Fájó kérdés Brüsszel után: az ankarai áldozatokat miért nem gyászoljuk?

/ 2016.03.24., csütörtök 16:45 /

Akárcsak Párizs, most Brüsszel után kapja Európa a kérdést: a terror közel-keleti áldozataiért miért nem hullatunk könnyet?

Nem csupán az internet alternatív zugaiban, hanem például a The Guardian című brit lapban szegezik a kérdést Európának: miért ér kevesebbet az iszlamista terror áldozata, ha bőre nem fehér, hanem történetesen barnás, és nem földrészünkön, hanem mondjuk Törökországban leli halálát? Miért borul francia vagy belga trikolórba a fél világ Párizs és Brüsszel után, és miért nem akaródzik senkinek török zászlót ölteni? (Kivéve azokat, akik dafke, a kettős mérce elleni tiltakozásként szoktak élni e gesztussal.)

A The Guardian szerzője sajátos módon az iszlamofóbiában találja meg a választ. Abban, hogy a muszlimoktól való félelmünkben a terrorizmus miatt csak akkor aggódunk, ha eléri földrészünket. Szerinte ez azért is veszélyes, mert az Iszlám Állam erre hivatkozva minden további nélkül mondhatja a közel-keleti parasztoknak: „Lám, Európa nem törődik veletek.”

Európai és török gyász egy karikatúrán

Európai és török gyász egy karikatúrán

Kedd éjszaka belga színekbe borult az Eiffel-torony, a brandenburgi kapu, de még a dubaji Burdzs Kalifa felhőkarcoló is. De Berlin miért nem „kapcsolta fel a lámpákat” az Isztambulban vagy Ankarában kioltott életek miatt? „Berlinben egymillió, Németországban hárommillió török él – ők nem érdemlik ki Merkel együttérzését?” – kérdezi a szerző, Allan Hennessy.

Nehéz volna vitatkozni vele.

Rosta

Borbás Barna

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

„Esztétikai okokból nem vágunk ki fákat a Múzeumkertben!”

Bemutatásra érdemes kincsek porosodnak a raktárban – mondja a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója. Varga Benedek az intézmény soha nem látott mértékű bővítéséről, az alaptalan történelmi legendákról és arról, hány fát vágnak ki a Múzeumkert újjáépítése miatt. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Vajon miért hasznos mindenkinek az észak-koreai diktatúra?

Eddigi legnagyobb atomrobbantásával Észak-Korea összedöntheti azt a nagyhatalmi geopolitikai egyensúlyt, amely a sztálinista rendszer fenntartásában érdekelt. A világnak erre a kihívásra még nincs semmilyen válasza. Részletek a friss Heti Válaszban.

Mi áll a szinte semmiből készült nemzetközi filmsiker hátterében?

Az Ernelláék Farkaséknál Karlovy Vary-i sikere egy házaspár és egyben alkotópáros életének nagy pillanata. Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya a művészlétről, a függetlenség áráról, s arról, levetítenék-e a filmjüket Andy Vajna otthonában is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Azt hiszi, csak diplomás informatikus létezik? Már régen nem!

Ha egy fiatal gyorsan álláshoz akar jutni, és sokat keresni, akkor azt legkönnyebben az informatika területén teheti meg. Az érintettek mégsem tolonganak, mert azt hiszik, csak diplomás informatikus létezik. Pedig már régen nem. Részletek a friss Heti Válaszban.

Paparazzoügy: „Vonának is vannak jogai”

A bulvár végképp a politika eszköze lett – ez a tanulsága a Vona Gábor Jobbik-elnök által elkapott olasz lesifotós esetének. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.