Ez itt a szekuláris diktatúra kora

/ 2017.03.20., hétfő 10:05 /
Ez itt a szekuláris diktatúra kora

De mit tehetnek a keresztények egy poszt-keresztény korban?

Lelkes rajongói és heves bírálói egyaránt vannak Rod Dreher múlt héten megjelent The Benedict Option: A Strategy for Christians in a Post-Christian Nation (A bencés opció: Keresztény stratégia egy poszt-keresztény országban) című könyvének. Abban azonban mindenki egyetért, hogy az utóbbi évtized egyik legfontosabb, továbbgondolásra érdemes, vitára késztető könyve a kereszténység mai helyzetéről és jövőjéről.  

Rod Dreher nem ismeretlen az olvasók körében, könyvei (How Dante Can Save Your Life, The Little Way of Ruthie Leming) bestseller listára kerültek, cikkei pedig többek között a National Review, a The Wall Street Journal, a The American Conservative és a Los Angeles Times című lapokban jelentek meg. (Magyarországon a Mandiner ismertette egyik írását Ferenc pápáról.)

A magát konzervatív kereszténynek valló, 50 éves Dreher metodista családban született, 1993-ban tért át a római katolikus vallásra. A pedofil botrány miatt 2006-ban a görögkatolikusokhoz csatlakozott.

Új könyvében tragikusan sötét képet fest a kereszténység mai helyzetéről. Nemcsak a nyugati kereszténység, hanem a nyugati civilicázió válságát is látja, valami hasonlót, mint ami a Római Birodalom bukásához vezetett.

Amerikát sokáig a szekularizált Európa ellenpéldájaként emlegették, de mára az Egyesült Államok is az európai mélyrepülést követi. Templomok zárnak be, a vallásukat gyakorló emberek száma drasztikusan csökken. Különösen igaz az állítás a millenniumi nemzedékre, kétharmaduk életében nem játszik szerepet a vallás. Fogalmuk sincs a történelmi keresztény egyházak tanításáról, szertartásairól. A szerző szerint hamis az az álom, hogy később visszatérnek; nem fognak. Paradox helyzet áll elő: a politikusok az iszlámtól akarják megóvni a keresztény Európát és Amerikát, a lakosságnak pedig lassan fogalma sincs arról, hogy mi is a kereszténység.   

Akik valamilyen spirituális élményre vágynak, azok sem a történelmi keresztény egyházak felé fordulnak, amelyek a bűnbánatot, az önfeláldozó szeretetet, a szív tisztaságát, a szenvedés szükségességet hirdetik. A „feel good” szektákhoz húznak, amelyek a vallásban is csak az egyéni kiteljesedést, a boldogulás lehetőségét keresik. Isten csak akkor avatkozzon bele életükbe, ha szükség van a segítségre, egyébként hagyja őket békén. A szerző szerint a „fogyasztói kapitalizmus és a liberális individualizmus kombinációja” megtette hatását.  

Dreher állítja, hogy ma szekuláris diktatúrában élünk: könnyen kiközösíthetik, kigúnyolhatják társaságban, munkahelyen azt, aki a keresztény értékeket vallja. Ennek az irányvonalnak csúcspontjaként említi vallásszabadság megtiprását 2015-ben, Indiana államban. Az állam törvénybe akarta iktatni, hogy vallási okokból meg lehet tagadni szolgáltatásokat. Azoknak a cukrászoknak, virágkereskedőknek akartak védelmet nyújtani, akik lelkiismereti okokból nem kivántak homoszexuális esküvőkön részt venni. Akkora ideológiai és gazdasági nyomás nehezedett Indiana államra, hogy az akkori kormányzó, ma alelnök Mike Pence visszavonta a törvényjavaslatot. „Az eset világosan mutatta, hogy a nagy bussiness előtt még a konzervatív államokban is meghajolnak. Bigottnak számít az, aki a szexuális kérdésekben a bibliai tanítást vallja”– írja Dreher.   

Segíthet-e a politika a keresztény valláson? Amerika büszkén hirdeti, hogy zsidó-keresztény erkölcsi alapokon működő ország. Ezidáig a keresztények, különösen a meghatározó erejű evangéliumi keresztények a Republikánus Pártban találtak szövetségest. 2016-ban is Donald Trumpra adtak voksukat, leginkább Clintontól való félelmükben. 2016-ban a választast azonban a szabad kereskedelem, a nemzeti identitás kérdése határozta meg, szó sem volt morális problémákról, vallásról. „Bár Donald Trump elnyerte a keresztény szavazatok nagy részét, de több mint téveszme, ha azt gondoljuk, hogy egy vulgáris, harcias, erkölcstelen személy lesz a keresztény morál újjáteremtésének, a társadalmi egységnek a megtestesítője. Trump nem megoldása, hanem szimptómája az amerikai ideológiai hanyatlásnak”– írja Rod Dreher.

Szerinte a megoldás az, ha a keresztények saját történelmi, kulturális örökségükre építkeznek. Így jut el a szerző példaképéhez, Szent Benedekhez, aki a Római Birodalom bukása utáni kaotikus, hanyatló VI. században újította meg a kereszténységet, a monasztikus életet. Az előkelő családból származó fiatalember három évre kivonult a világból, egy barlangban élt, itt tervezte a bencés rendet, és alkotta meg annak alapját, a Regulát. Az első bencés monostort 530 körül a dél-itáliai Monte Cassinóban alapította meg.

A szerző a keresztény közösségi élet legnagyobb szervezőjét látja Szent Benedekben, akinek Regulája tökéletes eligazítást ad a spirituális élet és a hétköznapi munka között. Dreher emiatt napjaink Szent Benedekjeiben hisz, azokban, akik semmit sem adnak fel hitükből, akik a közösségekben – családban, iskolában, egyetemen, gyárakban, irodákban – végzik munkájukat és vallják meg a krisztusi tanokat.

Rod Dreher úgy gondolja, hogy napjaink sötétségében legalább egy gyertyafénynyi reményt nyújt könyvével. 

    

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Rangos díjat nyert a Heti Válasz újságírója

Élő Anita nyerte a Média a családért díjat. Lapunk munkatársa a Melyik nem kellett volna? című, Heti Válaszban megjelent cikkével érdemelte ki az elismerést, amelyet Lévai Anikótól vett át csütörtökön a Várkert Bazárban.

Összeomlott a kormánykommunikáció

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal támogatást és segítséget nyújt az oltalmazott státuszt megszerző személyeknek annak érdekében, hogy minél hamarabb beilleszkedhessenek a magyar társadalomba.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.

Mibe bukott bele az akasztós román miniszterelnök?

A székely zászló miatt akasztással fenyegetőző román kormányfő gyorsan megbukott, de a botrányos eset rávilágít: fokozódik a magyarellenes hangulatkeltés Romániában. És a „centenáriumi év” éppen csak elkezdődött. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.