Szomorú évforduló: 15 éve pusztították el a tálibok a Buddhákat

/ 2016.03.01., kedd 19:20 /
Szomorú évforduló: 15 éve pusztították el a tálibok a Buddhákat

Az iszlamisták akkor romboltak először szándékosan felbecsülhetetlen kulturális értékeket. Már tudjuk, hogy ez csak a kezdet volt.

Tizenöt évvel ezelőtt, 2001. március 1-jén kezdték el az Afganisztánt uraló iszlamista tálibok a Bamiján-vögy két gigászi, ezernégyszáz éves Buddha-szobrának elpusztítását. A civilizált világot elborzasztó rombolás akkor egyedi esetnek tűnt, de csak a kezdet volt.

A bámijáni Buddhák elpusztítása Forrás: AFP/Europress

 

Tizenöt évvel ezelőtt jóval kevesebbet tudtunk az iszlamizmus ideológiájáról, mint manapság. A téma jórészt csak a Közel-Kelet-szakértőket és a külpolitikai elemzőket foglalkoztatta, hiszen még nem történt meg szeptember 11., stabilnak látszottak az arab diktatúrák, és kevesen hallották Oszama bin Laden nevét. Afganisztán, ahol a polgárháborúban szétdúlt országban egy radikális, embertelen dolgokat művelő fegyveres csoport, a tálibok uralkodtak, inkább kivételes esetnek tűnt.

Éppen ezért a világ közvéleménye megdöbbent, amikor a tálib tájékoztatási miniszter – ilyen is volt – bejelentette, hogy 400 muszlim klerikus kérésére az iszlám szélsőséges értelmezése szerint bálványnak minősülő szobrokat elpusztítják. A világ összes kormánya és szervezete tiltakozott, még a tálibokkal barátságos szaúdiak és pakisztániak is, de a döntést kiméletlenül végrehajtották. A sziklából kifaragott, ősi szobrok olyan szilárdan álltak a helyükön, hogy hetekig kellett őket lőni légelhárító ütegekkel, illetve a lábuknál elhelyezett aknákkal felrobbantani.

Ez volt az első, élő adásban végrehajtott, az iszlamisták által büszkén felvállalt eset, amikor az emberiség közös kulturális örökségének egy darabját az iszlám vallási előírásokra hivatkozva elpusztították. A Buddhák helye azóta is üres, noha a tálibokat néhány hónap múlva megbuktatta az amerikai vezetésű koalíció szeptember 11. után.

Az elmúlt tizenöt évben az UNESCO, valamint német és olasz szakemberek gondosan összegyűjtötték a – jórészt formátlan, kisebb-nagyobb sziklákból álló – törmeléket, katalogizálták a darabokat, azonosították egykori helyüket, és dollármilliókból stabilizáltak a beomlással fenyegetett fülkéket, amelyekben ritka buddhista falfestmények kerültek elő az eddig takart barlangokban.

Különösen a helyszínen dolgozó németek szerették volna legalább a kisebbik Buddhát rekonstruálni, de az UNESCO nem támogatta a kezdeményezést, mivel véleményük szerint ez hitelesen nem hajtható végre. A világszervezet inkább azt pártolja, hogy a sziklák lábánál épüljön egy korszerű múzeum és kulturális központ, amelyben bemutatnák a hely történetét, az eredeti maradványokat és természetesen elpusztításuk körülményeit is.

A bamijáni sziklafal üres fülkéi szimbólummá váltak: ami egyszer megsemmisült, nem visszahozható. Az űr, a hiány az értelmetlen rombolás erős jelképe.

2016-ból visszanézve látszik, hogy Bamiján csak a kezdet volt. Az iszlamisták azóta ugyanilyen indoklással sokkal több és Európa számára fájdalmasabban hiányzó műemléket tettek a földdel egyenlővé az atomjaira hullott Közel-Keleten. A tálibok sikeresebb utódainak, az Iszlám Államnak köszönhetően nem létezik többé Palmüra és Ninive, eltűntek Hatra és Moszul műemlékei, Horszábád asszír királyi palotája, Szíria és Irak évezredes keresztény kolostorai.

Bamiján minden tekintetben precedens volt, abban is, hogy a nyugati világ ugyanolyan tehetetlen maradt az iszlamizmus jelentette radikális ideológiai kihívással szemben, mint tizenöt évvel ezelőtt volt.

Rosta

Dévényi István

Találkozunk 2016-ban!

Információs Társadalom Parlament - 2017

Elég, ha csak beleolvasunk a hazai vagy nemzetközi sajtóba, hogy észrevegyük, a látszólagos nyugalom és biztonság ellenére is sok szempontból érezhetjük magunkat fenyegetettnek.

Müller Péter Soós Imre tragédiájáról

Cannes-ban idén újravetítették a Körhinta című filmet, amelynek férfi főszereplője az 1956-os siker után néhány hónappal öngyilkos lett. Soós Imre tragédiáját Müller Péter írta meg Részeg józanok címmel. Nagyinterjúnk a szerzővel a csütörtöki Heti Válaszban.

Lengyel politikus: „Nem fogadtuk el Orbán érvelését Putyinról”

A magyar politikusok kihasználják, hogy az EU a lengyelekkel foglalkozik Magyarország helyett – állítja a lengyel ellenzék vezetője. Grzegorz Schetyna emellett alig burkolt ellenszenvvel néz Budapest és Moszkva közeledésére. Exkluzív nagyinterjú a csütörtöki Heti Válaszban.

Bemutatjuk a Heti Válasz legidősebb olvasóját!

A hét e heti embere annyira szubjektív választás, hogy magyarázatra szorul. Pottyondy Zsófia május 18-án töltötte be a 104. életévét. Ő a Heti Válasz legrégebben fiatal előfizetője.