Fájó kérdés Brüsszel után: az ankarai áldozatokat miért nem gyászoljuk?

/ 2016.03.24., csütörtök 16:45 /

Akárcsak Párizs, most Brüsszel után kapja Európa a kérdést: a terror közel-keleti áldozataiért miért nem hullatunk könnyet?

Nem csupán az internet alternatív zugaiban, hanem például a The Guardian című brit lapban szegezik a kérdést Európának: miért ér kevesebbet az iszlamista terror áldozata, ha bőre nem fehér, hanem történetesen barnás, és nem földrészünkön, hanem mondjuk Törökországban leli halálát? Miért borul francia vagy belga trikolórba a fél világ Párizs és Brüsszel után, és miért nem akaródzik senkinek török zászlót ölteni? (Kivéve azokat, akik dafke, a kettős mérce elleni tiltakozásként szoktak élni e gesztussal.)

A The Guardian szerzője sajátos módon az iszlamofóbiában találja meg a választ. Abban, hogy a muszlimoktól való félelmünkben a terrorizmus miatt csak akkor aggódunk, ha eléri földrészünket. Szerinte ez azért is veszélyes, mert az Iszlám Állam erre hivatkozva minden további nélkül mondhatja a közel-keleti parasztoknak: „Lám, Európa nem törődik veletek.”

Európai és török gyász egy karikatúrán

Európai és török gyász egy karikatúrán

Kedd éjszaka belga színekbe borult az Eiffel-torony, a brandenburgi kapu, de még a dubaji Burdzs Kalifa felhőkarcoló is. De Berlin miért nem „kapcsolta fel a lámpákat” az Isztambulban vagy Ankarában kioltott életek miatt? „Berlinben egymillió, Németországban hárommillió török él – ők nem érdemlik ki Merkel együttérzését?” – kérdezi a szerző, Allan Hennessy.

Nehéz volna vitatkozni vele.

Rosta

Borbás Barna

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Jeszenszky figyelmezteti Orbánékat: inkább Merkel, mint Putyin!

Aggodalommal tölt el, hogy '56 nemzetében felvetődik a lehetőség, hogy nyugati szövetségeseink helyett bízzunk inkább Moszkvában – mondja a Heti Válasznak Jeszenszky Géza. A volt külügyminiszter beszél az Antall-kabinet alatti orosz kémtevékenységről és lerántja a leplet MSZP-s kollégája határrevíziós ötletéről is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban!

Terrorveszély és ízlésterror Bayreuthban

Deszantos megmentő és muszlim csábleányok a Parsifalban, Marx, Lenin, Sztálin és Mao Ce-tung szobrai A Nibelung gyűrűjében. Fokozott ellenőrzés, politikai áthallások, erőszak, és lenullázott hősiesség a bayreuthi Wagner-szentélyben. Rockenbauer Zoltán írása a friss Heti Válaszban.

Mi lesz ebből? „Allah akbar!” az új jelszó Merkel pártjában

Németországban Recep Tayyip Erdoğan török elnök hívei török pártot alapítottak, az alakulat a jövő évi választásokon akár a parlamentbe is bejuthat. Ha ez megvalósulna, a török elnöknek befolyása lehetne Berlin külpolitikájára. Exkluzív részletek a csütörtöki Heti Válaszban.

Hogy mi? Kolozsvár, mint balliberális fészek?

Vihart kavart Erdélyben a Pestisracok.hu cikke, mely az ottani magyarok mételyezésével vádolt meg anyaországi liberális művészeket. Bár nem nagyon tudunk róla, létezik liberális és baloldali erdélyi hagyomány is, ám butaság tőlük félteni a magyarokat. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Jó, ha tudjuk: 8 aranyunk nem pusztán két zseni magányos sikere!

Az olimpiai játékokat megelőző sajtóhisztériában jövendölt összeomlás elmaradt, ahogy eredményes szereplésével a magyar csapat is megtartotta gerincét. Előbbi tanulságokat, utóbbi alapot adott a 2024-es budapesti olimpiai rendezésért való lobbizásnak. A csütörtöki Heti Válaszban kilencoldalas összeállítással jelentkezünk.

Vitorlázók, figyelem! Ilyen az élet a Balatonon

Jövőre lesz 150 éve, hogy elindult a mai értelemben vett vitorlás sportélet a Balatonon. Jó idők és rossz idők váltakoztak, nemcsak az időjárásban, de a történelemben is azóta, de a kétezres évekre újra feléledt a balatoni vitorlásélet. Összeállításunk a friss Heti Válaszban.