new.valasz.hu/vilag/milyen-is-azerbajdzsan-a-magyar-kormany-egyik-kedvenc-orszaga-126578

http://new.valasz.hu/vilag/milyen-is-azerbajdzsan-a-magyar-kormany-egyik-kedvenc-orszaga-126578

Ezért lesz más a soron következő választás: A magyaroknak is

/ 2014.04.27., vasárnap 13:05 /
Ezért lesz más a soron következő választás: A magyaroknak is

Kevesebb mint egy hónap múlva 400 millió európai állampolgár járulhat az urnák elé, hogy megválassza az Európai Parlament (EP) új képviselőit. Amire eddig még sosem volt példa: most ténylegesen számít az emberek szava, hogy ki lesz Európa „új vezetője".

„Vedd észre. Tégy érte. Légy része." - szól az EP-választás magyar szlogenje. A képviselői testület tájékoztatási irodái Európa-szerte igyekeznek hangsúlyozni: a mostani (május 22 és 25 között tervezett, Magyarországon május 25-én rendezendő) EP-választás azért lesz teljesen más, mint az eddigiek, mert végső soron az emberek döntik el, ki lesz az Európai Bizottság (EB) új elnöke.

Ez persze áttételesen igaz, bár rendre felmerül, sem az EB-elnököt, sem az EB-tagjait nem választják közvetlenül, mégis: az Európai Parlament összetétele most első ízben azt is meghatározza, hogy ki vezeti majd az Európai Bizottságot. A Lisszaboni Szerződés értelmében ugyanis az uniós kormányok vezetőinek az európai választások eredménye alapján kell javaslatot tenniük a Bizottság következő elnökének személyére. Azaz: amelyik képviselőcsoport a legtöbb szavazatot szerzi meg, az adhatja az EB új elnökét. Erre két csoportnak van a legnagyobb esélye: a néppártnak és a szocialistáknak. Az első esetben (ha a néppárté lesz a legnagyobb frakció) Jean-Claude Juncker, a másodikban (ha a szocialisták győznek) Martin Schulz lesz az EB-elnök, hiszen az európai pártok már jó ideje megnevezték aspiránsaikat a posztra.

A minap Guy Verhofstadt, a liberálisok EB-elnökjelöltje némi meglepetést keltve úgy nyilatkozott: kompromisszumos politikai szereplőként bízik az Európai Bizottság elnöki posztjának megszerzésében.

A legnagyobb esélyesek: Martin Schulz és Jeac-Claude Juncker

A helyzet persze nem ennyire egyszerű. A jelöltet a tagállamok képviselőiből álló Európai Tanács (EiT) jelölheti, és a 751 EP-képviselő legalább felének (376) meg kell szavaznia. A szavazás titkos. Ha a jelölt nem kapja meg a szükséges többséget, az EiT-nek egy hónapon belül minősített többséggel új jelöltet kell javasolnia.

A tervek szerint az EB új elnökét a július 14-17 közti plenáris ülésen választhatják meg (bár sokan nem zárják ki, hogy a folyamat őszre tolódik), a biztosjelöltek meghallgatása szeptemberben kezdődhet, és októberben alakulhat meg az új EB.

Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselője (és a következő ciklusban az egyik jelöltje is) januárban úgy nyilatkozott a Heti Válasznak: a legnagyobb esélye a szocialistáknak van, hogy „megnyerjék" a választást. „A tagországokban nem Európáról szavaznak, hanem a helyi politika függvényében. Minthogy e pillanatban néppárti kabinetek vannak többségben, s a kormány elleni voksolásra lehet általában számítani, várható, hogy a szocialisták megerősödnek az Európai Parlamentben. Attól tartok, az ő frakciójuk lesz a legnagyobb, a mienk a második, a liberálisok viszont megfeleződnek. Reálisnak látszik, hogy a szocialisták mondjuk 240, a Néppárt 200 helyet szerez, az EU-szkeptikusok pedig 150, de akár 200 képviselőt is adhatnak. Blokkoló kisebbség lehetnek."

A legutóbbi, április 3-i közvélemény-kutatás szerint viszont a néppárt megelőzheti a szocialistákat, 2014 képviselői helyet szerezhet meg a testületben a szocialisták 208 helyével szemben. (Erről bővebben itt olvashatja el cikkünket.)

EPP - Európai Néppárt. S&D - Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége. ALDE - Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért létrehozása. Greens - Zöldek. ECR - Európai Konzervatívok és Reformerek. GUE-NGL - Egységes Európai Baloldal-Északi Zöld Baloldal. EFD - Szabadság és Demokrácia Európája. Forrás: EP - TNS Opinion

A képviselői helyek száma mindig is fontos volt az Európai Parlamentben. Ettől függ a pártcsoport befolyása a rákövetkező öt évben: a frakció nagyságától függően jutnak a vitákban beszédidőhöz, tarthatnak igényt vezetői posztokra, vagy jelentéstevői (raportőri) megbízatásokra az újjáválasztott parlamentben.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.