Figyelem, meglepetést is hozhat a török választás!

– Erdoğan tizenkilencre lapot húzott, amikor egy napra, június huszonnegyedikére tette az elnökválasztás első fordulóját és a parlamenti voksolást. Sokak szerint ezzel nagy kockázatot vállalt, mert a közvélemény-kutatások nem jelzik egyértelműnek az elnök és pártjának győzelmét. A török elnökválasztás kétfordulós, és a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint az első fordulóban Erdoğan nem lesz képes megszerezni a voksok 50 százalékát, plusz egy szavazatot, ami jelentős presztízsveszteség lenne számára. Amikor 2014-ben választották államfővé, elsőre sikerült győznie – mondja az egyetemi oktató.   

– Törökország átlagos évi GDP-növekedése négy-öt százalék között van – tavaly 7,5 százalék volt –, és a nemzetközi előrejelzések hasonló mértékű gazdasági eredményeket jósolnak.Az utóbbi egy évben a török nemzeti valuta mégis folyamatosan gyengült a dollárral és az euróval szemben. A 2016 nyarán történt katonai puccskísérlet pénzügyi bizalmi válságot indított el Törökországgal szemben. A három nagy amerikai hitelminősítő intézet már a katonai beavatkozás után megvonta a befektetési ajánlású államadós-besorolást az országtól. A puccskísérlet és az azt követő tisztogatások, letartóztatások megrendítették a török intézményekbe vetett bizalmat.

Viszont a marxista-leninista és szeparatista Kurd Munkáspárt (PKK) elleni eredményes belháborút és a szíriai Afrin városának elfoglalását a társadalom kedvezően fogadta, az elnök és a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ezt szeretné a mostani, még viszonylag kedvező gazdasági körülmények miatt kihasználni, ezért hozták előre egy évvel a választásokat – ad hangot véleményének Egeresi Zoltán.

A teljes interjú a június 7-i Heti Válaszban olvasható. Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is kapható.