Fájó kérdés Brüsszel után: az ankarai áldozatokat miért nem gyászoljuk?

/ 2016.03.24., csütörtök 16:45 /

Akárcsak Párizs, most Brüsszel után kapja Európa a kérdést: a terror közel-keleti áldozataiért miért nem hullatunk könnyet?

Nem csupán az internet alternatív zugaiban, hanem például a The Guardian című brit lapban szegezik a kérdést Európának: miért ér kevesebbet az iszlamista terror áldozata, ha bőre nem fehér, hanem történetesen barnás, és nem földrészünkön, hanem mondjuk Törökországban leli halálát? Miért borul francia vagy belga trikolórba a fél világ Párizs és Brüsszel után, és miért nem akaródzik senkinek török zászlót ölteni? (Kivéve azokat, akik dafke, a kettős mérce elleni tiltakozásként szoktak élni e gesztussal.)

A The Guardian szerzője sajátos módon az iszlamofóbiában találja meg a választ. Abban, hogy a muszlimoktól való félelmünkben a terrorizmus miatt csak akkor aggódunk, ha eléri földrészünket. Szerinte ez azért is veszélyes, mert az Iszlám Állam erre hivatkozva minden további nélkül mondhatja a közel-keleti parasztoknak: „Lám, Európa nem törődik veletek.”

Európai és török gyász egy karikatúrán

Európai és török gyász egy karikatúrán

Kedd éjszaka belga színekbe borult az Eiffel-torony, a brandenburgi kapu, de még a dubaji Burdzs Kalifa felhőkarcoló is. De Berlin miért nem „kapcsolta fel a lámpákat” az Isztambulban vagy Ankarában kioltott életek miatt? „Berlinben egymillió, Németországban hárommillió török él – ők nem érdemlik ki Merkel együttérzését?” – kérdezi a szerző, Allan Hennessy.

Nehéz volna vitatkozni vele.

Rosta

Bódis András

Találkozunk 2016-ban!

Itt a Fidesz-világ eddigi legnagyobb bevásárlása!

Vidéken a választásra jogosultak 26 százaléka megyeiújság-vásárló, az ország nyugati részén ez az arány 50-60 százalékos. E laphálózat megszerzése értékesebb a Fidesz számára, mint az összes eddigi médiahódítás – TV2-stül, origóstul. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

A Putyin–Csányi-dzsúdóbarátság háttere

A jövő heti budapesti cselgáncsvébé fékezett habzású sporthír volna, ha a rendezvényen nem tenné tiszteletét a dzsúdó fekete öves mestere, Vlagyimir Putyin. De hogy került az orosz elnök közelébe Csányi Sándor OTP-vezér, és hogy nem Mészáros Lőrinc? Exkluzív háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Hogyan lett Katalónia szinte észrevétlenül az iszlamizmus új fellegvára?

Miközben a világ Belgiumra, Franciaországra vagy Angliára figyelt, addig Katalóniában csendben létrejött egy, a fentiekkel vetekedő iszlamista közösség. A csütörtöki Heti Válasz megmutatja a barcelonai merénylet hátterét, azt, hogy a modern európai iszlamista terrorizmus miként tért vissza szülőföldjére.

Maradjon-e Orbán? – Jeszenszky Géza ölre menő vitája fiával, Zsolttal

Kiéleződtek a nemzedéki ellentétek Jeszenszkyéknél: a Trump-rajongó, Orbán-párti Zsolt nyilvánosan bírálta apját, amiért az kritizálja a kormányt. Géza, az egykori külügyminiszter és nagykövet most leült fiával, hogy megvitassák: szentesítheti-e a cél az eszközöket a jobboldali politikában.