Friss fotók: ennyi maradt a dzsihadistáktól visszaszerzett Palmürából

/ 2016.03.29., kedd 19:46 /
Friss fotók: ennyi maradt a dzsihadistáktól visszaszerzett Palmürából

Durván megbecstelenítették az iszlamisták a „sivatag menyasszonyát”, de van remény a rekonstrukcióra. Megérkeztek az első fotók a visszafoglalt városból.

„A palmürai rommező jó állapotban van, nem pusztult el. Remény költözött a szívünkbe”, mondta Maamun Abdelkarim, Szíria régiség- és múzeumügyi főbiztosa, miután megkezdődött az első – érthetően felületes – állapotfelmérés az Iszlám Államtól (IÁ) visszafoglalt világhírű antik romvárosban. „A tragédia véget ért, tíz hónapnyi rémálom”, tette hozzá.

Minden csak viszonyítás kérdése, mert az első friss fényképek láttán éppen olyan indokolt lenne, ha valakinek sírni támadna kedve, de a főhivatalnok megkönnyebbülése érthető. Palmürában ugyanis „csak” az pusztult el, aminek az elpusztításáról már értesült a külvilág az IÁ propagandavideóiból. Ez nem kevés, tulajdonképpen az elsőrangú emlékek többségét teljesen tönkretették. De való igaz, hogy a kiterjedt rommező nagy része érintetlen, nincs feltúrva, nincs teli gödrökkel, nincs minden felrobbantva. Ez már a csata közben látható volt, amikor még be sem lehetett a területre jutni, de már megjelentek az első drónos videók:

A romváros számos híres részlete épségben maradt: a római színház, a közigazgatási épületek, a nagy oszlopsor, a fürdő, a tetrapülonnak nevezett kapuzat. És meglepő módon a visszafoglalási hadműveleteket megúszta a régészeti terület, miközben a hegyen álló fellegvárért elkeseredett harcok folytak, és az újvárosért házról házra kellett megküzdenie a szír hadsereg katonáinak. A rommezőt az Iszlám Állam teljesen elaknásította, de a hadsereg egyszerűen kikerülte, így nagyobb baja most nem lett.

A győztes szír hadsereg katonái szelfiznek

Fotó: AFP/Europress/Maher Al Mounes

 

A tíz hónapig tartó rémálom véget ért

Fotó: AFP/Europress/Maher Al Mounes

Palmüra természetesen soha nem lesz a régi. De a romváros annyira lényeges, megkerülhetetlen nemzeti szimbólum a modern Szíria számára, hogy az elpusztult emlékek egy részét minden bizonnyal rekonstruálni fogják, és a fennmaradt rengeteg fénykép alapján ez a munka hitelesen elvégezhető. A szentpétervári Ermitázs máris bejelentette, hogy szakmai segítséget nyújt a szír hatóságoknak a munkához.

„Természetesen aktív résztvevők leszünk, megosztjuk a tapasztalatokat, amiket Pétervár és környékének műemléki helyreállításai során szereztük”, nyilatkozta Mihail Pjotrovszkij, a múzeum igazgatója. Az igazgató hangsúlyozta, hogy elsőként a megmaradt romok állapotát kell alaposan felmérni, óvott a kapkodástól, és azt mondta, fokozatosan, hitelességre törekedve kell dolgozni.

A szírek az oroszok mellett az UNESCO-val is együttműködnének. Irina Bokova, a világszervezet főigazgatója közleményben üdvözölte a város felszabadítását, és bejelentette, hogy amint a biztonsági helyzet megengedi, a szír hatóságokkal együtt megkezdik a károk felmérését. A rommező területén a tűzszerészek már 150 aknát és bombát hatástalanítottak, de nagy része továbbra is megközelíthetetlen, a kivonuló iszlamisták aknák százait hagyták hátra. Ezek hatástalanításához is ígértek az oroszok technikai segítséget.

Fotó: AFP/Europress

A fenti képen a palmürai fellegvár látható a modern városból nézve. Az erődöt a mamelukok építették a 13. században, régen kedvelt kilátóhely volt. Stratégiai fekvése miatt a mostani ostromban is kulcsszerepet játszott.

Fotó: AFP/Europress

A fellegvár elsősorban a harcok során szenvedett károkat, de a sérülések, legalábbis kívülről, nem tűnnek vészesnek. Belül állítólag nagyobb volt a rombolás.

Bél szentélye 2014 és 2016 márciusában

Fotók: AFP/Joseph Eid és Maher Al Mounes

A legnagyobb veszteség Bél szentélye, az ókori város főtemploma. Az I. századi, kivételes épségben megmaradt templomot 2015 augusztusában felrobbantották. A nagy kőkapu állva maradt, de minden más teljesen elpusztult, köztük a két cella finoman faragott mennyezete, az antik művészet remekművei. A drónfelvételeken viszont látszik, hogy a szentélykörzet falai és részben még az oszlopsorai is átvészelték a robbanást.

A Diadalív egy 2010-es és egy most készült felvételen

Fotók: AFP/Europress

A másik nagyon súlyos hiány a főutca kezdetét jelző római diadalív, az ókori város legismertebb szimbóluma. Ezt is felrobbantották, de a pillérek közül néhány még áll.

Baál-Samin temploma régen

Forrás: Wikipedia

Nem maradt semmi Baál-Samin viharisten i. e. II. századi templomából, amit elsőként robbantottak fel. A kis méretű, de belül gazdagon tagolt, összetett épület a hellenisztikus művészet legépebben fennmaradt alkotásai közé tartozott.

A Sírok völgye és Elahbel tornyának belső tere a háború előtt

Forrás: Wikipedia

Sehol a világon nem létezett a Sírok völgyéhez hasonló: a holdbéli kopár tájban álló sírtornyok mintha a Csillagok háborúja valamelyik jelenetének díszletei lettek volna. A legszebb talán Elahbel tornya volt, festett, kazettás mennyezetével. (2006-ban ennek árnyékában sikerült a nap legmelegebb részét átvészelnem.) Ezt és a nagyobb tornyokat az ISIS felrobbantotta, a kisebb romokkal nem törődtek.

A Diadalív romjai

Fotó: AFP/Europress/Maher Al Mounes

Közeli kép a felrobbantott diadalívről. Ennek alapján jobban érthető, hogy miért lelkesek a szír szakemberek. A rekonstrukcióhoz elég eredeti darab maradt meg, ez hitelesen visszaépíthető. Biztos, hogy a diadalív lesz az első helyreállított emlék, már csak a jelképes értéke miatt is.

A nagy oszlopsor vége a 86-os számú sírtemplommal

Fotó: AFP/Europress/Maher Al Mounes

Ezen a képen látszik, hogy a rommező távolabbi részei, ahol kevesebb álló épület volt, viszonylag épen átvészelték a pusztítást. Az IÁ a leghíresebb műemlékek felrobbantása után a többivel már nem sokat törődött.

A városháza

Fotó: AFP/Europress

Palmüra nemcsak a romokat jelentette, hanem egy modern, viszonylag jómódú és eleven, 70 ezres várost is, amely a háború előtt főként az idegenforgalomból és a kereskedelemből élt. Ezt a modern várost az arabok Tadmornak hívják.

Vandalizmus a múzeumban

Fotó: AFP/Europress

A múzeumból tavaly nyáron az utolsó napokban két teherautónyi műtárgyat szállítottak el a szír szakemberek a biztonságos Damaszkuszba. Sajnos, elég sok minden ottmaradt, és a múzeumot az iszlamisták feldúlták.

Fotó: AFP/Europress

A kőfaragványok többségét összetörték, de a fényképek alapján sok minden megmaradt. A rombolást az iszlamisták pont itt, a múzeum kertjében kezdték, ahol egy monumentális ókori szobor állt: Allat istennő oroszlánja. Ezt még a vallási előírásokra hivatkozva mint bálványt pusztították el, és azt hazudták, hogy másban nem fognak kárt tenni. A szír szakemberek most azt mondják: Allat oroszlánjából nagyobb darabok megmaradtak.

Fotó: AFP/Europress/Maher Al Mounes

A polgári lakosság többsége már tavaly nyáron elmenekült az IÁ elől. Becslések szerint 15 ezren lehettek Tadmorban, amit az Iszlám Állam kiürített, mikor egyértelművé vált, hogy a várost el fogják veszteni. Most, a friss képeken szellemváros, ahol egy lélek sem látszik, házait, szállodáit elaknásították. Más hasonló sorsú települések tapasztalatai alapján az élet pár hónap múlva elkezd majd visszatérni, ahogy az egykori lakók visszaszivárognak - legalábbis, ha az iszlamisták nem jönnek vissza.

Fotó: AFP/Europress

Palmüra visszafoglalása stratégiai győzelem a szír hadsereg számára, mert megnyitja az utat a keleti sivatag, a másfél éve körülzárt Deir el-Zór tartományi székhely felé. A lélektani jelentősége azonban még nagyobb: az orosz beavatkozás kezdete óta ez a leglátványosabb diadal, olyan léptékű győzelem, amiről már a kormánnyal szemben ellenséges nyugati sajtó is kénytelen beszámolni.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Orbán a Fidesz-képviselők sorsáról is dönt jövő vasárnap?

Tényleg, a mai Fidesz-frakcióban ülő régi MDF-esek mit szólnak hozzá, hogy Lázár János szerint az, aki egy népszavazással szemben bojkottot hirdet, „gyáva” és „sunyi”? Csak azért kérdezem, mert az MDF 1989 novemberében bojkottálta a népszavazást – talán még emlékeznek rá, mikor Csengey Dénes bejelentette: „Nem megyünk el, nem szavazunk.”

Zsura 60!

Egész estés ünnepi műsorral köszöntik hétfőn az Erkel Színházban Zsuráfszky Zoltán koreográfust a 60. születésnapja alkalmából. Fergeteges produkció várható.

Kit veszítettünk Csoóri Sándorral? Hat oldalban elmondjuk

Az Óbudai temetőben tegnap utolsó útjára kísértük Csoóri Sándort. A Heti Válasz hatoldalas összeállításában barátai, küzdőtársai szavaival hajtunk fejet a 86 évesen elhunyt költő előtt, aki – szerkesztőbizottságunk tagjaként – haláláig tanácsadónk és pártfogónk maradt.

Toroczkai László a „rossz emlékű” tévéostromról, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről

„Rossz emlék nekem a tévéostrom, ami közelről nézve egyáltalán nem volt szép” – mondja Toroczkai László, a Jobbik alelnöke, aki 2006. szeptember 18-án az MTV székháza elé hívta a Kossuth téri tömeget. Az egykori nemzeti radikális főalak, ma ásotthalmi polgármester beszél a határhelyzetről, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről is. Interjú a friss Heti Válaszban!

Ez tényleg a vég kezdetét jelenti Angela Merkelnek?

Újabb tartományi választás, újabb kereszténydemokrata vereség Németországban. A kormányerők mélyrepülésének Berlinben is a bevándorlásellenes párt lett a fő haszonélvezője. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy ez tényleg a vég kezdetét jelenti-e Angela Merkelnek.

Hoppá! Svájci vállalatot vett egy magyar óriás!

Hogyan lett a fogamzásgátló és meddőséget kezelő szerek specialistája a Richter Gedeon? Miért nem szabad csak az autóiparra alapozni a gazdaságot? Mit lehet tanulni a Nokia kudarcából? Nagyinterjú Bogsch Erikkel, a gyógyszergyár vezérigazgatójával a friss Heti Válaszban.

Nahát! Nem kellenek a migránsok a német nagyvállalatoknak

Migrációügyben egy év alatt megváltozott az európai közhangulat, amit a pozsonyi EU-csúcs zárónyilatkozata is tükröz. A Heti Válasz a véleményklíma átalakulásának okait kutatva összegyűjtötte, hogyan dőltek meg a migrációval kapcsolatos optimista jóslatok. Részletek a csütörtöki lapszámban.

Putyin kampány nélkül nyert választást

Tudta, hogy 2016 az Egyesült Államok mellett Oroszországban is választási év? Nem csoda, ha nem. Amint a csütörtökön megjelenő Heti Válasz helyszíni riportjából kiderül, a múlt vasárnapi voksoláson az egymást maró ellenzéki szervezetek meg sem tudták ingatni Vlagyimir Putyin hatalmát.