Gén-etika

/ 2009.11.12., csütörtök 15:47 /

Lehet még élet a Földön kívül a világegyetemben - mondja lapunknak Werner Arber. A génsebészet alapjait megteremtő Nobel-díjas svájci mikrobiológus a múlt heti budapesti IV. Tudományos Világfórum díszvendégeként nyilatkozott lapunknak.

- Azóta, hogy több mint három évtizede harmadmagával orvosi Nobel-díjjal jutalmazták genetikai felfedezéseit, hogyan fejlődött ez a tudományág?

- Például a cukorbetegség kezelésében is hasznosítani tudták azóta a genetika eredményeit, s egyre több enzimet tanulmányoztak. Az egyre részletesebb mikrobiológiai kutatásokkal újabb ismereteket szerezhetünk arról, hogyan működik az élő szervezet, másrészt gyakran kiderül, hogy alkalmazni is lehet ezeket az emberiség és a természet javára.

- Mi minden tudható ma az emberi szervezet működéséről?

- Sok dolog, de korántsem minden. Azt tudjuk, hogy néhány funkció hogyan működik az emberi szervezetben, de ismereteink nem az egész testre vonatkoznak. Azt is tudjuk, hogy például a légyben hogyan működik néhány funkció, és ugyanezt mondhatjuk el a baktériumok esetében is. Ma nincs más tennivaló, mint az ismeretek összegyűjtése. Még mindig ez a fő cél, mivel még nem értük el az úgynevezett szisztémabiológia célját, az élő szervezet egészének megértését.

- A természettudományos felfedezések után felmerülnek etikai kérdések is. Mi a helyzet az ön tudományterületén?

- Az egyik kérdés az, hogy akarod-e tudni, hogy van néhány mutáció a génjeidben, amely hajlamosíthat bizonyos betegségre. Ez például etikai kérdés. El kell-e mondanunk az embereknek, ha valamilyen betegségre való hajlamuk kimutatható. Nagyon fontos, hogy a tudósok a társadalommal együtt megvitassák ezeket a kérdéseket, hogy bemutassák az embereknek, mi lehetséges, és hogy tudják, mi nem lehetséges még a mai tudásunk szerint. Aztán a társadalomnak kell eldöntenie, milyen tudásra van szüksége és milyenre nem.



- Ön tudja, milyen betegségekre hajlamos genetikailag?

- A saját szervezetem genetikája iránt nem érdeklődöm. De természetesen tisztában vagyok vele, hogy mások igenis szeretnének tudni genetikai sajátosságaikról.

- Az állam is tudni akarja, mit tud hasznosítani a tudományos eredményekből.

- A genetikai ismereteknek a törvényszéki orvostudomány terén is van hasznuk - amikor a rendőrség azonosítani akar bűnelkövetőket, és a tetthelyen talált DNS-részleteket össze lehet hasonlítani a gyanúsítottak adataival. Kriminalisztikai téren nagy jelentősége lehet a genetikának.

- Ugyanakkor jóra és rosszra is lehet használni a kutatók tudását.

- Éppen ezért kell körültekintőnek lenni - persze az is kérdés, hogy mit tekintünk rossznak. Kellene lennie egy közös nevezőnek, hogy mire és hogyan használjuk a genetikai ismereteket, és közben tiszteletben kell tartanunk az egyes államok sajátosságait is. Néhány ország keményebb szabályozókat alkalmaz, mások liberálisabbak. Akkor járunk el helyesen, ha az államokra bízzuk, hogy követik-e vagy sem például az ENSZ ajánlásait. Ahogy az EU-nak is vannak szabályai, és közben a tagországok is megtartották jogrendszerüket, úgy a genetikával kapcsolatban is lehetnek különböző álláspontok.

- Hazánkban általános vélekedés, hogy a magyar tudomány jól ismert a világban. Nem lehet, hogy csak áltatjuk magunkat?

- Egyáltalán nem, sőt az is ismert, hogy több magyar tudós emigrált. Az pedig örömteli hír, hogy ma is kiváló tudósok dolgoznak Magyarországon. Ezt bizonyítja az is, hogy már negyedszer gyűltek össze itt a világ tudósai.

- A mikrobiológusokon kívül mások előadásaira is figyelt itt?

- Munkám során más szakterületek is az érdeklődési körömbe kerültek. Egyike vagyok azoknak, akik a gyakorlat alapján is tudják, hogy mit is jelent az interdiszciplinaritás a tudomány berkein belül. Fontos odafigyelni más tudományágak ismereteire és felfedezéseire, és arra is, hogy milyen új technológiák jelennek meg. Például a fizikára, amely az elektronmikroszkópok terén lehet fontos a biológiai kutatásokban.

- Amikor megkapta a Nobel-díjat, nyilván figyelemmel kísérte, hogy a következő években ki és miért részesült ugyanebben az elismerésben. A következő évtizedekben miért fognak Nobel-díjat kapni a tudósok?

- Ahogy a Nobel-bizottság megfontolja a döntését, úgy én sem tudok egyértelmű választ adni. Néhány évtizedes biológiai evolúciós kutatással a hátam mögött azt tudom mondani, hogy engem élénken foglalkoztat a kozmikus evolúció kérdése. Hogyan alakult ki az élet előtti univerzum. Mint ahogy az is kérdés, hogy lehet-e még élet valahol az univerzumban. Ha engem kérdez, szerintem van élet máshol is. De ez már a tudomány határait érintő kérdés, mert nem könnyű választ találni arra, hogy számunkra felfoghatatlan távolságban talán van még olyan bolygó, ahol élet van.

- Ha lenne politikai hatalma, mire használná?

- Egyik reményem az, hogy a jövőben több és élőbb partneri viszony alakul ki a politikusok, a tudósok és a társadalom között. Ahogy a társadalom életében, úgy a tudományos berkekben is szorosabb együttműködés lenne kívánatos. Már maga a szorosabb együttműködés a mostaninál sokkal gyümölcsözőbb előrehaladást jelentene sok területen. Az összefogásban több erő rejlik, mint a különállásban.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.