valasz.hu/vilag/ketsegbeejto-foto-nemetorszagbol-ez-az-atommentesseg-ara-126916

http://valasz.hu/vilag/ketsegbeejto-foto-nemetorszagbol-ez-az-atommentesseg-ara-126916

Fekete Akhilleusz? Ezért agybaj

/ 2018.01.07., vasárnap 20:00 /
Fekete Akhilleusz? Ezért agybaj

Hétvégi visszatekintő: 2018 első hetének legnépszerűbb írásai a Válasz.hu-n!

Boldog új évünk legkínzóbb kérdése lett, hogy szabad-e ilyet. Fekete színésszel játszatni Zeuszt, Akhilleuszt? Merthogy a BBC és a Netflix közös, Trójáról szóló sorozatában ez lesz a helyzet. A készítők annyira érzékenyek a társadalmi problémákra, hogy épp csak a leszármazottak érzékenysége nem érdekelte őket. Az eredmény: a görögök hörögnek. Érthető.

Érthető az is, ha mi felhördülünk. Még az olyan, mindent aktuálpolitikára redukáló kormánypropagandista felvetésekben is van igazság, hogy „ha nálunk ezek lennének hatalmon, Szent Istvánt is feketék játszanák”.

Az ugyanilyen kényszeresen mindent aktuális ideológiai agymenéseknek alárendelő, a valóságot időben és térben is rögeszmékhez alakítani akaró ballib ezzel szemben a művészet szabadságára hivatkozik meg arra, hogy az mindig is reflektált az aktuális társadalmi valóságra.

Csakhogy a konkrét esetben ez az érv hamisabb, mint Odüsszeusz mosolya lehetett, amikor a faló ötlete megfogant a fejében.

A művészetben valóban régi szokás, hogy díszleteiben, vizuálisan saját korához igazítja a régi történeteket. Így lettek például reneszánsz köntöst viselő háromkirályok tornyos kastélyok háttere előtt. Itt azonban nem ezt látjuk majd. Hanem azt, hogy multikulti hevületből, népnevelő célzattal belehelyeznek egy kosztümös Trója-sorozatba fekete hősöket és isteneket. Ami egyszerűen értelmetlen és hiteltelen.  Gyorsabban nyírja ki az illúziót, mint a falóból előugráló görögök a trójaiakat.

„Na de hát Afrikában Jézust is feketének ábrázolják már régen! Miért ne lehetne fekete most Akhilleusz?” – szól a másik látszólagos ellenérv. Amely szintén nem az. Ezeket a filmeket ugyanis nem szeparált fekete közösségeknek készítik, hogy megértsék a múltat, míg a fekete Jézusok az azonosulást segítették: könnyebb volt elhinni, hogy értük is meghalt a kereszten, mint ha fehéren ábrázolják. A mostani sorozatnézőnél, legyen bár fekete vagy fehér, nincs ilyen probléma, nincs megoldandó feladat. Akhilleusz befeketítése nem segít semmilyen azonosulást, csak hitelteleníti a sztorit.

Szóval akkor az lenne helyes, ha fekete színész nem játszhatna fehér történelmi szereplőt? A válasz erre is határozottan nemleges. Ilyen szabály sincs. Sőt.

Gondoljunk csak a Jézus Krisztus Szupersztár című rockoperára. Azon belül is Júdásra. Aki bizony fekete. Gond volt az ott? Dehogy volt. Egyrészt: a zene részben fekete gyökerű – már csak ezért sem. Fontosabb azonban, hogy az a film nem akart korhű lenni. Géppisztolyokkal rohangáltak benne meg farmergatyában, jelzésértékűen bukkantak csak fel a korhűnek is gondolható jelmezek. Miért? Mert a rendező üzent ezzel. Azt üzente, hogy Krisztus története az aktuális társadalmi viszonyok között is időszerű, tehát időtlen, érvényes dráma.

Egy farmergatyás Akhilleusz-sztoriban is nyugodtan játszhatná fekete színész a főhőst, nem lenne azzal gond. Kosztümös, korhű környezetet mutató filmben viszont ugyanez nem több önkényes ideológiai túlfeszülésnél. Annyi értelme van, mintha a következő világháborús filmben Hitlert egy kínai nő játszaná. Miért ne? Sőt, ne álljunk meg itt! Ugyanabban a filmben játszhatná Anne Frankot is kínai nő. Sőt, mindenkit, minden történelmi filmben játszhatnának kínai nők!

Agybaj.

A valóság mindenesetre most sem olyan egyszerű, ahogy azt magyar kormánypropagandisták (fehér embert fehér játsszon) vagy nemzetközi érzékenyítő liberálisok (számoljunk le a fehér férfiakkal, egyúttal pedig a történeti hűséggel is) láttatni szeretnék.

És nem is lesz olyan sosem. 

Rosta

Sztankóczy András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!