„Fogd be a szádat! Ki a f*sz vagy te?” – üvöltött tanárával a diáklány (Videó)

/ 2016.01.07., csütörtök 12:36 /
„Fogd be a szádat! Ki a f*sz vagy te?” – üvöltött tanárával a diáklány (Videó)

A millenniumi nemzedék érzékeny, mint egy mimóza, és hisztériásan reagál a politikai korrektség szabályainak minden apró sérelmére. Pedig ha mindenki érzéseit tiszteletben kell tartani, nincs többé szólásszabadság. Háttér a friss Heti Válaszban.

„Fogd be a szádat! Ki a f*sz vagy te? Le kellene mondanod. Ha így gondolkodsz, le kellene mondanod. Érted? Itt otthont kellene teremtened! Undorító vagy! Az én fájdalmamról beszéljünk, érted?” Így kiabált egy – történetesen fekete – diáklány a kollégiumot vezető mentortanárral a tavalyi év egyik legnagyobb feltűnést kiváltó videófelvételén. Mindez a világ egyik leghíresebb felsőoktatási intézményén, a Yale Egyetemen történt. És Nicholas Christakis szociológusprofesszor zavartan tűrte a szitkok áradatát.

Az amerikai és az angol felsőoktatásban tavaly tetőzött a politikai korrektség sokadik hulláma, minden korábbinál furcsább jelenségeket produkálva. Kinevetni mégsem érdemes az eseteket, mert ezeken az egyetemeken képzik a világ elitjének következő nemzedékét. Ha Magyarország mentes is marad az őrülettől, elég nehéz lesz szót érteni azokkal a politikusokkal, tudósokkal és vállalatvezetőkkel, akik a „biztonságos terek”, a mikroagressziók és más őrületek világában szocializálódnak éppen.

A politikai korrektség elszabadulása két okra vezethető vissza. Az egyik generációs kérdés: a „millenniumi nemzedék” túlérzékenysége. A mimózagyerekek teljes érzelmi biztonságot várnak el, és elutasítják a szembenézést azzal, hogy a világban igenis el kell tűrni sértőnek érzett jelenségeket, nézeteket. Inkább feláldozzák a szólás és ezzel együtt a tudomány szabadságát, mint hogy elviseljék a vitákkal járó érzelmi feszültséget. Jellemző, hogy az egyetemi botrányok során a különféle korlátozásokat soha nem a tanárok, hanem a diákok követelik. A másik ok a multikulturalizmus ideológiája: a nyugati egyetemek – az etnikai változások és a pozitív diszkrimináció évtizedei nyomán – valóban sokszínű hellyé váltak, de a sokszínűség mögül hiányzik a közös kulturális alap.

 

 

 

Részletek a január 7-i Heti Válaszban. Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.