valasz.hu/vilag/uj-allam-szulethet-irak-es-sziria-romjain-124679

http://valasz.hu/vilag/uj-allam-szulethet-irak-es-sziria-romjain-124679

Ez itt a szekuláris diktatúra kora

/ 2017.03.20., hétfő 10:05 /
Ez itt a szekuláris diktatúra kora

De mit tehetnek a keresztények egy poszt-keresztény korban?

Lelkes rajongói és heves bírálói egyaránt vannak Rod Dreher múlt héten megjelent The Benedict Option: A Strategy for Christians in a Post-Christian Nation (A bencés opció: Keresztény stratégia egy poszt-keresztény országban) című könyvének. Abban azonban mindenki egyetért, hogy az utóbbi évtized egyik legfontosabb, továbbgondolásra érdemes, vitára késztető könyve a kereszténység mai helyzetéről és jövőjéről.  

Rod Dreher nem ismeretlen az olvasók körében, könyvei (How Dante Can Save Your Life, The Little Way of Ruthie Leming) bestseller listára kerültek, cikkei pedig többek között a National Review, a The Wall Street Journal, a The American Conservative és a Los Angeles Times című lapokban jelentek meg. (Magyarországon a Mandiner ismertette egyik írását Ferenc pápáról.)

A magát konzervatív kereszténynek valló, 50 éves Dreher metodista családban született, 1993-ban tért át a római katolikus vallásra. A pedofil botrány miatt 2006-ban a görögkatolikusokhoz csatlakozott.

Új könyvében tragikusan sötét képet fest a kereszténység mai helyzetéről. Nemcsak a nyugati kereszténység, hanem a nyugati civilicázió válságát is látja, valami hasonlót, mint ami a Római Birodalom bukásához vezetett.

Amerikát sokáig a szekularizált Európa ellenpéldájaként emlegették, de mára az Egyesült Államok is az európai mélyrepülést követi. Templomok zárnak be, a vallásukat gyakorló emberek száma drasztikusan csökken. Különösen igaz az állítás a millenniumi nemzedékre, kétharmaduk életében nem játszik szerepet a vallás. Fogalmuk sincs a történelmi keresztény egyházak tanításáról, szertartásairól. A szerző szerint hamis az az álom, hogy később visszatérnek; nem fognak. Paradox helyzet áll elő: a politikusok az iszlámtól akarják megóvni a keresztény Európát és Amerikát, a lakosságnak pedig lassan fogalma sincs arról, hogy mi is a kereszténység.   

Akik valamilyen spirituális élményre vágynak, azok sem a történelmi keresztény egyházak felé fordulnak, amelyek a bűnbánatot, az önfeláldozó szeretetet, a szív tisztaságát, a szenvedés szükségességet hirdetik. A „feel good” szektákhoz húznak, amelyek a vallásban is csak az egyéni kiteljesedést, a boldogulás lehetőségét keresik. Isten csak akkor avatkozzon bele életükbe, ha szükség van a segítségre, egyébként hagyja őket békén. A szerző szerint a „fogyasztói kapitalizmus és a liberális individualizmus kombinációja” megtette hatását.  

Dreher állítja, hogy ma szekuláris diktatúrában élünk: könnyen kiközösíthetik, kigúnyolhatják társaságban, munkahelyen azt, aki a keresztény értékeket vallja. Ennek az irányvonalnak csúcspontjaként említi vallásszabadság megtiprását 2015-ben, Indiana államban. Az állam törvénybe akarta iktatni, hogy vallási okokból meg lehet tagadni szolgáltatásokat. Azoknak a cukrászoknak, virágkereskedőknek akartak védelmet nyújtani, akik lelkiismereti okokból nem kivántak homoszexuális esküvőkön részt venni. Akkora ideológiai és gazdasági nyomás nehezedett Indiana államra, hogy az akkori kormányzó, ma alelnök Mike Pence visszavonta a törvényjavaslatot. „Az eset világosan mutatta, hogy a nagy bussiness előtt még a konzervatív államokban is meghajolnak. Bigottnak számít az, aki a szexuális kérdésekben a bibliai tanítást vallja”– írja Dreher.   

Segíthet-e a politika a keresztény valláson? Amerika büszkén hirdeti, hogy zsidó-keresztény erkölcsi alapokon működő ország. Ezidáig a keresztények, különösen a meghatározó erejű evangéliumi keresztények a Republikánus Pártban találtak szövetségest. 2016-ban is Donald Trumpra adtak voksukat, leginkább Clintontól való félelmükben. 2016-ban a választast azonban a szabad kereskedelem, a nemzeti identitás kérdése határozta meg, szó sem volt morális problémákról, vallásról. „Bár Donald Trump elnyerte a keresztény szavazatok nagy részét, de több mint téveszme, ha azt gondoljuk, hogy egy vulgáris, harcias, erkölcstelen személy lesz a keresztény morál újjáteremtésének, a társadalmi egységnek a megtestesítője. Trump nem megoldása, hanem szimptómája az amerikai ideológiai hanyatlásnak”– írja Rod Dreher.

Szerinte a megoldás az, ha a keresztények saját történelmi, kulturális örökségükre építkeznek. Így jut el a szerző példaképéhez, Szent Benedekhez, aki a Római Birodalom bukása utáni kaotikus, hanyatló VI. században újította meg a kereszténységet, a monasztikus életet. Az előkelő családból származó fiatalember három évre kivonult a világból, egy barlangban élt, itt tervezte a bencés rendet, és alkotta meg annak alapját, a Regulát. Az első bencés monostort 530 körül a dél-itáliai Monte Cassinóban alapította meg.

A szerző a keresztény közösségi élet legnagyobb szervezőjét látja Szent Benedekben, akinek Regulája tökéletes eligazítást ad a spirituális élet és a hétköznapi munka között. Dreher emiatt napjaink Szent Benedekjeiben hisz, azokban, akik semmit sem adnak fel hitükből, akik a közösségekben – családban, iskolában, egyetemen, gyárakban, irodákban – végzik munkájukat és vallják meg a krisztusi tanokat.

Rod Dreher úgy gondolja, hogy napjaink sötétségében legalább egy gyertyafénynyi reményt nyújt könyvével. 

    

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Schiffer András: „Így nem lesz itt kormányváltás”

Az ellenzék újra matekozik ahelyett, hogy az országgal foglalkozna, és versenyt üvölt Orbán ellen, akinek pedig igenis jól működött a szimata migrációügyben – ismeri el Schiffer András. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Cirkusz a Szigeten

A Cirque du Sziget programhelyszín már bemutatkozásakor magasra tette a lécet, azóta is minden évben nagyszerű hazai és nemzetközi újcirkuszi produkciókat állít színpadra.

Lukács Sándor: „A Tragédiában sem Ádám voltam, hanem Lucifer”

Nem sírni kell, hanem elfogadni az évek múlását – mondja 70. születésnapja előestéjén Lukács Sándor Kossuth-díjas színművész, aki hetedik verseskötetét dedikálta a könyvhéten, és akit a friss Heti Válaszban színházról és költészetről is kérdeztünk.