Félévnyi remény Prágában

/ 2008.08.18., hétfő 12:40 /

Rövid évnek bizonyult 1968 a csehszlovákiai reformfolyamat szempontjából. Az esztendő e szemszögből a januári személyi változásoktól az augusztus 21-i katonai invázióig tartott.

Néhány nappal azután, hogy január 1-jén Magyarországon bevezették az "új gazdasági mechanizmust", Csehszlovákiában a vezetés személyi megújítása jelezte, hogy a 60-as években lassan - a szocialista táboron belül a leglassabban - megindult reformfolyamat felgyorsult. Január 5-én szétválasztották a párt- és az államvezetői tisztséget. A változást ekkor még támogatta Leonyid Brezsnyev, aki decemberben személyesen győződhetett meg Prágában a folyamatok alakulásáról. A következő hónapokban a szovjet pártfőtitkár véleménye megváltozott, és ezzel eldőlt a Csehszlovák Kommunista Párton (CSKP) belüli keményvonalasok és reformerek küzdelme - az előbbiek javára.

Január elején ebből még nem sok látszott. A 60-as évek "desztalinizációjának" és az elhibázott iparosítás, az 1963 óta tapasztalható gazdasági visszaesés kiigazításának "fontolva haladó" vezetőjét, Antonín Novotnýt megfosztották pártelnökségétől, a CSKP Központi Bizottságának (KB) főtitkári tisztétől, de meghagyták államfőnek. A párt élén Alexander Dubček, a szlovák kommunista párt első titkára lett az utóda. Az 50-es években is pártelnök Novotný március végén az államfői székből is távozni kényszerült. A helyére került Ludvík Svoboda április 4-én új kormányt nevezett ki. Ugyanezen a napon az enyhülés jeleként titkos szavazással választották meg a KB elnökségét. Szintén titkos választás eredményeként lett miniszterelnök Oldřich Černík, és parlamenti elnök Josef Smrkovský. Elindították a gazdasági reformokat, hozzáláttak a magyarok szempontjából is fontos, új nemzetiségi politika kidolgozásához, enyhült a cenzúra, könynyebb lett a Nyugatra utazás.



Az első figyelmeztetést Drezdából kapta az új csehszlovák kurzus. Március 23-án a szovjet, lengyel, keletnémet, magyar, bolgár és a csehszlovák vezetők tanácskozásán Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár ellenforradalminak minősítette a prágai enyhülést. A bírálatok nem maradtak el Moszkvában sem. Ott május 4-5-én tárgyalt a szovjet vezetés Dubčekkel. Június végén és július elején megtartották a katonai beavatkozás főpróbáját is Csehszlovákiában. A Šumava hadgyakorlaton tízezer szovjet katona vett részt - megalázva a csehszlovák vezetőket.

Június 25-én a csehszlovák parlament törvényben rendezte az 50-es években (1948-tól) koncepciós perekben meghurcoltak rehabilitálását, az áldozatok anyagi kárpótlását. Június 27-én jelent meg, egyszerre több lapban a Kétezer szó néven elhíresült kiáltvány. Ebben 70 művész, tudós és sportoló a demokratizálódási folyamat továbbvitelét követelte. A nyilatkozatban élesen bírálták a szocialista rendszert, mely 1948-as hatalomra kerülése után a nép bizalmát hivatali helyekre váltotta, s ezért, mint mondták, a megújulást kommunisták nélkül és akár ellenük is végre kell hajtani.

A Csehszlovákián belüli folyamatok időközben egyre nagyobb ellenállást váltottak ki a szocialista tábor többi országának vezetői körében. Július 14-én és 15-én Varsóban tárgyaltak a Varsói Szerződés szovjet, bolgár, lengyel, NDK-s és magyar párt- és állami vezetői. Közösen figyelmezető levelet küldtek Dubčekéknek. A szovjetek és a csehszlovák pártvezetők között egy darabig közvetítő szerepre vállalkozni látszó - Dubčeket a magyar reformok védelmében egy ideig támogató - Kádár János július 22-én egyértelműen azonosult a szovjet véleményekkel, és hozzájárult a magyar csapatok részvételéhez Csehszlovákia lerohanásában.

A szovjet vezetők és Dubčekék közötti utolsó tárgyalások helyszíne Ágcsernyő lett. A városka a szovjet-csehszlovák határ csehszlovák oldalán, közel a magyar határhoz, a két ország legfontosabb vasúti átrakodója volt. Július 29-e és augusztus 1-je között pedig parázs viták helyszínévé változott a Leonyid Brezsnyev és Dubček vezette delegációk között. A szovjet kommunista párt történetében először fordult elő, hogy a Politikai Bizottság minden tagja külföldön tartózkodjon. Dubček igyekezett tompítani a szovjet követeléseket, hogy váltson le több reformpárti politikust, és tiltson be néhány "szocializmusellenes" szervezetet. Dubček időhúzásra játszott, és a szeptemberi rendkívüli pártkongresszuson akart foglalkozni a követelésekkel.

Az "utolsó utáni pillanat" találkozóját Pozsonyban tartották, néhány nappal az ágcsernyői megbeszélések után, augusztus 3-án. Ezen a bolgár, a keletnémet, lengyel, magyar, szovjet és csehszlovák kommunista-szocialista pártok vezetői tanácskoztak. A katonai beavatkozás előtti hetekben Josip Broz Tito jugoszláv és Nicolae Ceauşescu román elnök is Prágába utazott. Mindketten Csehszlovákia lerohanása ellen foglaltak állást, attól tartva, hogy a szovjet beavatkozás később megismétlődhet a saját országukban.

Augusztus 20-ról 21-re virradó éjszaka a Duna hadműveletben öt ország (Szovjetunió, az NDK, Magyarország, Bulgária, Lengyelország) 200 ezer katonájának közös inváziója véget vetett a prágai tavasznak. A bevonulás éjszakáján elnökségi ülést tartott a CSKP KB. Ezen Dubček a következőképpen fakadt ki: "Kommunista becsületemre esküszöm, még csak nem is sejtettem, hogy a Szovjetunió katonai erővel akar ellenünk beavatkozni. Hogyan történhetett ez meg? Egész életemet a Szovjetunióval való együttműködésnek szenteltem, és ezt tették velem. Ez életem tragédiája."

A szovjet csapatok egyedül a prágai rádió épületének elfoglalásakor ütköztek ellenállásba. Az ostromnak 30 halottja és 300 sebesültje volt. A sajtó a prágai tavasz egyik fontos motorja volt, bírálta a Szovjetuniót és sürgette a reformokat. A prágai tavasz katonai elfojtásában 72 csehszlovák állampolgár halt meg, több százan megsebesültek. A bevonulás után Dubček és Svoboda Moszkvába utazott, ahol visszavonatták velük a csehszlovákiai reformokat. Augusztus utolsó napján összeült a CSKP KB, és megerősítette első titkári tisztségében Dubčeket (1969-ben távolították el a hatalomból). A személyi változások mégsem maradtak el. A következő napokban többen lemondtak posztjukról, például a gazdasági megújulást hirdető Ota Šik miniszterelnök-helyettes és Jiří Hájek külügyminiszter. Csehszlovák állampolgárok tízezrei menekültek Nyugatra vagy éppen nem tértek haza onnan. A Varsói Szerződés csapatai végül szeptember 11-én vonultak ki az országból.



Csehszlovákia lerohanásának 40. évfordulóján, augusztus 21-én 17 órakor emlékműsort tartanak a Terror Háza Múzeum előtt. Beszédet mond Sólyom László köztársasági elnök és Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.