heti-valasz.hu/vilag/az-ozil-botrany-utorezgesei-focista-a-nagyhatalmi-jatszmaban-129221

http://heti-valasz.hu/vilag/az-ozil-botrany-utorezgesei-focista-a-nagyhatalmi-jatszmaban-129221

FRANCIA SZÍV, EURÓPAI ALKOTMÁNY

/ 2004.12.09., csütörtök 15:12 /

Közel tíz százalékot szerzett a jobboldali francia kormánypárt, az UMP tisztújításán Nicolas Dupont-Aignan, a párizs közeli Yerres fiatal polgármestere és parlamenti képviselője, aki a párt november 28-i, elnökavató nagygyűlésén elmondott beszédében hitet tett a De Gaulle-i örökség mellett, és kritizálta az európai alkotmányt. A gyűlést megelőző szavazáson 85 százalékos többséggel választották meg a magyar származású, a köztársasági elnöki ambícióit nem titkoló Nicolas Sarkozyt.

Yerres Rákóczi Ferenc emlékét idézi. A nagyságos fejedelem franciaországi száműzetésében ugyanis a mai Yerres helyén, a grosbois-i kamalduli kolostorban élt 1715 és 1717 között, itt kezdte el írni Emlékezéseit és a Vallomásokat, s szívét a kolostorban temették el. Amit azonban a francia forradalom idején feldúltak, s a szelence eltűnt. A kolostor helyén Csáky József emlékoszlopa 1937 óta magyarok zarándokhelye, az emlékező ünnepségek egyik szónoka Nicolas Dupont-Aignan polgármester.

- "Rendkívül becsületes, egyenes, igaz lelkű s végtelenül bátor ember volt" - írta a XIV. Lajos udvarát mindig csípős nyelvvel jellemző Saint-Simon herceg emlékirataiban tiszteletteljesen II. Rákóczi Ferencről. Önnek, a francia politikusnak, mit jelent a magyar szabadságharc vezetőjének emléke?

- Rákóczi Ferenc nemcsak azért fontos, mert szívét a városom területén temették el, hanem azért is, mert lebilin- cselő történelmi személyiség. A szabadság embereként megszemélyesítette az elnyomott magyar nép szabadságvágyát, s államférfiként vállalta a harcot és a száműzetést is eszméiért. Ahogy a mi De Gaulle tábornokunk mondta egyszer: "A népek alapvető joga, hogy rendelkezzenek önmagukkal." Rákóczi Ferenc egyik első nagy alakja volt ennek a gondolatnak.

- Ne hagyjuk meghalni Franciaországot! (Ne laissons pas mourir la France!) című könyvében és az UMP kongresszusán is a szabadság jegyében ítélte el az európai alkotmányt és az Európai Unió jelenlegi szerkezetét. Miért?

- Én a nemzetek Európáját támogatom. Olyan Európában szeretnék élni, amely a nemzetekre támaszkodik, és a nemzeteket védi. A nemzetek megmaradása alapvető kérdése az uniónak, amely ahhoz is szükséges, hogy az állampolgárok otthon érezzék magukat saját országukban és a földrészen egyaránt. Most ugyanis bürokratikus, felülről meghatározott normákon alapuló, nemzetek feletti Európa épül. Ezért nemmel fogok szavazni a népszavazáson, és a nem mellett kampányolok.

- Közép-Európában és így Magyarországon a döntéshozók inkább a lehetőséget hangsúlyozzák az európai alkotmány körüli vitákban.

- Örülök Magyarország tagságának. Sokkal korábban kellett volna a közép-európai országokat befogadni, már a berlini fal leomlása után. Meggyőződésem, hogy akkor mi, franciák elszalasztottunk egy történelmi lehetőséget, főképpen a félelem, a hidegháborús reflexek miatt. Egy biztos, a közép-európai országok kulturális, gazdasági téren is sokat jelentenek Franciaországnak.

De lássuk világosan: se "újaknak", se "régieknek", se keletieknek, se nyugatiaknak nem jó, ha Európában az amerikai befolyás erősödik. Senkinek sem jó, ha az unió a kíméletlen piaci liberalizmus jegyében épül tovább, ha senki által nem választott hivatalnokok hoznak milliók életét befolyásoló döntéseket, miközben a választott, nemzeti parlamentek szerepe csökken: az alkotmány ugyanis ezt a lehetőséget vetíti előre. Így ugyanis csak tovább mélyülnek az országokat elválasztó szakadékok. Segítenünk kell minden rászoruló országnak, de nem úgy, hogy lejjebb visszük a mércét, és állandósítjuk az alacsony béreket. Az uniónak elsősorban olyan rendszereket kellene kiépíteni, amelyek az újraegyesült Európát védik, például a kínai dömpingtől. Nagyon sajnálom, hogy Franciaország a legfőbb kérdésekben védekező álláspontot fogad el, holott offenzívában kellene lennie, hogy másfajta Európa-modellt javasoljon a jelenlegi helyett.

- De éppen Jacques Chirac javasolja - egy új, a muszlimok felé nyitott Európa jegyében - Törökország uniós tagságát.

- Törökország EU-tagsága súlyos veszélyeket ígér, nemcsak az Európai Unió, hanem Törökország számára is. Meggyőződésem, hogy Törökország belépése az unió végét jelentené. De a felmérések szerint a polgárok sem akarják Törökország tagságát.

- Ön vállalja De Gaulle tábornok örökségét. Mit jelent ez?

- Három pillére van annak a gondolatrendszernek, amit valóban De Gaulle tábornok nevéhez köthetünk. Először is a csak Franciaországra jellemző köztársasági gondolatról beszélhetünk, amely az etnikai-vallási elkülönülés ellen és már csak történelmi okokból is az állam és egyház szétválasztása mellett van. Másodsorban a független Franciaország gondolatát valljuk. Európa-pártiak vagyunk, de mélységesen ellenezzük a most épülő, bürokratikus, nemzetek feletti Európát. Az ebben a szellemben íródott európai alkotmány elfogadása ellen is fellépünk. A harmadik: Franciaország egyetemes üzenetet hordoz, és kötelessége ellentmondani az Amerikai Egyesült Államok egyeduralmi törekvéseinek. Úgy véljük, hogy az amerikaiak rövidlátó politikája a környezetvédelem, az Észak-Dél viszony területén vagy éppen a Közel-Keleten még sok, az egész világra kiható problémát jelent. Ez nem másokat kirekesztő gondolatrendszer, hanem egyszerűen arról szól, hogy meg kell maradnunk önmagunknak, nemzeti sajátosságainkat védelmezve kell az európai vagy éppen az egész világot érintő kérdéseket szemlélnünk.

- Elemzők és a sajtó is már hetekkel a kongresszus előtt biztosra vette a magyar származású Nicolas Sarkozy győzelmét. És azt is, hogy legalább 80 százalékkal lesz a kormánypárt első embere. Nem bánja, hogy ez bekövetkezett?

- Egyáltalán nem, örülök, hogy sikerült összegyűjteni a tagság tíz százalékát egy gaulle-ista és köztársasági program alapján. Huszonöt gyűlésen találkoztam tagjainkkal, és az eredményre annak ellenére büszke vagyok, hogy meggyőződésem szerint az elektronikus úton való szavazás nem a legmegfelelőbb egy párt belső élete legfontosabb kérdésének eldöntésére. Gratulálok Nicolas Sarkozynak, és remélem, hogy a párt türelmes lesz a különféle nézetekkel, s így az általam vezetett gaulle-ista tömörüléssel, a Debout la République-kel (Talpra, Köztársaság) is. Tudom, hogy az új elnök ellene van a párton belüli platformoknak. De egy olyan sokszínű pártban, mint az UMP, nem kerülhetjük meg a vélemények ütköztetését. Ha ez nincs, akkor a párt veszít erejéből, nem összegyűjti az embereket, hanem egyszólamúságával taszítja őket.



Európai igenek és nemek

A francia politikai életet megosztja az Európai Unió jövőjét meghatározó európai alkotmány kérdése. A Valery Giscard dEstaing volt francia államelnök vezetésével kidolgozott alkotmány várhatóan 2005-ben kerül a francia választók elé - ezt Jacques Chirac elnök jelentette be 2004. július 14-én. A két legjelentősebb formáció, a kormányzó jobboldali UMP és az ellenzéki Szocialista Párt szimpatizánsainak többsége támogatja az alkotmány elfogadását. A francia baloldali párt tagjainak 82 százaléka részt vett egy december 1-jén tartott belső népszavazáson, ahol 58 százalékuk igent mondott az európai alkotmányra. Ami egyben a nem vezérének számító, a "szociális Európa" értékeire hivatkozó Laurent Fabius volt miniszterelnök veresége is, aki vélhetően kiesik a 2007-es köztársasági elnökválasztás szocialista esélyesei közül. Az igen mellett erőteljesen kiálló François Hollande főtitkár pozíciói megerősödtek. Az UMP-n belül is vannak, akik elutasítják az alkotmányt. Gaulleista és szuverenista csoportok elsősorban a nemzetek feletti Európa kialakulásának veszélyeire hivatkoznak. Csak néhány, a jobboldalhoz közel álló katolikus értelmiségi sérelmezte a szövegben a keresztény örökség hiányát. A szélsőbaloldal (a kommunista párt, kis trockista formációk) a "kizsákmányolás növekedése" miatt, míg Jean-Marie Le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Frontja a "fokozódó bevándorlásra" és egy szuperállam kialakulására hivatkozva utasítja el az alkotmányt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.