Fél, hogy megtámadják az utcán? Atombiztos tanácsok a kölni főpolgármestertől

/ 2016.01.06., szerda 13:18 /
Fél, hogy megtámadják az utcán? Atombiztos tanácsok a kölni főpolgármestertől

Az erőszakkal fenyegetett nőknek szóló tanácsok miatti felháborodás általában klasszikus baloldali műfaj. Jellemzően az egyik oldalon a tanácsot adó rendőrök vagy öregedő konzervatív politikusok állnak, a másik oldalon pedig az áldozathibáztatáson felháborodott feministák és jogvédők. Magyarországon például 2014-ben petíció is indult az egyenruhás humor kifinomult példájaként „Tehetsz róla, tehetsz ellene” szlogennel ellátott oktatóvideók ellen.

Ebbe a hagyományos, de némileg unalmas felállásba robbant be üdítő kivételként egy német újságírónő, aki egy sajtótájékoztatón arról kérdezte a nőnemű és baloldali kölni főpolgármestert (nyitóképünkön), vajon egy nő miként védekezhetne jobban a szilveszterihez hasonló támadások ellen. Hogy nő volt a kérdező, csak azt bizonyítja, hogy a nők még mindig nem tudták teljesen levetni magukról az elnyomás évezredei alatt rájuk kényszerített sémákat, és Európa jelenlegi iszlamizálódási ütemében félő, hogy pont mire ez sikerülhetne nekik, addigra válik kontraproduktívvá az erőfeszítés.

Mindenesetre Henriette Reker elkövette azt a hibát, hogy érdemben válaszolt a kérdésre és némileg hebegve megosztott néhány hirtelen eszébe jutó jótanácsot. Ezek pedig a következők voltak: a nők tartsanak távolságot, mégpedig „egy karnyújtásnyinál hosszabbat”, sőt egyáltalán ne is keressék idegenek közelségét vagy olyanokét, akikkel nincsenek bizalmi viszonyban. Ja, és lehetőleg maradjanak zárt csoportokban az ünnepi hangulat tetőfokán is.

A javaslatcsomag mindegyik eleme remek. Például a történelemben végre először lehet majd szórakoztatónak találni, ahogy nagyobb ünnepeken németek tömegei kinyújtott karral állnak. A bizalmi viszony is kiválóan alkalmazható lett volna a pár száz évvel ezelőtti patriarchális európai vidéken, bár egy mai nagyvárosban kicsit életidegennek tűnik.

Persze az ötletnek azért vannak jelenleg is alkalmazható variációi, például, amikor az egyedülálló nők csak férfi családtagjuk kíséretében léphetnek utcára. De aki ezt esetleg túl körülményesnek találná, annak segíthetne az egész testet és arcot eltakaró öltözet is. Tényleg szerencse, hogy a németeknek nem kell mindent maguktól kitalálniuk. Egyelőre csak azt nem látni, hogyan lesz abból felhőtlen szórakozás, ha az embernek állandóan a biztonságára kell figyelnie. De végül is, aki szeretne kimozdulni otthonról, mert társaságra vágyik, de azért biztonságban is akar lenni, az menjen mecsetbe.

Az egész esetnek külön érdekessége, hogy Rekert októberben, a kölni választások előtt egy kampányrendezvényen egy szélsőjobboldali férfi megtámadta és nyakon szúrta. A támadást a merénylő azzal indokolta, hogy Reker menekültbarát politikája háborította fel.

Akkor ebből óriási ügy lett, pedig most már látni, milyen egyszerű lett volna megelőzni egy ilyen támadást: Rekernek egyszerűen csak tartania kellett volna a karnyújtásnyi távolságot.

Érthetetlen módon azonban akkor senki nem állt elő a javaslatcsomaggal: ahhoz, hogy elkerüld a neonáci merénylőket, mindig tarts tőlük karnyújtásnyi távolságot. Sőt: ne keresd neonáci merénylők közelségét.

A tanácsok talán azért is maradtak el, mert nem adnak választ arra a helyzetre, ha történetesen náci merénylők keresik a te közelségedet. Mert szilveszterkor is mintha nem a megtámadott nők erőltették volna a meghitt közelséget.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.