Fico: úgy megy, mintha jönne

/ 2018.03.21., szerda 18:32 /

A szlovákiai kormányfőcsere ellenére a hatalom Robert Ficóé marad: pártjáé a legtöbb parlamenti mandátum. Az államfő viszont nem fogadta el Peter Pellegrini megbízott miniszterelnöknek az új belügyminiszterre tett javaslatát, mert az közel áll a korrupció gyanújába keveredett elődjéhez.

„Hölgyeim és uraim, én önöktől egyáltalán nem búcsúzom el, hamarosan találkozunk” – mondta gunyorosan Robert Fico leköszönt szlovák miniszterelnök múlt csütörtökön a kamerák kereszttüzében, miután a Kuciak-gyilkosság okozta botrány miatt kénytelen volt visszaadni kormányfői megbízatását Andrej Kiskának. A politikus színpadias mozdulattal megragadta az államfő karját, és azt mondta: „Nyugodjon meg, elnök úr, nem megyek sehová.” Az elhangzottakat nem lehet másként értelmezni, mint hogy Ficónak feltett szándéka visszatérni a hatalomba.

A 2016-os parlamenti választásokon Fico pártja, a Smer győzött, de ettől kezdve a korrupciógyanús ügyek miatt a most megbukott miniszterelnök népszerűsége mélyrepülésben van. A Pozsonyhoz közeli Nagymácsédon február végén Ján Kuciak meggyilkolása pedig még jobban aláásta megmaradt tekintélyét. A lemondáshoz vezető belpolitikai válság újabb botránya azért robban ki, mert az újságíró sorban leplezte le a legnagyobb kormánypárthoz, a Smerhez köthető emberek ügyeit. Halála előtt éppen egy olyan cikken dolgozott, amely rávilágított a Kelet-Szlovákiába befészkelt olasz maffia és a szlovák politikai és gazdasági elit összefonódására.

A miniszter támadása

Noha a belpolitikai válságot a Kuciak-gyilkosság váltotta ki, már legalább egy éve fortyog a politikai fazék Szlovákiában. Az ellenzéki sajtónak még a Kuciak-ügy előtt név nélkül nyilatkozó egyes Smer-vezetők is kijelentették: ez így nem mehet tovább. Az elégedetlenkedő kormánypárti politikusok Fico és Robert Kaliňák – a botrány miatt szintén lemondott – belügyminiszter felelősségét firtatták a korrupciós és maffiaügyekben.

Fico többek között azzal sározta be magát, hogy beköltözött a pozsonyi Bonaparte luxuslakópark egyik rezidenciájába. Szerinte a lakosztály praktikus, nincs messze az irodájától, és reprezentációs célokra is alkalmas. Csakhogy a Bonaparte főrészvényese az a Ladislav Bašternák, aki folyamatosan összetűzésben áll a hatóságokkal: legutóbb egy héttel a Kuciak-gyilkosság előtt indított ellene eljárást az ügyészség járulékfizetés elmulasztása miatt. Bašternák a Marián Kočner tulajdonában lévő Five Star Residence komplexum több lakását is megvásárolta. Kočner ellen szintén több eljárás van folyamatban, mert alapos a gyanú, hogy több millió euró áfát elcsalt.

Kuciak február elején cikket közölt az Aktuality.sk hírportálon a Five Star Residence körüli lakásügyletekről. Erre Kočner telefonon megfenyegette: „Most majd külön foglalkozom magával, az anyjával, az apjával és a testvérével” – mondta. Amikor pedig a belügyminisztert egy sajtótájékoztatón szembesítették ezzel, így válaszolt: „Milyen fenyegetésre gondol? Kuciak kijelentései nyomán inkább olyan érzésem támadt, hogy az önök lapjánál szeretne dolgozni, mert maguk sem csinálnak mást, mint ő. Csak a szemétben turkálnak.” Kaliňák így „védte meg” Kočnert és Bašternákot – amin nem is lehet csodálkozni, mert a politikus Bašternák lekötelezettje.

A belügyminiszter 2013-ban vásárolta meg Bašternáktól a B. A. Haus ingatlanfejlesztő társaság 17 százalékos részvénycsomagját. Az üzletember ellen akkoriban túlzott adó-visszaigénylés miatt nyomoztak. A belügyminiszter a 430 ezer eurós árból azonban csak nyolcezret fizetett ki saját zsebből, további 422 ezret (közel 130 millió forintot) pedig a B. A. Haus hitelezett neki. Kaliňák viszont a hitel összegét titokban visszakapta, s több értékes ingatlant vásárolt belőle. A főügyészség nem talált kivetnivalót az ügyletben, és kérte a rendőrséget, hogy ne nyomozzon az ügyben.

Topmodell tanácsadó

A korrupciógyanús ügyekből elege van a szlovák közvéleménynek. Erre jött a Kuciak-gyilkosság, melynek során kiderült: már Fico környezetében is van két személy, aki a szlovákiai olasz maffiához köthető. A feltételezések szerint a Dél-Olaszországból származó maffiatagoknak alapos indítékuk lehetett Kuciak megölésére, mert az újságíró feltárta: a Kelet-Szlovákiába beszivárgott olaszok hatalmas földterületeket vásároltak fel, s ezek többszörösére igényeltek az EU-tól földalapú támogatást. Sőt, a terület egy részét biogazdaságként regisztráltatták, ami Brüsszelből extrapénzt jelentett számukra. A szlovák hatóságok pedig valósnak igazolták a hamis adatokat. Az olaszok a trükkökkel 2004-től mostanáig 68 millió euró agrártámogatást vettek fel.

Kuciak írásának talán legpikánsabb része, hogy Fico főtanácsadója Mária Trošková egykori topmodell, aki egy évig együtt élt Antonino Vadalával, a kelet-szlovákiai olasz bűnszervezet vezetőjével. A másik kompromittált személy, Viliam Jasan, akinek üzleti kapcsolatai voltak Vadalával, szintén Fico hivatalában dolgozott, és a nemzetbiztonsági bizottság titkára volt. A botrány kipattanása után mindketten felfüggesztették munkaviszonyukat.

„Elfogadhatatlan, hogy a kormányhivatalban olyan személyek dolgozzanak, akiknek kapcsolataik lehetnek a maffiával” – állt abban az üzenetben, amelyet Lucia Žitňanská, Fico igazságügyi minisztere, a kormánykoalícióban részt vevő Híd–Most magyar–szlovák vegyes párt politikusa a kormányfőnek címzett. Ezután Fico körül fogyni kezdett a levegő. A közállapotok miatt elsőnek Marek Maďarič kulturális miniszter távozott, ami komoly csapást mért Ficóra. Maďarič korábban a Smer főideológusa volt, de a korrupciós ügyek miatt már tavaly lemondott a kormánypárt alelnöki tisztségéről. Jelenleg őt tartják a Smer belső ellenzéke egyik meghatározó figurájának. Lemondott Roman Šipoš, a miniszterelnök irodavezetője is, aki 2015 óta Fico egyik bizalmasa volt.

E felfokozott helyzetben Robert Fico – miközben korábban a szájára sem vette az üzletember nevét – váratlanul előhúzta a Soros-kártyát. Mint hangoztatta, szerinte a milliárdos áll a példátlan méretű tüntetések mögött, amelyek a maffiagyilkosság és a korrupció elleni tiltakozásként szerveződtek a szlovák nagyvárosokban. A politikus eddig egyetlen „bizonyítékot” közölt állítása alátámasztására: Andrej Kiska tavaly találkozott New Yorkban Soros Györggyel. Azon túl, hogy – lásd az Orbán-kormány kampányretorikáját – a külföldi beavatkozásra hivatkozás bevett gyakorlat, Fico azt is remélte, hogy a magyar származású spekuláns emlegetésével beizzíthatja a szlovák nacionalizmust is, felülírandó a korrupció okozta elégedetlenséget.

„Soros György és hálózata minden alkalmat megragadnak, hogy megbuktassák azokat a kormányokat, amelyek ellenállnak a bevándorlásnak” – kommentálta a szlovákiai fejleményeket Orbán Viktor miniszterelnök, majd a hazai kormánypárti lapok nagy része. A helyzet azonban ennél összetettebb. „Szlovákiában nem Soros áll a tüntetések mögött, hanem a polgári középosztály. Nem bátor dolog szembemenni velük, hanem kegyeletsértés” – írta például a Mandineren Kollai István, a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet korábbi igazgatója. Nem is szólva arról, hogy északi szomszédunkban a milliárdoshoz köthető civil szervezeteknek alig van látható tevékenysége, s Szlovákia nem frontországa a bevándorlásnak, így az ottani polgárok veszélyérzetének felszításához nem elég Sorossal fenyegetőzni.

Tetézi a helyzetet, hogy a magyar kormány politikája több mint kétértelmű a felvidéki magyarsággal szemben. Egyrészt támogatja azt a koalíciót, amely a szlovák állampolgárság megvonásával bünteti, ha valaki magyar állampolgárságot is szerez – benne a Bugár Béla fémjelezte Híd–Most nevű párttal, melyet viszont nem ismer el magyar alakulatnak. Az Orbán-kabinet ezzel szemben a Magyar Közösség Pártját tekinti magyarnak (MKP), mely Fico ellen lép fel, sőt képviselői az ellenzéki tüntetésen is felszólaltak.

Gondban a Smer

A mostani szlovákiai események előszeleként a novemberi megyei választásokon a Smer vereséget szenvedett. A töredezett ellenzék nagyobbik része – a jobbközép Szabadság és Szolidaritás (SAS), a konzervatív Egyszerű Emberek és Független Személyiségek, a politikailag meghatározhatatlan Háló – összefogott, a nyolc megyéből hatban győzött, Fico négy megyét elvesztett, és csak kettőben tudott közgyűlési többséget szerezni.

A Szabadság és Szolidaritás múlt vasárnap tárgyalásokat kezdett ellenzéki partnereivel, melyek célja a parlament rendkívüli ülésének összehívása és az előre hozott választások kiírása. Csakhogy ehhez a 150 fős törvényhozásban 90 képviselő szavazata kell, de ennyit sem a kormány, sem az ellenzék nem képes önmagában felmutatni. A kormánypártoknak és az ellenzéknek is 75-75 mandátuma van, de míg az előző rendre egységesen szavaz, utóbbinál ez majdnem lehetetlen, mert a szélsőjobboldali Mi Szlovákiánk Néppárt soha nem támogatta a liberális, jobbközép pártokat. Az ellenzék másik lehetősége, hogy három hónapig bojkottálja a parlamenti ülést, ezzel határozatképtelenné téve a törvényhozást. A házszabály szerint ehhez a képviselők felének plusz egy honatyának kellene hiányoznia az ülésteremből. Valószínűtlen azonban, hogy a heterogén összetételű ellenzék egysége három hónapig kitartana. Nem véletlenül helyezi az ellenzék nyomás alá a Most–Híd formációt és Bugár Bélát: az ellenzék legegyszerűbben az ő átállásukkal szerezhetne többséget. Ha viszont a Fico-elleni összefogás nem szerez többséget, az államfő nem írhat ki új választásokat, csak a régi nyertesnek adhat kormányalakítási megbízást.

A miniszterelnök lemondása ezért félmegoldás: Fico és Kaliňák ment, de a Smer és a két koalíciós partner, a Híd és a nemzeti párt tovább kormányozhat. A megbízott új miniszterelnök, az olasz gyökerekkel is rendelkező Peter Pellegrini pedig, aki eddig a gazdasági ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes volt, jó szakember, de nem kifejezetten politikus alkat. A következő választásokon az ellenzék ugyanannak a feladványnak fut neki: ha nem tud összefogni, ismét nem lesz kormányalakítási helyzetben. Akkor a körülmények megint Ficónak kedvezhetnek majd, csakúgy, mint 2016-ban. Vagyis jelentős elutasítottsága ellenére is visszakerülhet a hatalomba – pontosan úgy, ahogy a lemondásakor kilátásba helyezte.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.