Ezért lesz rendkívüli választás Nagy-Britanniában

Válasz.hu / 2017.04.18., kedd 18:19 / Hírforrás: MTI
Ezért lesz rendkívüli választás Nagy-Britanniában

Előrehozott parlamenti választások lesznek június 8-án Nagy-Britanniában – jelentette be kedden Theresa May brit miniszterelnök. De miért jó ez May kormányának? Mit mutatnak a közvélemény-kutatások? Mi az a „hard Brexit”?

A 60 éves May – Nagy-Britannia második női miniszterelnöke Margaret Thatcher után – az EU-népszavazás kampányában Cameronhoz hasonlóan a bennmaradást pártolta, ám a kampányrendezvényeken alig volt látható, és amikor a nyáron átvette az irányítást, saját szövetségeseit is meglepő lendülettel szórta ki a kormányból Cameron EU-párti híveit, mindenekelőtt George Osborne pénzügyminisztert.

Ezután meghirdette azóta politikai mottójává vált programját, amely szerint „Brexit means Brexit” – a Brexit Brexitet jelent, vagyis nincs visszaút a brit EU-tagságról tartott népszavazás után, az Egyesült Királyság ki fog lépni az Európai Unióból.

Theresa May Brexit-politikája az eltelt nem egészen egy évben „hard Brexit-politikává” fejlődött. A brit politikai szótárban meghonosodott „hard (kemény) Brexit” kifejezés azt a forgatókönyv-változatot jelenti, amelynek alapján az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnésével együtt kivonul az Európai Unió egységes belső piacáról is.

May ezt a célt tűzte ki a Brexit-tárgyalások stratégiáját felvázoló kormányzati Fehér könyvben. A brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság azért nem maradhat az EU egységes belső piacának tagja uniós tagságának megszűnése után, mivel ha fenntartaná teljes jogú tagságát e piacon, ahhoz olyan feltételeket kellene teljesítenie, mintha nem is lépett volna ki az EU-ból.

E feltételek közül May kormánya mindenekelőtt a más EU-országokból (benne Magyarországról) érkező munkaerő szabad beáramlásának uniós alapelvét veti el, azzal az érveléssel, hogy a tavalyi népszavazáson a brit választók többsége is e szabadságjog addigi érvényesítési formája ellen voksolt.

Szerepelt az akkori tory választási programban az is, hogy a brit kormány az évtized végéig leépíti, a jövő évtized első évében pedig többletbe fordítja a 2008-2009-es recessziós évből örökölt példátlan, a brit hazai össztermék (GDP) 11 százalékát meghaladó államháztartási hiányt.

Theresa May pénzügyminisztere, Philip Hammond tavaly azonban közölte, hogy az új kormány már nem törekszik e cél elérésére, mivel az EU-népszavazás óta „megváltoztak" a gazdasági körülmények.

May viszont mindeddig ódzkodott a saját választási programja alapján kiírandó új választások meghirdetésétől, elsősorban arra hivatkozva, hogy ez felesleges újabb bizonytalanságot teremtene éppen a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalások kritikus kezdeti szakaszában. Mindemellett a választási törvény ötéves rögzített parlamenti mandátumot rögzít, amelytől csak kétharmados szavazati többséggel lehet eltérni.

A következetes közvélemény-kutatási adatok azonban arról győzhették meg a kormányfőt, hogy mégis érdemes lehet vállalni egy gyorsan lebonyolított előrehozott választás kockázatát. A jelenlegi felmérések ugyanis egyöntetűen arra vallanak, hogy a Konzervatív Párt megsokszorozhatja 15 fős alsóházi többségét. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cégek legutóbbi vizsgálatai szerint a Konzervatív Pártra most 43-45 százalék, a legnagyobb ellenzéki erőre, a Munkáspártra 23-25 százalék voksolna.

A nem arányos brit választási rendszer alapján – amely csak egyéni jelölteket ismer, és minden választókerületben az a jelölt győz, aki a legtöbb egyéni voksot kapta, akkor is, ha a többi indulóra együtt többen szavaztak – e megoszlás érvényesülése földcsuszamlásszerű győzelemhez és akár százfős alsóházi többséghez is hozzásegítheti a Konzervatív Pártot, még annak figyelembe vételével is, hogy a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt most sokkal erősebb, mint a korábbi választások idején.

Ez a kilátás a jelenlegi vérszegény, 15 fős konzervatív alsóházi többség birtokában valószínűleg túl csábító ahhoz, semhogy ki lehetne hagyni, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt hetekben a tory alsóházi hátország lázadói több sarkalatos törvényalkotási programban meghátrálására kényszerítették a kormányt.

Ha a mostani közvélemény-kutatási adatok érvényesülnek a június 8-ai választásokon, Theresa May e hazai problémája egy csapásra megszűnik, ráadásul a kilépési feltételekről folytatandó tárgyalásokat is a jelenleginél sokkal szilárdabb mandátummal és parlamenti háttérrel felvértezve kezdheti el az Európai Unióval.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.