valasz.hu/vilag/az-elnok-biztositotta-partneret-a-kerest-a-leheto-leggyorsabban-fogjak-megvizsgalni-36810

http://valasz.hu/vilag/az-elnok-biztositotta-partneret-a-kerest-a-leheto-leggyorsabban-fogjak-megvizsgalni-36810

Generációkat mérgeztek meg ezer tonna aranyért

/ 2016.03.18., péntek 09:30 /
Generációkat mérgeztek meg ezer tonna aranyért

Elfertőződött víz, ehetetlen rizs, terjedő bőrbetegségek és egyéb egészségügyi problémák jelzik Északkelet-Thaiföldön, milyen károkat okoz a cianidos aranybányászat. Ugyanaz a technológia, amely időről időre, hol a gyakorlat, hol „csak” a tervek szintjén felbukkan Magyarország keleti szomszédjánál, Romániában is. Helyszíni szemle a nyomor bugyrából és a kitartás fellegvárából.

A 32 éves, harmadik gyermekével várandós Manatchaja Itikul nyár végén veszítette el férjét májrák miatt. Kan Jutano férje tavaly januárban hunyt el. Problémái izomfájdalmakkal kezdődtek, a többszöri kórházi kezelés ellenére élete végén járni sem tudott. Pontosan sosem derült ki, mi volt a baja.

A két Wang Saphung körzetben, Thaiföld északkeleti részén élő nő sziklaszilárdan hiszi, hogy férjeik a közelben zajló aranybányászat káros hatásainak lettek az áldozatai.  

A térségben – kisebb-nagyobb szünetekkel – mintegy tíz éve bányásszák cianiodos technológiával az aranyat. „Két aranybánya van Thaiföldön, de csak ez az egy üzemel úgynevezett nyitott bányaként. Az aranyat cianidos lúgozással vonták ki a kőzetből, a monszun időszak nagy áradásai viszont kimosták a ciánt a lúgozókádakból, és a hegyről lefolyó vízzel együtt eljutottak a falvak közelébe, elfertőzve a helyi vízbázist” – mondja a körzet öt falujának ellenállóiból toborzott Khon Rak Baan aktivista csoport vezetője, Surapan Rujchiawat.

A bányászathoz használt technológia meg is pecsételte a körzetben élő több ezer ember sorsát. A víz elfertőződött, az addig főként rizstermesztésből élő emberek szembetalálták magukat azzal, hogy nemhogy nem tudják eladni a terményüket, de még maguk sem fogyaszthatnak belőle.

„Szigorúan takarmányozási céllal a rizs egy részét el lehet adni, de nincs arra bizonyíték, hogy a termény valóban csak állatokhoz kerül. Ahogy arról sem láttunk soha semmilyen fényképet vagy videót, hogy a kormány, az általa jótékonysági céllal felvásárolt mennyiséget, ahogy mondja, megsemmisíti” – mondja Sor Rattanamanee, a Community Resource Centre elnevezésű thai nonprofit szervezet vezetője.

Az egyik cianiodos aranybánya Északkelet-Thaiföldön

Az itt élők anyagi források híján fogyasztanak a rizsből, ahogyan azt sem tudják megfizetni, hogy inni, főzni és mosakodni máshonnan hozassák a vizet. „Nincs választási lehetőségünk, és abban sem vagyunk biztosak, hogy 7 kilométerrel távolabb, ahonnan hozhatnánk a vizet, már teljesen rendben van minden” – mondja a csoportvezető.

A víz, ha azzal fürdenek, nehezen gyógyuló bőrbetegségeket okoz a felnőtteknek, a fertőzött étel és ital miatt a gyerekek lassabban fejlődnek. „Látszik a kezünk remegésén is, és sokan azt mondják, érzik a bőrünkön a vegyszerek szagát. Mintha valami stigma lenne rajtunk” – panaszolja az egyik helybeli asszony.  

Tüntetők a bánya bejáratánál

Már 2009-ben hivatalos kormányzati jelentésben hívták fel a környéken élők figyelmét, hogy tartózkodjanak a víz fogyasztásától vagy az azzal történő főzéstől a túl magas cián-, arzén-, kadmium és mangántartalom miatt. 2010-ben az Tartományi Egészségügyi Hivatal kutatása megerősítette, hogy az itt élő csigák szervezetében a cián- és egyéb nehézfémtartalom a megengedett érték háromszorosa volt. Korábban a helybeliek gyűjtöttek, és ínyencségként fogyasztották a csigákat – most már ezt sem tehetik, ahogyan nem halászhatják a folyóban élő halakat sem. Egyetlen jövedelemforrásuk a gumifa-ültetvények gondozása és a nyers kaucsuk eladása maradt. És a szőttesek és helyben készített gyapjútermékek eladása a faluba érkezőknek, ahogyan azt a Heti Válasz tudósítójára is próbálják kedvesen rásózni.

Kisebbséggel szemben

A bányát – amely 25 évre kapta meg a bányászati jogot, de ez gyakorlatilag korlátlan ideig meghosszabbítható – eredetileg egy német befektetői hátterű ausztrál vállalat nyitotta, mostanra azonban 51 százalékban thai kézre került. „Magas rangú thai rendőri vezetők is benne vannak a cégben” – sugallja Surapan Rujchiawat.

A bányászat jelenleg áll. Egyrészt azért, mert lejárt a 10 évre kapott erdészeti engedély (a bánya erdős területen fekszik), másrészt az öt környékbeli falu az évek során egyre erőteljesebben tiltakozott, blokádot alkotva nem engedték eljutni a dolgozókat a bánya területére, kerítéseket és falakat húztak fel a bányászok közlekedési útvonalán.

Idén májusban összecsapásokra is sor került a környékbeliek és a katonaság egy csoportja között, amikor a falusiak megpróbálták megakadályozni, hogy a cég elszállítsa a kibányászott aranyat. Mintegy húsz helybeli sérült meg az incidensben.

A helyzetet nehezíti, hogy a Thaiföld északkeleti részén élők évszázadokkal korábban Laoszból elvándorolt lao emberek, akiket helyben Isan-nak neveznek. A laok alkotják Thaiföld legnagyobb etnikai kisebbségét, számukat 22 millióra becsülik. Beszélt nyelvük nem sokban különböznek a thai-tól, írni pedig csak thai-ul írnak, ősi írott nyelvük ugyanis nem maradt fenn.

Tiltakozó asszonyok - ők állnak az ellenállás első soraiban

„Girl-power”

Májusban több száz fegyveres érkezett a területre, hogy segítse az állítólag ezer tonna arany elszállítását. Egy hónapra a katonák beköltöztek a faluba, és megpróbálták megakadályozni, hogy a helyiek szervezkedhessenek. „Ha ötnél többen ettek egyszerre egy helyen, azt illegálisnak minősítették, szétzavarták” – mondja Surapan Rujchiawat.

Valójában a nők harcolnak a bányászat ellen – veszi át a szót az 54 éves, de 65-nek kinéző Ranong Kongsan, a helyi szövőklub vezetője. Egy idő után az asszonyok űzték el a fegyvereseket a faluból azzal, hogy megtiltották a katonáknak a WC használatát az otthonaikban, nem adtak nekik élelmet, és elvágták az elektromos vezetékeket – mondja. „Azért is kellenek a nők az ellenállás első sorába, mert ők higgadtabbak, meg tudják akadályozni, hogy vér folyjon. S azért is, mert a nők nem félnek segítséget kérni, például a civil szervezetektől” – teszi hozzá.

„Lényegesen jobb azóta a helyzet, hogy nem működik a bánya. Szebbek a növények, több gyümölcs terem a fákon, jobb a levegő minősége is” – mondja a 29 éves Sirinthip Suthongsa, aki bár többször gondolkozott már azon, hogy családjával együtt elhagyja a falut, egyelőre kivár, és a többi nővel együtt hangoztatja: az utolsókig kész harcolni a bányavállalat ellen. „A gyerekeinkért, a következő generációért harcolunk, ez ad erőt” – mondja a szövőklub egy tagja.

Pedig a kormány, ha akarja, bármikor megadhatja az engedélyt a bányászat újraindítására. S úgy tudni, már más vállalat is sorban áll, hogy aranybányát nyithasson Thaiföldön.

 

Rosia Montana Gold
 A román eset

Magyarország is tapasztalta a saját bőrén, milyen hatásai vannak a ciánszennyezésnek. 2000. január 30-án, a romániai Nagybányán lévő, román-ausztrál Aurul bányavállalat – amely a környék fémbányáinak meddőhányóiból ciános kioldással nyert ki aranyat és ezüstöt – ülepítőgátja körülbelül 25 méteres szakaszon átszakadt, s mintegy százezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába. Egy 2000. áprilisi becslés szerint a Tisza magyarországi szakaszán 1241 tonna hal pusztult el, az élővilágot ért károk és a helyreállítás költségei magyar számítások szerint 29,3 milliárd forintot tettek ki.

Ugyancsak ismerős a hírekből a romániai Verespatak neve, ahol a Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyesvállalat szeretne több mint egy évtizede aranybányát nyitni, a 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermeléshez ők is cianidos technológiát használnának. A korábbi szociálliberális bukaresti kormány támogatta volna a beruházást, 2013 augusztusában törvénytervezetet fogadtak el a beruházóval kötendő új megállapodásról, amely növelte volna az állam részesedését a majdani haszonból, továbbá nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánította volna a beruházást. Számos helyi és nemzetközi tiltakozás után végül mind a román szenátus, mind a képviselőház elutasította a tervezetet. Idén januárban Verespatakot védett műemlékvédelmi területté nyilvánították, s felterjesztették a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek UNESCO-listájára is, ami tovább nehezíti a környéken a bányászati tevékenység folytatását.

A Rosia Montana Gold többségi tulajdonosa viszont már tavaly nyáron bejelentette, hogy kártérítési pert indít a román állam ellen. Az okirat-hamisítással, pénzmosással és adócsalásban való bűnsegédlettel vádolt, s a több mint hatvan ember halálát okozó bukaresti tűzvész miatt lemondott Victor Ponta akkori miniszterelnök erre reagálva közölte, Romániának nem érdeke, hogy kártérítést fizessen ahelyett, hogy járadékot kapna a Verespatakra tervezett aranybánya hasznából.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.