Fájó kérdés Brüsszel után: az ankarai áldozatokat miért nem gyászoljuk?

/ 2016.03.24., csütörtök 16:45 /

Akárcsak Párizs, most Brüsszel után kapja Európa a kérdést: a terror közel-keleti áldozataiért miért nem hullatunk könnyet?

Nem csupán az internet alternatív zugaiban, hanem például a The Guardian című brit lapban szegezik a kérdést Európának: miért ér kevesebbet az iszlamista terror áldozata, ha bőre nem fehér, hanem történetesen barnás, és nem földrészünkön, hanem mondjuk Törökországban leli halálát? Miért borul francia vagy belga trikolórba a fél világ Párizs és Brüsszel után, és miért nem akaródzik senkinek török zászlót ölteni? (Kivéve azokat, akik dafke, a kettős mérce elleni tiltakozásként szoktak élni e gesztussal.)

A The Guardian szerzője sajátos módon az iszlamofóbiában találja meg a választ. Abban, hogy a muszlimoktól való félelmünkben a terrorizmus miatt csak akkor aggódunk, ha eléri földrészünket. Szerinte ez azért is veszélyes, mert az Iszlám Állam erre hivatkozva minden további nélkül mondhatja a közel-keleti parasztoknak: „Lám, Európa nem törődik veletek.”

Európai és török gyász egy karikatúrán

Európai és török gyász egy karikatúrán

Kedd éjszaka belga színekbe borult az Eiffel-torony, a brandenburgi kapu, de még a dubaji Burdzs Kalifa felhőkarcoló is. De Berlin miért nem „kapcsolta fel a lámpákat” az Isztambulban vagy Ankarában kioltott életek miatt? „Berlinben egymillió, Németországban hárommillió török él – ők nem érdemlik ki Merkel együttérzését?” – kérdezi a szerző, Allan Hennessy.

Nehéz volna vitatkozni vele.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Ezért (is) jöhet ki Vizoviczki a börtönből

Negyedmilliárd forint megfizetése esetén szabadlábra kerülhet a társaival 826 millió forint költségvetési csalással gyanúsított Vizoviczki László. Honnan van ennyi pénze? Ez az, amit nem kérdeznek meg tőle.

Orbán választási csodafegyvere? Kiszámoltuk, amit még senki!

A kormányfő által megígért pénzek tizede sem érkezett meg a vidéki városokba, mégis alkalmas lehet választási csodafegyvernek, hogy a Fidesz megtartsa a megyeszékhelyek többségét. A csütörtöki Heti Válaszban kiszámoltuk, amit még senki: Orbán Viktor országjárása első évének mérlegét.

Megszólal a németországi migránsok tanára: egy merő kín a nyelvoktatás

Szép szólamokat lehet hallani arról, hogy a migránsok integrációjának kulcsa az oktatás és a munka. A Heti Válasz most megtalálta azt a Bajorországban élő magyar nyelvtanárt, akinek széles körű tapasztalata van arról, hogyan néz ki mindez a gyakorlatban. Bitter Ákos, a regensburgi egyetem munkatársa a csütörtöki Heti Válaszban arról mesél, milyen keservesen sajátítják el a nyelvet és találnak munkát az Európába érkező migránsok.

Emírnek szólította egymást két németországi muszlim terrorista

A hetvenes évek vörös terrorja óta nem volt ilyen szörnyű időszaka Németországnak, mint a múlt hét, amikor egymást érték a véres támadások. Noha a cselekmények háttere különböző, mindegyiknél előkerül a menekültkérdés, amely – mint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül – már eddig is elképesztő indulatokat szabadított el.

Teljesülhet Makovecz vágya? Terv a Citadella és a Szabadság-szobor lebontására

Nem a nemzeti panteont a Gellért-hegy tetejére álmodó, 2011-ben elhunyt Makovecz Ime építész a Citadella ősellensége. Amint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, egyetlen olyan helyszíne nincsen Magyarországnak, amelynek átalakítására, hasznosítására annyi ötlet, javaslat és konkrét terv született volna az elmúlt kétszáz évben, mint erre a területre.

Juliette Binoche a Jameson Cinefesten

Az Oscar-díjas színésznő, Juliette Binoche lesz a Jameson CineFest – Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál megnyitójának sztárja: Magyarország nemzetközi filmfesztiválja az Arany Oroszlán-díjas remekmű, a Kék vetítésével kezdődik szeptember 9-én. Binoche különdíjat kap a fesztiválon és megemlékezik a film rendezőjéről, Krzysztof Kieslowskriól, a modern filmművészet egyik legjelentősebb alakjáról, aki éppen húsz éve hunyt el.