Figyelem! A nyugati közhangulat egyértelműen a migráció ellen fordult

/ 2016.02.04., csütörtök 18:00 /
Figyelem! A nyugati közhangulat egyértelműen a migráció ellen fordult

Felbomló közbiztonság, lezárt határok, aggodalmaskodó politikusok: az unió kezdi megfizetni az árát a tavalyi migránshullám beengedésének. És januárban megint rekordot döntött az érkezők száma. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

A migrációs krízis csak Magyarországon ért véget. Nyugat-Európából olyan hírek érkeztek az év első hónapjában, mintha egy disztópiás film kezdő jeleneteit látnánk. A bűncselekmények hatására a nyugati közhangulat egyértelműen a migráció ellen fordult. Németországban Köln, a svédeknél a 22 éves Alexandra Mezher szociális munkás meggyilkolása jelentette a fordulópontot. A korábban bevándorláspárti politikusok egyre ambiciózusabb kitoloncolási tervekkel állnak elő, a tél azonban nem állította meg a vándorlást: kevesebben jönnek, mint a jó időben, de sokkal többen, mint tavaly ilyenkor. Görögországba a Frontex adatai szerint decemberben 108 ezer migráns érkezett, január első két hetében 31 ezer.

A migrációs hullám más forgatókönyv szerint zajlik, mint az előzők Európa történetében. Az 1960-as és az 1970-es években, amikor a volt gyarmatokról, illetve vendégmunkás szerződések keretében milliók költöztek Nyugat-Európába más földrészekről, a bevándorlás kezdetben nem okozott látható szociális problémákat. A mára hírhedtté vált gettók kialakulásához hosszabb időre, sokszor évtizedekre volt szükség, ezzel szemben most a helyzet hónapok alatt elmérgesedett. A különbség oka abban keresendő, hogy a tavaly beengedett körülbelül 1 millió 300 ezres tömeg teljesen szűretlen volt.

A következő néhány hónap közvetlen tétje a schengeni unió fennmaradása: jogilag az ideiglenes határellenőrzések csak májusig tarthatók fenn. Aggasztó, hogy megint minden a görögökön múlik, akik továbbra is csak humanitárius kérdésként akarják kezelni a külső határok védelmét.

 

Részletes háttér a február 4-i Heti Válaszban. Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

„Ha az lehetek, aki vagyok”

Az amszterdami Anne Frank Ház „Ha az lehetek, aki vagyok” című vándorkiállítása május 31-én érkezik az ELTE Bölcsészettudományi Karára.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ott félnek legjobban, ahol nincs terrorveszély

A politika nagyban felelős a terrorveszély érzetének fenntartásában – vélekedik Tálas Péter. A biztonságpolitikai szakértő a franciaországi foci EB előtt úgy vélekedett: koncentráltan lehet növelni a biztonsági védelmet, ráadásul a sportesemények elleni támadások még a terroristák esetében is kontraproduktívak.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.

Apádat és anyádat tartsd el! – a gyereknek kell fizetnie az idősotthont

Ha az idős szülők ellátásában magukra maradnak a családok, fair dolog-e bíróságon behajtani rajtuk a kényszerből választott idősotthoni ellátás költségét? Egy parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén tömegével indulhatnak ilyen perek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Legközelebb tényleg jön a Szabadságpárt Ausztriában?

Történelmi vereség és történelmi győzelem. Az Európai Unióban kis híján Ausztriának lett elsőként szélsőjobbos elnöke, de végül elképesztő fordulatok után zöld államfővel teremtett precedenst. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.