felsooktatasirangsor.hu/vilag/brutalisan-durva-dolog-keszul-orbanek-ellen-brusszelben-116433

http://felsooktatasirangsor.hu/vilag/brutalisan-durva-dolog-keszul-orbanek-ellen-brusszelben-116433

Fuldokló tengerek: így mérgezzük meg magunkat a műanyag szeméttel

/ 2018.03.12., hétfő 09:00 /
Fuldokló tengerek: így mérgezzük meg magunkat a műanyag szeméttel

David Attenborough filmjének hatására a világ észrevette, hogy a klímaváltozáson kívül is vannak környezeti válságok. A kínai és indiai vezetést nem hatotta meg a Kék bolygó 2, így nem lesz ENSZ-műanyagegyezmény. Pedig kutatások igazolják, hogy a szemét ijesztően nagy része visszajut a szervezetünkbe.

„Az anya melluszonyával magához öleli újszülöttjét. A borjú halott. Mégsem hajlandó elengedni – napok óta hurcolja magával a tetemet. A gömbölyű fejű delfinek nagyméretű aggyal rendelkeznek, szinte biztos, hogy képesek érzelmekre. A felnőtt példányok viselkedéséből ítélve a borjú halála az egész családra hatással volt” – kommentálja a világ leghíresebb természetfilmese, a 91 éves Sir David Attenborough a BBC tavaly ősszel bemutatott sorozatának kulcsjelenetét.

A gömbölyű fejű delfin (amelyből egyébként a feröeri bálnavadászok évente több száz példányt ölnek meg) csúcsragadozó. Szervezetében minden méreg felhalmozódik, amit a tápláléklánc tagjai elfogyasztottak. Márpedig a tengeri élőlények egyre több toxint esznek. Az ipari és mezőgazdasági szennyező anyagok pár milliméteres, érdes felületű műanyagdarabokra akaszkodva úsznak a vízben – sok helyütt nagyobb koncentrációban, mint a plankton. A Kék bolygó 2-ben szereplő delfin szervezetében olyan mennyiségben halmozódtak fel, hogy a borjút valószínűleg az anyatej mérgezte halálra.

A tengerekbe kerülő műanyaghulladék már azt megelőzően is halálos lehet, hogy a napsugárzás, a só és a hullámzás hatására mikroplasztikká bomlik le. A teknősök gyakran medúzának nézik a nejlonszatyrokat, és megpróbálják megenni őket. Egyre gyakrabban vetődnek a partra haldokló bálnák, gyomruk tele műanyaggal. A BBC-sorozat egyik jelenetében pedig olyan albatrosztetemet látunk, amelynek gyomrát műanyag fogpiszkáló szúrta át.

Utópisztikus természetfilmek

A hazánkban a BBC Earth műsorán látható, hétrészes sorozat 2017 legnézettebb tévéműsora volt Nagy-Britanniában. Politikusok tucatjait ihlette meg, számos díjat besöpört, és harminc országba adták el a jogait, köztük Kínába, ahol az első részt 80 millióan látták. Ez a legnagyobb hatású természetfilm Al Gore 2006-os, Kellemetlen igazság című alkotása óta, amely a közbeszéd középpontjába helyezte a klímaváltozást. Talán túlságosan is. Az azóta eltelt bő évtizedben már-már úgy tűnt, más probléma nem is létezik, a szén-dioxid az egyetlen anyag, amelynek kibocsátását az emberiségnek vissza kell fognia. (Az óceánok felmelegedésével azért a Kék bolygó 2 is foglalkozik, ahogy a túlhalászásra is figyelmeztet.)

Az áttörés egy olyan filmes nevéhez fűződik, akit hosszú élete során többször is megvádoltak, hogy félvállról veszi a zöld ügyeket. Attenborough filmjeiben gyönyörű, izgalmas, ám szinte érintetlen természet tárul elénk, de bírálói szerint ez ma már nem több fantáziánál, mivel nem vesz tudomást a világszerte zajló tömeges kihalásról, a környezetszennyezésről. A kritika alaptalan. Attenborough valóban nem híve, hogy a természetet kizárólag a pusztulása tükrében szabad szemlélni és bemutatni, de többször megfogalmazott figyelmeztetést is. Az olvadó jégtakarón álló magányos jegesmedve például a Bolygónk, a Föld című 2001-es BBC-sorozat egyik jelenetének köszönhetően is vált a klímaváltozás jelképévé.

Noha tenger nélküli országként a műanyagszennyezés magyar szemmel távoli problémának tűnik, nem az. Minden második lélegzetvételünkkel olyan oxigént szívunk be, amelyet tengeri élőlények termeltek.

Az óceánokban élnek nemcsak Földünk legnagyobb teremtményei, de többen a legintelligensebbek közül is. És éppen belefulladnak a műanyagba. A probléma évek óta ismert, de riasztó mértékére egy Science-ben publikált, 2015-ös kutatás világított rá, amely öt és 14 millió tonna közé tette az évente a tengerekbe kerülő plasztikhulladék mennyiségét, miközben a korábbi becslések egymillióról szóltak. Ez annyi, mint ha a világ valamennyi tengerpartjának minden méterén 15 darab, műanyaghulladékkal megtöltött nejlonszatyor heverne.

Áldás és átok

Az óceáni hulladék 70 százaléka műanyag. Ezek a sokoldalú szerves polimerek egyrészről hasznosak, mivel tartósak és olcsón előállíthatók. Másfelől rengeteg bajt okoznak, mivel tartósak és olcsón előállíthatók.

Műanyag szemétben úszó csónak

Műanyag szemétben úszó csónak

A legtöbb műanyag igen lassan bomlik le: a műanyag szatyor 10-20, a műszálas szövet 30-40, a PET-palack 450 év alatt. De valójában sohasem, hiszen mint láttuk, a folyamat végén keletkező mikroplasztik is súlyosan mérgezi a tengeri élővilágot.

A legtöbb műanyag, amit az emberiség valaha előállított, ilyen vagy olyan formában, de jelen van a Földön, és egyre több lesz belőle.

Az is baj, hogy olcsó, mivel a műanyagból készült tárgyaknak, csomagolásnak nincs értéke az emberek szemében. A megtermelt műanyag felét egyszer használjuk. Egy műanyag szatyor átlagos használati ideje 12 perc, és egy átlagos amerikai évente 120 műanyag palackot dob ki. Még a fémdoboz is felelősebb választás, már ha szelektíven gyűjtjük a szemetet. Az alumínium akárhányszor újrafeldolgozható minőségvesztés nélkül, a műanyagból viszont minden ciklusban gyengébb minőségű termékeket lehet előállítani (downcycling). Az alumínium italdobozok 60 százaléka újrafeldolgozott fémből készül, a PET-palackoknál pedig ez az arány még Európán belül is csak 11,7 százalék.

Aki szereti a tenger gyümölcseit, már a gyomrában érezheti a bajt. Egy 2014-es vizsgálat minden negyedik, emberi fogyasztásra kifogott tengeri hal szervezetében talált műanyagot indonéz és amerikai vizekben, s egy európai kutatás a francia, belga és holland partokon fogott kékkagylók 100 százalékában azonosított mikroplasztikot.

Egy másik tanulmány szerzői arra jutottak, hogy a tengeri gyümölcsöket fogyasztó európaiak évente átlagosan 11 ezer kis plasztikgalacsint esznek meg. Ennek pontos egészségügyi hatásáról még nincsenek részletes vizsgálatok, de az előzetes eredmények alapján nem tesznek jót az embernek.

Mit tehet az egyszeri nyugati polgár? Meglepő módon nem sokat. Európa elhanyagolható, Amerika jelentősebb, de még mindig csekély mértékben veszi ki részét a szennyezésből. Egy német intézet tavaly ősszel tette közé vizsgálati eredményeit, melyek szerint a műanyag 88–95 százaléka tíz folyóból kerül a tengerekbe: Jangce, Sárga-folyó, Gyöngy-folyó, Haj, a javarészt szintén kínai vízgyűjtő területről táplálkozó Amur, Mekong, Gangesz, Indus, Nílus és Niger.

Szeméttel teli tengerpart. Fotó: Getty/Europress

A 2015-ös Science-tanulmány szerint a plasztikszennyezés nagy részéért hét ország – Kína, Indonézia, Vietnam, Thaiföld, a Fülöp-szigetek, Srí Lanka és India – a felelős. Vagyis olyan államok, ahol a fogyasztás robbanásnak indult, de a hulladékkezelés nem tartott lépést vele, és a lakossági szemét nagy része akadály nélkül talál utat a folyókba vagy egyenesen a tengerbe.

Ennek egyik megdöbbentő illusztrációja a Fülöp-szigetek fővárosa. Manila egykori legnagyobb hulladéklerakója, a Smokey Mountain (Füstös-hegy) ma már turistalátványosság: tetején dús növényzet nő, de a felhalmozódott metán időnként kigyullad – tudjuk meg a Netflixen látható, A Plastic Ocean című díjnyertes dokumentumfilmből. A telep bezárása után nyílt meg a Manilai-öböl partján a Smokey Mountain 2. A 120 hektáros lerakó viskóiban kétezer, gyűjtögetésből élő család tengődik, a gyerekek szó szerint a szemétben, legyek között nőnek fel. Az esőzések és a hullámzás napi 1500 tonna műanyagot mos az öbölbe.

Kína az óceáni műanyaghulladék közel harmadának forrása. Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke akár enyhe célzásnak is vehette, hogy a napokban hazájába látogató Theresa May brit kormányfő a Kék bolygó 2 DVD-jét adta neki protokollajándékként. A fejlődő országok segélyezéséért felelős brit kormányhivatalt pedig decemberben felszólította, hogy forrásai egy részét csoportosítsa át a műanyagszennyezés mérséklésére.

Szatyrok kitiltva

Tavaly arra is felcsillant a remény, hogy az ENSZ-tagállamok a párizsi klímaegyezményhez hasonló megállapodást fogadjanak el az ügyben, de ez decemberben szertefoszlott. A világszervezet Környezetvédelmi Programjának nairobi közgyűlésén elfogott határozat Kína, India és az Egyesült Államok ellenállása miatt nem tartalmaz kötelező és határidőhöz kötött hulladékcsökkentési vállalásokat, csupán elvi elköteleződést a probléma enyhítésére. Az amerikai vétó alighanem a műanyaglobbi befolyásával magyarázható, mely odahaza perekkel próbálja elkaszálni a műanyag szatyrok egyre több tagállamban követelt betiltását.

Néhány éve már az is megütközést keltett, hogy az addig ingyenes szatyrokért pénzt kezdtek kérni – ma arról folyik a vita, hogy teljesen betiltsák ezt a szemetet. Már 29 ország hozott ilyen döntést, Európában például a franciák és az olaszok, de meglepő módon Afrikában is nagy a szigor. Már 18 országban tiltották be a műanyag szatyrokat, például Kenyában, ahol akár négy év börtön járhat már a birtoklásukért is. Legalábbis papíron. A törvény betartása nehézkes, ahogy egyébként Kínában is, ahol a 2008-as olimpia előtt hoztak ilyen jogszabályt, de az utcai árusoknál és a kisebb boltokban megmaradtak a szatyrok. A tilalmat elsőként bevezető Kaliforniában viszont sikeres az intézkedés, az emberek megszokták a zacskók hiányát, és a műanyaglobbi riogatásával ellentétben az ételfertőzések száma sem nőtt a sok bevásárlásnál használt tartós táskák miatt.

David Attenborough

David Attenborough

A nemrég befejeződött davosi Világgazdasági Fórumon tizenegy multi, köztük a Coca-Cola, a Mars és a L’Oréal megfogadta, hogy 2025-re teljesen áttér újrahasznált vagy újrafeldolgozott csomagolóanyagra, bármennyit érnek is ezek az önkéntes, számonkérhetetlen vállalások. A nyugati ember annyit tehet a tengerekért, hogy fogyasztói magatartásával ösztönzi a felelős termelést. Olyan nagy teher magunknál hordani egy újratölthető palackot és egy összehajtható bevásárlótáskát? Eljön a világvége, ha nem tesszük zacskókba a szupermarketben vett zöldséget és gyümölcsöt, hanem darabonként pakoljuk a mérlegre a pénztárnál?

Vagy ha száműzzük életünkből a világ legfölöslegesebb találmányát, a szívószálat? David Attenborough 2013-ban ezt mondta a Heti Válasznak adott interjújában: „Nem az fogja megváltoztatni a világot, ha szelektíven gyűjtjük a hulladékot vagy spórolunk az energiával. De bűn lenne nem megtenni.”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.