Félhold a Kreml tornyán?

/ 2017.04.12., szerda 15:51 /

Három évtized múlva Oroszország népességének harmada muszlim lesz. A szentpétervári terror megmutatta: a Kreml szíriai szerepe miatt az Iszlám Államnak az orosz célpontok ugyanolyan fontosak, mint Párizs vagy London.

„Nagyon rövidesen a vér úgy fog hullámozni, mint az óceán. Reszketni fogtok a késtől. Az alvó oroszlán felébredt. Oroszország haldoklik. A Kremlnek már csak órái vannak. Adót kell majd fizetnetek Moszkvában, ha nem tértek át a muszlim vallásra” – az Iszlám Állam ezzel a videóval üzente meg néhány hónapja az orosz vezetésnek, hogy ettől kezdve Oroszország hatalmi struktúrájának szétverése, az ország iszlamizálása a célja. A jelentős muszlim kisebbséggel rendelkező Franciaország és Anglia már korábban is kapott hasonló üzenetet. A videó azért okozott megdöbbenést, mert a fenyegetéseket most oroszul kántálják a terroristák, miközben keresztény vendégmunkások fejét vágják le az Iszlám Állam által elfoglalt líbiai tengerparton. A múlt heti szentpétervári merénylet rávilágított, hogy a gyorsan növekvő muszlim népesség Oroszországnak legalább akkora gondot okoz, mint Nyugat-Európának.

Robbant a szakács

Az Iszlám Állam azért váltott stratégiát, mert vesztésre áll annak következtében, hogy Moszkva három éve közvetlenül is beavatkozik a közel-keleti konfliktusba. Oroszország először az iraki kormánynak adott bérbe négy bombázógépet, Bagdadnak ezekkel sikerült megállítani a terroristák előrenyomulását, és megakadályozni, hogy az iszlamisták elfoglalják a fővárost. Az orosz légierő a háborúban támogatja a szír elnök szárazföldi csapatait, és ennek köszönhető, hogy Bassár el-Aszad egyáltalán hatalmon van, az Iszlám Állam pedig vereségeket szenved Szíriában és Irakban. Ráadásul Moszkva az alavita – az iszlám síita ágához tartozó – Aszad támogatásával az ugyancsak síita Iránnal is szövetségesi viszonyba került. Az Iszlám Állam eddigi franciaországi, angliai és németországi taktikáját követve Oroszországban is a „hátországba” helyezte át a frontvonalat. Múlt hétfőn Akbarzson Dzsalilov – a terrorszervezet megbízásából – házi készítésű bombával öngyilkos merényletet követett el a szentpétervári metróban. A robbanás 14 embert megölt, 49-et megsebesített. Dzsalilov az 1990 óta független közép-ázsiai, főleg muszlimok lakta Kirgizisztánban született, üzbég származású terrorista, hat éve élt Szentpéterváron, itt szerzett orosz állampolgárságot is. Alkalmanként egy japán szusiétterem séfjeként dolgozott, és rajongott a küzdősportokért. A nagyvárosi élettől frusztrált, gyökereitől elszakított fiatalember kiváló lehetőséget adott az Iszlám Állam beszervezőinek, hogy januárban rávegyék a merényletre. A robbantás után az orosz hatóságok a posztszovjet közép-ázsiai országokból származó nyolc személyt tartóztattak le, azzal vádolva őket, hogy öngyilkos merénylőket toboroztak a nagyváros muszlim közösségének soraiból, és közük van a metrórobbantás előkészítéséhez.

A szentpétervári merénylet a 110. jelentősebb terrortámadás volt Vlagyimir Putyin 2000-es hatalomra kerülése óta, de az első, amelynek nem oroszországi muszlim volt az elkövetője; most a tettes és segítői a birodalmon kívülről, Közép-Ázsiából érkeztek. A Kremlnek eddig csak saját „belső ellenségével”, a szélsőséges iszlám hatása alá került kaukázusi és Urál-vidéki muszlim népekkel kellett megküzdenie. Például a kaukázusi csecsenekkel, akik két háborúban akarták kivívni függetlenségüket. A konfliktus terrorhullámot szült, például 2002-ben a csecsenek elfoglaltak egy moszkvai színházat, 2004-ben Észak-Oszétiában egy iskolát, 2010-ben a főváros egyik metróvonalán robbantást követtek el, egy évvel később pedig a domodedovói repülőtéren történt merénylet.

Hiába vezettek az oroszok büntetőhadjáratokat a Kaukázus muszlim népei ellen, nem sokra mentek, mert közben az iszlám hívei a nemzeti függetlenség elérésének célját a fundamentális muszlim eszmére cserélték. Moszkva számára ez két negatív következménnyel is járt. A közös vallás alapján a kaukázusi népek összefogtak a Kreml ellen, s nemzetiségi alapon már nem lehetett megosztani őket, a fundamentalizmusból fakadóan pedig elvesztették minden kompromisszumkészségüket. A politikai megoldás így már szóba sem jöhet számukra.

Diáklányok gépfegyverrel

A Kaukázus mellett az Urál-vidék okozza a legnagyobb fejfájást Oroszországnak, az itt élő tatárok ragaszkodnak talán a legjobban a muszlim hagyományokhoz. Ennek jeleként a minap tizenéves lányok fegyverrel a kezükben, hidzsábban – az egész testet takaró muszlim női viselet – szelfiztek az Urál-vidéki Mordvinföldön, ahol kisebbségbe szorultak a nyelvrokon mordvinok. A fényképezés helyszínén, a helyiek által Mordvai Kalifátusnak is nevezett tatár nemzetiségű Belozerje faluban háromezren élnek, de nyolc mecsete van, s a hatóságok 20 olyan személyt tartanak nyilván, akik az Iszlám Állam kötelékében harcolnak a Közel-Keleten. Az oroszországi hatóságok már több falusit letartóztattak, akik arra készültek, hogy az iszlamistákhoz csatlakozzanak, és arra is volt példa, hogy a faluban pénzt gyűjtöttek a terroristák javára.

A demográfiai válságban lévő szláv társadalom alig mutat ellenállást az egyre terjeszkedő iszlámmal szemben. Ennek következtében az orosz népesség a demográfiai „háborúban” vereségre áll. A 140 milliós populációból 15 millió muszlim, ez a teljes lakosság 11 százaléka. Miután az iszlám hitűek születési aránya jóval magasabb az ortodox szláv lakosságénál, a Jamestown Foundation amerikai kutatóintézet szerint 2050-re a népesség harmada muszlim lesz. A városi orosz családokban lassan már a két gyerek is soknak számít, a muszlim famíliáknál viszont még mindig általános a három utód. Vidéken az iszlám hitűek négy-öt, a keresztény szlávok két-három gyereket vállalnak.

Nemcsak az Oroszországban őshonos muszlimok magas születési aránya okozza a demográfiai robbanást, hanem a Szovjetunió összeomlása után függetlenné vált, főleg iszlám népességű közép-ázsiai országokból, például Kirgizisztánból bevándorló gazdasági menekültek is. A migránsok elsősorban a nagyvárosokban telepednek le – már ma is Moszkvában van Európa legnagyobb iszlám közössége, 1,5 millió hívővel. A többi nagyvárosban is ugyanez a helyzet, sőt az orosz hadseregnek már húsz százaléka muzulmán.

Az oroszok, noha többségben vannak, a muszlimokkal szemben sok tekintetben alulmaradnak, mert az iszlám az egyéni érdekkel szemben a vallási közösség boldogulását tekinti elsődlegesnek, ezért a muzulmánok összetartóbbak és jobban szervezettek. Egyik tevékenységi körük a kiskereskedelem: megszerzik a piacok tulajdonjogát, az árusok is közülük kerülnek ki a legnagyobb számban. Mindig egy tömbben laknak, területükön nemigen tűrnek meg más felekezetű személyeket. A főváros muszlimjainak már olyan nagy az érdekérvényesítő képessége, hogy Moszkvában képesek voltak keresztülverni egy gigamecset engedélyezését. A tízezer ember imahelyéül szolgáló épületet két éve annak ellenére sikerült átadni, hogy az építkezést ellenezte a város polgármestere, az orosz ortodox egyház és a többségi lakosság. A RIA orosz hírügynökség szerint 2050-re Moszkva félig vagy akár nagyobb mértékben muszlim lesz: azerbajdzsániak, dagesztániak, csecsenek, tatárok, baskírok fogják lakni nagy számban. „Valamikor Isztambul is Konstantinápoly volt” – jegyzi meg az írás, és hozzáteszi: a világon még egyetlen államnak sem sikerült felvirágoznia úgy, hogy félig pravoszláv, félig muszlim volt.

Az orosz belső biztonságnak a közel-keleti helyzet sem kedvez. Az Iszlám Állam oldalán tömegesen harcolnak kaukázusi, orosz állampolgárságú muszlimok, miközben Moszkva beavatkozásának is köze van ahhoz, hogy az Iszlám Állam Szíriában és Irakban vesztésre áll, és a terroristák kénytelenek visszatérni szülőföldjükre.

Megbecsült gyilkosok

Az Oroszországból érkezett harcedzett férfiakat olyan nagy becsben tartotta az Iszlám Állam, hogy az iraki Moszul környékén még autonóm területet is kaptak. „Nem ismerik a félelmet, ennek köszönhetik gyors előmenetelüket az Iszlám Állam hierarchiájában” – mondta a Kaukázusból jött dzsihadistákról Ekaterina Sokirianskaia, az amerikai International Crisis Group szakértője. A kaukázusiak befolyására jellemző, hogy az „Iszlám Állam védelmi minisztere” 2015-ös meggyilkolásáig a csecsen származású Omar Shishani volt.

Vlagyimir Putyin a szentpétervári események után tartott sajtóértekezletén hétezerre tette a Kaukázusból, az Urál-vidékről és a posztszovjet térségből Szíriában, Irakban és Afganisztánban az Iszlám Állam oldalán harcoló terroristák számát. Más források hozzáteszik, hogy a kalifátus ugyanezen régiókból származó további ezer embert képzett ki öngyilkos merényletekre. A volt Szovjetunió területéről származó harcosok a legnagyobb külföldi csoportot alkotják az Iszlám Állam seregében. Ez nem sok jót ígér Oroszországnak, ugyanis előrevetíti, hogy a szentpétervári robbantáshoz hasonló merényletek rendszeressé válhatnak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.