Szomorú évforduló: 15 éve pusztították el a tálibok a Buddhákat

/ 2016.03.01., kedd 19:20 /
Szomorú évforduló: 15 éve pusztították el a tálibok a Buddhákat

Az iszlamisták akkor romboltak először szándékosan felbecsülhetetlen kulturális értékeket. Már tudjuk, hogy ez csak a kezdet volt.

Tizenöt évvel ezelőtt, 2001. március 1-jén kezdték el az Afganisztánt uraló iszlamista tálibok a Bamiján-vögy két gigászi, ezernégyszáz éves Buddha-szobrának elpusztítását. A civilizált világot elborzasztó rombolás akkor egyedi esetnek tűnt, de csak a kezdet volt.

A bámijáni Buddhák elpusztítása Forrás: AFP/Europress

 

Tizenöt évvel ezelőtt jóval kevesebbet tudtunk az iszlamizmus ideológiájáról, mint manapság. A téma jórészt csak a Közel-Kelet-szakértőket és a külpolitikai elemzőket foglalkoztatta, hiszen még nem történt meg szeptember 11., stabilnak látszottak az arab diktatúrák, és kevesen hallották Oszama bin Laden nevét. Afganisztán, ahol a polgárháborúban szétdúlt országban egy radikális, embertelen dolgokat művelő fegyveres csoport, a tálibok uralkodtak, inkább kivételes esetnek tűnt.

Éppen ezért a világ közvéleménye megdöbbent, amikor a tálib tájékoztatási miniszter – ilyen is volt – bejelentette, hogy 400 muszlim klerikus kérésére az iszlám szélsőséges értelmezése szerint bálványnak minősülő szobrokat elpusztítják. A világ összes kormánya és szervezete tiltakozott, még a tálibokkal barátságos szaúdiak és pakisztániak is, de a döntést kiméletlenül végrehajtották. A sziklából kifaragott, ősi szobrok olyan szilárdan álltak a helyükön, hogy hetekig kellett őket lőni légelhárító ütegekkel, illetve a lábuknál elhelyezett aknákkal felrobbantani.

Ez volt az első, élő adásban végrehajtott, az iszlamisták által büszkén felvállalt eset, amikor az emberiség közös kulturális örökségének egy darabját az iszlám vallási előírásokra hivatkozva elpusztították. A Buddhák helye azóta is üres, noha a tálibokat néhány hónap múlva megbuktatta az amerikai vezetésű koalíció szeptember 11. után.

Az elmúlt tizenöt évben az UNESCO, valamint német és olasz szakemberek gondosan összegyűjtötték a – jórészt formátlan, kisebb-nagyobb sziklákból álló – törmeléket, katalogizálták a darabokat, azonosították egykori helyüket, és dollármilliókból stabilizáltak a beomlással fenyegetett fülkéket, amelyekben ritka buddhista falfestmények kerültek elő az eddig takart barlangokban.

Különösen a helyszínen dolgozó németek szerették volna legalább a kisebbik Buddhát rekonstruálni, de az UNESCO nem támogatta a kezdeményezést, mivel véleményük szerint ez hitelesen nem hajtható végre. A világszervezet inkább azt pártolja, hogy a sziklák lábánál épüljön egy korszerű múzeum és kulturális központ, amelyben bemutatnák a hely történetét, az eredeti maradványokat és természetesen elpusztításuk körülményeit is.

A bamijáni sziklafal üres fülkéi szimbólummá váltak: ami egyszer megsemmisült, nem visszahozható. Az űr, a hiány az értelmetlen rombolás erős jelképe.

2016-ból visszanézve látszik, hogy Bamiján csak a kezdet volt. Az iszlamisták azóta ugyanilyen indoklással sokkal több és Európa számára fájdalmasabban hiányzó műemléket tettek a földdel egyenlővé az atomjaira hullott Közel-Keleten. A tálibok sikeresebb utódainak, az Iszlám Államnak köszönhetően nem létezik többé Palmüra és Ninive, eltűntek Hatra és Moszul műemlékei, Horszábád asszír királyi palotája, Szíria és Irak évezredes keresztény kolostorai.

Bamiján minden tekintetben precedens volt, abban is, hogy a nyugati világ ugyanolyan tehetetlen maradt az iszlamizmus jelentette radikális ideológiai kihívással szemben, mint tizenöt évvel ezelőtt volt.

Rosta

Borbás Barna

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Kit veszítettünk Csoóri Sándorral? Hat oldalban elmondjuk

Az Óbudai temetőben tegnap utolsó útjára kísértük Csoóri Sándort. A Heti Válasz hatoldalas összeállításában barátai, küzdőtársai szavaival hajtunk fejet a 86 évesen elhunyt költő előtt, aki – szerkesztőbizottságunk tagjaként – haláláig tanácsadónk és pártfogónk maradt.

Toroczkai László a „rossz emlékű” tévéostromról, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről

„Rossz emlék nekem a tévéostrom, ami közelről nézve egyáltalán nem volt szép” – mondja Toroczkai László, a Jobbik alelnöke, aki 2006. szeptember 18-án az MTV székháza elé hívta a Kossuth téri tömeget. Az egykori nemzeti radikális főalak, ma ásotthalmi polgármester beszél a határhelyzetről, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről is. Interjú a friss Heti Válaszban!

Ez tényleg a vég kezdetét jelenti Angela Merkelnek?

Újabb tartományi választás, újabb kereszténydemokrata vereség Németországban. A kormányerők mélyrepülésének Berlinben is a bevándorlásellenes párt lett a fő haszonélvezője. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy ez tényleg a vég kezdetét jelenti-e Angela Merkelnek.

Hoppá! Svájci vállalatot vett egy magyar óriás!

Hogyan lett a fogamzásgátló és meddőséget kezelő szerek specialistája a Richter Gedeon? Miért nem szabad csak az autóiparra alapozni a gazdaságot? Mit lehet tanulni a Nokia kudarcából? Nagyinterjú Bogsch Erikkel, a gyógyszergyár vezérigazgatójával a friss Heti Válaszban.

Nahát! Nem kellenek a migránsok a német nagyvállalatoknak

Migrációügyben egy év alatt megváltozott az európai közhangulat, amit a pozsonyi EU-csúcs zárónyilatkozata is tükröz. A Heti Válasz a véleményklíma átalakulásának okait kutatva összegyűjtötte, hogyan dőltek meg a migrációval kapcsolatos optimista jóslatok. Részletek a csütörtöki lapszámban.

Putyin kampány nélkül nyert választást

Tudta, hogy 2016 az Egyesült Államok mellett Oroszországban is választási év? Nem csoda, ha nem. Amint a csütörtökön megjelenő Heti Válasz helyszíni riportjából kiderül, a múlt vasárnapi voksoláson az egymást maró ellenzéki szervezetek meg sem tudták ingatni Vlagyimir Putyin hatalmát.