Szomorú évforduló: 15 éve pusztították el a tálibok a Buddhákat

/ 2016.03.01., kedd 19:20 /
Szomorú évforduló: 15 éve pusztították el a tálibok a Buddhákat

Az iszlamisták akkor romboltak először szándékosan felbecsülhetetlen kulturális értékeket. Már tudjuk, hogy ez csak a kezdet volt.

Tizenöt évvel ezelőtt, 2001. március 1-jén kezdték el az Afganisztánt uraló iszlamista tálibok a Bamiján-vögy két gigászi, ezernégyszáz éves Buddha-szobrának elpusztítását. A civilizált világot elborzasztó rombolás akkor egyedi esetnek tűnt, de csak a kezdet volt.

A bámijáni Buddhák elpusztítása Forrás: AFP/Europress

 

Tizenöt évvel ezelőtt jóval kevesebbet tudtunk az iszlamizmus ideológiájáról, mint manapság. A téma jórészt csak a Közel-Kelet-szakértőket és a külpolitikai elemzőket foglalkoztatta, hiszen még nem történt meg szeptember 11., stabilnak látszottak az arab diktatúrák, és kevesen hallották Oszama bin Laden nevét. Afganisztán, ahol a polgárháborúban szétdúlt országban egy radikális, embertelen dolgokat művelő fegyveres csoport, a tálibok uralkodtak, inkább kivételes esetnek tűnt.

Éppen ezért a világ közvéleménye megdöbbent, amikor a tálib tájékoztatási miniszter – ilyen is volt – bejelentette, hogy 400 muszlim klerikus kérésére az iszlám szélsőséges értelmezése szerint bálványnak minősülő szobrokat elpusztítják. A világ összes kormánya és szervezete tiltakozott, még a tálibokkal barátságos szaúdiak és pakisztániak is, de a döntést kiméletlenül végrehajtották. A sziklából kifaragott, ősi szobrok olyan szilárdan álltak a helyükön, hogy hetekig kellett őket lőni légelhárító ütegekkel, illetve a lábuknál elhelyezett aknákkal felrobbantani.

Ez volt az első, élő adásban végrehajtott, az iszlamisták által büszkén felvállalt eset, amikor az emberiség közös kulturális örökségének egy darabját az iszlám vallási előírásokra hivatkozva elpusztították. A Buddhák helye azóta is üres, noha a tálibokat néhány hónap múlva megbuktatta az amerikai vezetésű koalíció szeptember 11. után.

Az elmúlt tizenöt évben az UNESCO, valamint német és olasz szakemberek gondosan összegyűjtötték a – jórészt formátlan, kisebb-nagyobb sziklákból álló – törmeléket, katalogizálták a darabokat, azonosították egykori helyüket, és dollármilliókból stabilizáltak a beomlással fenyegetett fülkéket, amelyekben ritka buddhista falfestmények kerültek elő az eddig takart barlangokban.

Különösen a helyszínen dolgozó németek szerették volna legalább a kisebbik Buddhát rekonstruálni, de az UNESCO nem támogatta a kezdeményezést, mivel véleményük szerint ez hitelesen nem hajtható végre. A világszervezet inkább azt pártolja, hogy a sziklák lábánál épüljön egy korszerű múzeum és kulturális központ, amelyben bemutatnák a hely történetét, az eredeti maradványokat és természetesen elpusztításuk körülményeit is.

A bamijáni sziklafal üres fülkéi szimbólummá váltak: ami egyszer megsemmisült, nem visszahozható. Az űr, a hiány az értelmetlen rombolás erős jelképe.

2016-ból visszanézve látszik, hogy Bamiján csak a kezdet volt. Az iszlamisták azóta ugyanilyen indoklással sokkal több és Európa számára fájdalmasabban hiányzó műemléket tettek a földdel egyenlővé az atomjaira hullott Közel-Keleten. A tálibok sikeresebb utódainak, az Iszlám Államnak köszönhetően nem létezik többé Palmüra és Ninive, eltűntek Hatra és Moszul műemlékei, Horszábád asszír királyi palotája, Szíria és Irak évezredes keresztény kolostorai.

Bamiján minden tekintetben precedens volt, abban is, hogy a nyugati világ ugyanolyan tehetetlen maradt az iszlamizmus jelentette radikális ideológiai kihívással szemben, mint tizenöt évvel ezelőtt volt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Népművészeti nagyhatalom vagyunk – megnyílt az idei Nemzeti Szalon

A hagyomány nem egy porosodó, kőbe vésett, mozdulatlanságra ítélt valami, hanem folyamatosan változik, sőt, mi magunk is hagyományt teremtünk – erről is szól az idei, augusztus 20-ig látogatható Nemzeti Szalon a Műcsarnokban. A népművészet először mutatkozik be az intézményben, a siker borítékolható. Részletek a friss Heti Válaszban.

Óriási fordulat: Macron nyit a katolikusok felé

Az állam és egyház elválasztását államideológiaként kezelő Franciaország államfője szokatlan gesztusokat tartalmazó beszédet mondott katolikus vezetők előtt. Emmanuel Macron ezzel új fejezetet nyitna a keresztény egyházzal, és az iszlámnak is üzen. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Magyaroktól ideges a New York-i elit

Egy új médium mindig politikai káosszal köszönt be, ez köti össze korunkat a harmincéves háború korával, Daniel Kehlmann új regényének témájával. A német sztárszerző egy magyar írót tart nemzedéke legnagyobb tehetségének. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az 1968-as esztendő – Orbán is ehhez képest határozza meg önmagát

Még huszadik századi mércével is kivételesen sűrű esztendő volt 1968. A fél évszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordító a jelenből nézve gyökeresen eltérő értelmezéseket kap: egyeseknek Európa új tavaszát jelenti, másoknak a popkultúra kezdetét, vagy a hagyományos értékre épülő világ széthullását. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Bay Zoltán emlékkiállítás nyílt a Csopában

Bay Zoltán kutatóprofesszor kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezetett kutatóközpont megalapításának negyedévszázados fennállására tekintettel, a 2018-as évben ünnepi eseménysorozat vette kezdetét.