Ezért nincs szocialista veszély Amerikában

/ 2015.10.16., péntek 08:50 /
Ezért nincs szocialista veszély Amerikában

Bár az önmaga által „demokratikus szocialistának” definiált vermonti szenátornak, Bernie Sanders elnökjelöltnek lelkes tábora van, nem sok esély van arra, hogy akár a döntőig is eljut a 2016-os amerikai elnökválasztáson. Szó sincs arról, hogy jelentős balratolódás vagy netán szocialista veszély jelent volna meg az Egyesült Államokban.     

Az amerikai lakosság egy része kétségkívül kiábrándult a politikai intézményrendszerből. Kifejezetten dühösek a hivatásos politikusokra, akik saját előmenetelüket, a pártérdekeket többre tartják, mint az ország gondjait, a választók valós problémáit. Elegük van a hamis ígéretekből, a csűrtcsavart, megtévesztő retorikából, a politikailag korrekt beszédből. Elvárják, hogy őszintén szóljanak hozzájuk. Nem csoda, ha ebben a légkörben két kívülálló kapta a legnagyobb figyelmet az elnökjelölő kampányokban: a jobboldali Republikánus Pártban Donald Trump üzletember, a liberálisabb Demokrata oldalon pedig Bernie Sanders, Vermont állam független szenátora. 

Ők váltottak ki lelkesedést, az ő hiveik töltenek meg stadionokat, míg a hivatásos politikusok egyre halványabban szerepelnek. (Trump váratlan felemelkedésének okait korábban elemeztük.)

A Demokrata Pártban mondhatni eldöntött tény volt, hogy a volt First Lady, szenátor, külügyminiszter, Hillary Clinton lesz a párt jelöltje. De a nyár ezt a hitet megingatta. Clinton semmi izgalmat nem keltett, sőt a szavazók jelentős része nem tartja tisztességesnek, szavahihetőnek.    

Vele szemben pedig feltűnt egy 74 éves tisztességes, lánglelkű politikus, akinek nevéhez politikai botrány nem tapad, harácsolassal, előnyszerzéssel nem vádolható. A „demokratikus szocialista” Bernie Sanders így definiálta mozgalmát: „A demokratikus szocializmus annyit jelent, hogy kimondjuk, hogy erkölcstelen és rossz, ha a felső egy százalék majdnem 90 százalék vagyont tulajdonol, közel annyit, mint az ország 90 százaléka. Az is rossz, ha a mai, manipulált gazdaságban a megtermelt jövedelem 57 százaléka a felső egy százalékhoz kerül.”

Bernie Sanders és Hillary Clinton első televíziós vitája

Fotó: Getty/Europress/Joe Raedle

Sanders őszintén beszél a társadalom végleges megosztottságáról, az egyenlőtlenségről, a Wall Street-i praktikákról, a demokrácia deficitjéről, akkor, amikor a nagytőke, az érdekcsoportok gyakorlatilag megvásárolják a választásokat.

Bár Bernie Sanders a nyugat-európai szociáldemokráciát tartja mintaképének, azok közül is kiemeli a skandináv országokat, de afféle óvatos amerikai szocialista, aki tiszteletben tartja a magántulajdont, nem készül államosításra. Mindenki számára biztosítaná az egészségügyi ellátást, megszüntetné az állami egyetemeken a tandíjat, felemelné a minimálbért, szülési szabadságot adna az anyáknak. Növelné a bankok, pénzügyi intézetek, nagyvállalatok, gazdagok adóját. Látszólag tehát semmi radikálisat nem tenne. Sőt, javaslatai jóval mérsékeltebbek, mint az angol Munkáspárt újonnan választott vezetőjének, Jeremy Corbynnak. De így is sok Amerikának.

Sanders a fiatalokat, a millenniumi nemzedéket hozta lázba, de bázisát nehezen tudja bővíteni. Egyelőre még a kisebbségek is idegenkednek tőle. A milliókkal támogatott Hillary Clintonnal szemben nem fogad el nagy kampánypénzeket, így lényegesen szerényebbek a lehetőségei. Bár megközelítette Clintont, a volt First Lady még mindig 45-23 arányban vezet.   

Persze ezt az eredményt meg lehet fordítani, de Clinton az első vitában egy határozott, tapasztalt politikus benyomását keltette, aki középre húz.

És nyilvánvalóan ez kell saját pártjának is, hiszen egy szocialistát aligha választana meg elnöknek a jobbközép Amerika, ahol az emberek a ma napig ragaszkodnak a kapitalizmushoz. Úgy vélik, hogy az Egyesült Államok a szabad piac fellegvára, a vállalkozók országa. Az állam minél kisebb beavatkozását akarja a lakosság nagy része. A szocializmus szitokszó. A Gallup közvélemény-kutató intézet megkérdezte, kire nem szavaznának az emberek, még akkor is, ha saját pártjuk jelölné, és alkalmas lenne az elnökségre. 24 százalék nem szavazna mormonra, 25 százalék homoszexuálisra, 38 százalék muszlimra, 40 százalék ateistára, és a választók fele, 50 százalék kizártnak tartja, hogy szocialistára adja le voksát.

Aligha lehet tehát Bernie Sandersből elnök.   

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.