valasz.hu/vilag/a-kalifatus-alkonya-mindjart-vege-az-iszlam-allamnak-124225

http://valasz.hu/vilag/a-kalifatus-alkonya-mindjart-vege-az-iszlam-allamnak-124225

Ezért lesz rendkívüli választás Nagy-Britanniában

Válasz.hu / 2017.04.18., kedd 18:19 / Hírforrás: MTI
Ezért lesz rendkívüli választás Nagy-Britanniában

Előrehozott parlamenti választások lesznek június 8-án Nagy-Britanniában – jelentette be kedden Theresa May brit miniszterelnök. De miért jó ez May kormányának? Mit mutatnak a közvélemény-kutatások? Mi az a „hard Brexit”?

A 60 éves May – Nagy-Britannia második női miniszterelnöke Margaret Thatcher után – az EU-népszavazás kampányában Cameronhoz hasonlóan a bennmaradást pártolta, ám a kampányrendezvényeken alig volt látható, és amikor a nyáron átvette az irányítást, saját szövetségeseit is meglepő lendülettel szórta ki a kormányból Cameron EU-párti híveit, mindenekelőtt George Osborne pénzügyminisztert.

Ezután meghirdette azóta politikai mottójává vált programját, amely szerint „Brexit means Brexit” – a Brexit Brexitet jelent, vagyis nincs visszaút a brit EU-tagságról tartott népszavazás után, az Egyesült Királyság ki fog lépni az Európai Unióból.

Theresa May Brexit-politikája az eltelt nem egészen egy évben „hard Brexit-politikává” fejlődött. A brit politikai szótárban meghonosodott „hard (kemény) Brexit” kifejezés azt a forgatókönyv-változatot jelenti, amelynek alapján az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnésével együtt kivonul az Európai Unió egységes belső piacáról is.

May ezt a célt tűzte ki a Brexit-tárgyalások stratégiáját felvázoló kormányzati Fehér könyvben. A brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság azért nem maradhat az EU egységes belső piacának tagja uniós tagságának megszűnése után, mivel ha fenntartaná teljes jogú tagságát e piacon, ahhoz olyan feltételeket kellene teljesítenie, mintha nem is lépett volna ki az EU-ból.

E feltételek közül May kormánya mindenekelőtt a más EU-országokból (benne Magyarországról) érkező munkaerő szabad beáramlásának uniós alapelvét veti el, azzal az érveléssel, hogy a tavalyi népszavazáson a brit választók többsége is e szabadságjog addigi érvényesítési formája ellen voksolt.

Szerepelt az akkori tory választási programban az is, hogy a brit kormány az évtized végéig leépíti, a jövő évtized első évében pedig többletbe fordítja a 2008-2009-es recessziós évből örökölt példátlan, a brit hazai össztermék (GDP) 11 százalékát meghaladó államháztartási hiányt.

Theresa May pénzügyminisztere, Philip Hammond tavaly azonban közölte, hogy az új kormány már nem törekszik e cél elérésére, mivel az EU-népszavazás óta „megváltoztak" a gazdasági körülmények.

May viszont mindeddig ódzkodott a saját választási programja alapján kiírandó új választások meghirdetésétől, elsősorban arra hivatkozva, hogy ez felesleges újabb bizonytalanságot teremtene éppen a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalások kritikus kezdeti szakaszában. Mindemellett a választási törvény ötéves rögzített parlamenti mandátumot rögzít, amelytől csak kétharmados szavazati többséggel lehet eltérni.

A következetes közvélemény-kutatási adatok azonban arról győzhették meg a kormányfőt, hogy mégis érdemes lehet vállalni egy gyorsan lebonyolított előrehozott választás kockázatát. A jelenlegi felmérések ugyanis egyöntetűen arra vallanak, hogy a Konzervatív Párt megsokszorozhatja 15 fős alsóházi többségét. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cégek legutóbbi vizsgálatai szerint a Konzervatív Pártra most 43-45 százalék, a legnagyobb ellenzéki erőre, a Munkáspártra 23-25 százalék voksolna.

A nem arányos brit választási rendszer alapján – amely csak egyéni jelölteket ismer, és minden választókerületben az a jelölt győz, aki a legtöbb egyéni voksot kapta, akkor is, ha a többi indulóra együtt többen szavaztak – e megoszlás érvényesülése földcsuszamlásszerű győzelemhez és akár százfős alsóházi többséghez is hozzásegítheti a Konzervatív Pártot, még annak figyelembe vételével is, hogy a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt most sokkal erősebb, mint a korábbi választások idején.

Ez a kilátás a jelenlegi vérszegény, 15 fős konzervatív alsóházi többség birtokában valószínűleg túl csábító ahhoz, semhogy ki lehetne hagyni, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt hetekben a tory alsóházi hátország lázadói több sarkalatos törvényalkotási programban meghátrálására kényszerítették a kormányt.

Ha a mostani közvélemény-kutatási adatok érvényesülnek a június 8-ai választásokon, Theresa May e hazai problémája egy csapásra megszűnik, ráadásul a kilépési feltételekről folytatandó tárgyalásokat is a jelenleginél sokkal szilárdabb mandátummal és parlamenti háttérrel felvértezve kezdheti el az Európai Unióval.

Rosta

Stumpf András

Találkozunk 2016-ban!

Az Orbán-modell alappillérei – Magyarország, projektország?

Hogyan sikerül a Fidesznek 2017 végén is vezetni a népszerűségi listát? Miért támogatja őket sok baloldali is? Hogyan érték el, hogy tömegek egzisztenciája függjön a sikerüktől? Ezekre a kérdésekre is válaszol egy új tanulmánykötet – illetve a friss Heti Válasz.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.

Morvai Krisztina: „Ez nem hűségeskü a Fidesz mellett”

Nem tudja, a Jobbikra szavaz-e jövőre a Jobbik európai parlamenti képviselője. Morvai Krisztina azt mondja: három éve nincs kapcsolatban Vona Gáborral, de nem a személyes sértettség, hanem az irányváltás bizonytalanította el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.