria és Irak évezredes keresztény kolostorai.

Bamiján minden tekintetben precedens volt, abban is, hogy a nyugati világ ugyanolyan tehetetlen maradt az iszlamizmus jelentette radikális ideológiai kihívással szemben, mint tizenöt évvel ezelőtt volt.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Az Orbán-modell alappillérei – Magyarország, projektország?

Hogyan sikerül a Fidesznek 2017 végén is vezetni a népszerűségi listát? Miért támogatja őket sok baloldali is? Hogyan érték el, hogy tömegek egzisztenciája függjön a sikerüktől? Ezekre a kérdésekre is válaszol egy új tanulmánykötet – illetve a friss Heti Válasz.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.