Hiába a milliárdok: Ezért nem tudjuk szeretni az EU-t

/ 2014.05.01., csütörtök 12:00 /
Hiába a milliárdok: Ezért nem tudjuk szeretni az EU-t

Magyarországa gazdasága csak profitált az Európai Uniós tagságból - ez vitán felül állt a 10 éves évforduló alkalmából rendezett konferencia zárónapjának előadói körében. Az EU legnagyobb problémája viszont az, hogy egy cseppet sem tudta megszerettetni magát az emberekkel.

2007-2013 között 4800 milliárd forintnyi EU-forrást kapott a magyar mezőgazdaság, évente 600-700 milliárd forintot tesznek ki a különböző jogcímeken kifizetett uniós támogatások. Ennek köszönhetően javult az ágazat jövedelmezősége, nőtt a vállalatok adózás előtti eredménye, emelkedett a hazai mezőgazdasági termékek exportja- hangzott el Magyarország 10 éves EU-tagsága alkalmából szervezett háromnapos konferencia záró napján.

A következő, 2014-2020 közti hétéves ciklusban Magyarország még mindig nettó haszonélvezője lesz a tagságnak, összesen nettó 25 milliárd eurós lehívható támogatásra lesz jogosult, ezzel a 28 tagállam közül a harmadik helyen állunk - mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár.

Az első panelbeszélgetés résztvevői: Czerván György államtitkár, Gráf József korábbi földművelésügyi miniszter, Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet vezetője és két fiatal gazda: Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke és Kis Miklós Zsolt, a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozatának elnöke és a moderátor, Papp Gergely   Fotó: MTI

S hogy a rózsás képet árnyalják, a panel résztvevői elmondták: negatívumai is vannak a rendszernek: a kifizetések lassúak, a bürokrácia túl nagy, ami pedig a magyar cukoriparral történt a csatlakozás után, „az fájdalmas". A Közös Agrárpolitika (KAP) a szántóföldi növénytermesztést preferálja az állattenyésztéssel szemben, ami miatt válságos helyzetbe kerültek a sertés- és baromfitartók.

Az élelmiszeripar kritikus pont, itt be kell avatkozni, 2010-ig a termelés volumene csökkent, 2011 után a külföldi tőke kivonult az országból, amit a hazai források azóta sem tudtak pótolni, a másodlagos feldolgozott élelmiszerek exportjában még mindig rosszul állunk, miközben az import egyre nő, a hazai piacon ma már 30 százalék körül van a külföldről behozott termékek aránya - sorolta Kapronczai József, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója.

Nulla körüli beruházás lenne EU nélkül

Hasonlóak mondhatóak el az egy évtized alatt megvalósult magyarországi fejlesztésekről is. Csak az idei költségvetésben 81 százalékot tesznek ki az EU-s források, uniós pénzek nélkül 10 év alatt Magyarországon kevés beruházás jött volna létre. A következő hét évben társfinanszírozással (azaz magyar költségvetési kiegészítéssel együtt) 7500 milliárd forintot tesz ki a kohéziós és strukturális alapokból lehívható források összege, amiből hozzávetőleg 4400 milliárdot gazdaságfejlesztésre szán a kormány. „De nem is ez a magyar csatlakozás legnagyobb előnye, hanem az 500 milliós, egységes belső piac" - mondta Cséfalvay Zoltán gazdaságstratégiáért felelős államtitkár.

A 2. panel: Prohászka Andrea vállalkozó, Baráth Etele volt európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója és Cséfalvay Zoltán államtitkár

Ráadásul az Európai Bizottság a 2007-2013-as időszak hazánknak jutó forrásaiból csak az összeg mintegy felét fizette ki, a következő két évben még 1500-2000 milliárd forintnyi támogatásnak kellene beérkeznie az országba - mondta Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: ha az uniós források Magyarországon maradnának, és „nem spanyol villamost vennénk belőlük", akkor 6-8 százalékos GDP-emelkedést eredményezhetnének.

„Nem olyanok, mint mi"

 A konferencia utolsó napjának talán legérdekesebb beszélgetése nem az összegekről szólt, hanem az európai polgárok szemszögéből közelített az Európai Unióhoz, és rávilágított: az EU legnagyobb, évtizedek óta fennálló problémája az, hogy nem tudta közel vinni az emberekhez az integrációt és az intézményrendszert.

Az EU „az elitek találmánya volt" - mondta Koller Boglárka, a Zsigmond Király Főiskola docense, aki hozzátette: már az 1970-es években próbáltak identitásképző kampányokat indítani, mindmáig szinte nulla sikerrel. „Technokrata üzenetekkel nem lehet érzelmi azonosulást kiváltani, a nagy intézmények és túlformalizált struktúrákat az emberek nem tudják közel érezni magukhoz, és ez legitimációs válsághoz vezetett" - mondta.

A 3. panel: Róbert Péter akadémikus, Jüttner Ádám közvélemény-kutató, Koller Boglárka főiskolai docens és a moderátor, Feledy Botond.

Jüttner Ádám, a TNS Hoffmann Hungary kutatási igazgatója szerint a felmérések azt mutatják, hogy az uniós polgárok számára a legfőbb közös értéket a közös pénz, az euró jelenti. Ezzel magyarázható, hogy amikor az euró válságba került 2008-2009 körül, akkor kezdett leginkább csökkenni az EU-ba vetett bizalom. „Gazdasági recesszió idején nem érzik az emberek egy közösséghez tartozónak magukat" - mondta Koller Boglárka is.

A főiskolai docens szerint az emberek leginkább a szabad mozgást, a határok átjárhatóságát szeretik, azt, hogy az Erasmus-programok lévén egy másik ország egyetemén tanulhatnak, ezért a mobilitási projektek intenzívebbé tételével közelebb lehetne hozni az EU-t az emberekhez. Ugyancsak pozitív lenne szerinte, ha az EU képes lenne a populárisabb kultúra közvetítésére. Ahogy fogalmazott: sokan szeretnék tudni, mit ebédelt Barroso bizottsági elnök. Megjegyezte: a külső fenyegetettségérzés is erősítheti az európai identitást, erre a mostani ukrán-orosz helyzet adhat lökést; „hiszen az EU azért jött létre, hogy megmentse Európát, hogy békét hozzon".

Az EU nem tudott egy közös mítoszt kreálni, ezzel szemben az euroszkeptikusok sikerrel tudnak az állampolgárok érzelmeire hatni. Az uniós projekt komoly ellenféllel találta magát szemben - mondta Koller Boglárka.

A Heti Válasz Online kérdésére a panel résztvevői kifejtették: arra számítanak, hogy a május 22-25 közti Európai Parlamenti választáson tovább csökken majd a részvétel, megerősödnek az euroszkeptikus pártok, ám azok a köztük lévő nagy különbségek miatt nem tudnak majd igazán hatékonyan együttműködni az EP-ben. Jüttner Ádám megjegyezte: sokféle témát felszínre hozhatnak, amelyekre a többi pártnak reagálnia kell majd, és ez akár identitásképzőként is hathat az emberekre.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.