valasz.hu/vilag/betegseg-lett-a-videojatekfuggoseg-johet-a-torvenyi-szigor-128942

http://valasz.hu/vilag/betegseg-lett-a-videojatekfuggoseg-johet-a-torvenyi-szigor-128942

Gerillák árvalányhajas kovbojkalapban

/ 2017.11.14., kedd 13:30 /
Gerillák árvalányhajas kovbojkalapban

Film készült a hidegháborús amerikai magyar lövészmozgalom eddig ismeretlen históriájáról.

A világ legjobb, soha el nem mesélt története – ezt Quentin Tarantino rendező mondta az 1956-os melbourne-i olimpia magyar–szovjet vízilabda-mérkőzéséről. A sztori aztán a Szabadság, szerelem ötvenhatos mozi kerettörténete lett, de a zaklatott huszadik századi magyar történelemben maradt még bőven ismeretlen izgalmas történet.

Ezek egyikét, az ötvenes évek végétől egészen 1989-ig létező amerikai magyar lövészmozgalmat találta meg és dolgozta fel Pigniczky Réka amerikai magyar filmes és alkotótársa Lauer Rice Andrea, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke. A munkát az 1956-os emlékbizottság mellett privát szponzorok támogatták.

„Andreával 2015 óta dolgozunk a Memory Project Archívumon, amelynek keretében eddig 125, a második világháború vagy 1956 után az Egyesült Államokba érkezett amerikai magyarral vettünk fel életútinterjút. Ezek során került elő a lövészmozgalom, amiről mi semmit nem hallottunk korábban” – mesél az indíttatásról Válasz.hu-nak Pigniczky Réka.

A dokumentumfilmes elszántan kutatja a legnagyobb magyar diaszpóra múltját. Édesapja 1956-os szerepvállalásáról szóló, Hazatérés című filmje számos díjat nyert, az amerikai magyar identitás dilemmáiról szóló Inkubátor című alkotásáról pedig mi is hírt adtunk.

Mint olyan sokan az amerikai magyar diaszpórában, Pigniczky Réka is cserkészkedett. Itt hallotta, hogy létezett egy olyan magyar mozgalom, amely a cserkészetből kiválva akart tenni a magyarságért és Magyarországért. „A lövészmozgalmat megalapító Vasvári Zoltán katonatiszt volt a második világháború alatt, majd Amerikába kerülése után a cserkészetben tevékenykedett. Az 1956-os forradalmon fellelkesülve úgy gondolta, a hagyományőrzésnél és a természetjárásnál többet kell tenni a vérbe fojtott magyar szabadságért. A cserkészek többsége azonban nem akart ilyen aktivitást, ezért Vasvári kivált és  megalakította a lövészmozgalmat” – magyarázza a rendező.

A volt katonatiszt vásárolt egy elhagyatott farmot Pennsylvania államban, ahová rendszeresen lövészeti, tájékozódási foglalkozásokat szervezett, sőt legényeivel még ejtőernyős ugrásokat is végrehajtottak. Vasvári kezdeményezése persze soha nem volt tömegmozgalom, csúcspontján, a hatvanas években száz körüli lehetett a tagok létszáma. Ám olyan

  • elszánt,
  • javarészt 1956 után Amerikába kikerült fiatal férfiakból állt,

akik készen álltak arra, hogy egy esetleges Kelet–Nyugat összecsapás esetén az amerikaiak oldalán vegyenek részt Magyarország felszabadításában.

Mivel a hidegháború elején az amerikaiak valóban kiképeztek kelet-európai menekülteket diverziós akciókra, adódik a kérdés: hivatalos jóváhagyással készültek a pennsylvaniai magyar lövészek? „Voltak amerikai magyarok, akiket a hadseregben ilyen alakulatokban szolgáltak, de kutatásaink során úgy találtuk, a lövészek semmilyen hivatalos támogatásban nem részesültek. Az amerikai kormányzat tudott ugyan a rendszeres gyakorlatokról, de nem vették komolyan a mozgalmat” – meséli Pigniczky Réka.

Élénkebben érdeklődött irántuk a kádári Magyarország. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában nyoma van annak, hogy a kommunista állambiztonság tisztában volt a szervezettel és a benne résztvevők nevével is.

Figyeltek rájuk még akkor is, amikor a mozgalom alaposan átalakult. A hetvenes évek végére, nyolcvanas évek elejére a lövészeké

  • már nem fegyverforgató fiatalemberek harcra felkészítő mozgalma volt,
  • inkább olyan másodgenerációs gyerekek-fiatalok kikapcsolódása,

akiknek Magyarország felszabadítása már csak a „pótcserkészet” keretjátéka volt. A filmben látunk is archív felvételeket, amelyeken az idős Vasvári Zoltán inspektálja a glédában álló fiatalokat. A terepi mozgást megkönnyítő félkatonai ruházatot is felváltotta a némiképp mókás összhatást keltő fantázia-egyenruha. Legérdekesebb darabja kétségkívül az árvalányhajjal díszített kovbojkalap volt.

Az ominózus kalap

Az ominózus kalap

Pigniczky Réka és Lauer Rice Andrea filmjében megszólalnak első- és másodgenerációs lövészek is. Beszél olyan egykori férfi tag, aki a mozgalom eszmeiségétől fűtve önként jelentkezett Vietnamba harcolni. De nyilatkoznak olyan idős hölgyek is, akik számára a pennsylvaniai farmon való újbóli találkozás legnagyobb eseménye az egykor társasági központnak számító budi felfedezése.

Miért érdekes hát a paramilitáris alakulatnak indult, majd idővel elkedélyesedő és már rég megszűnt amerikai magyar lövészmozgalom?

„Azért, amiért a magyarországi bemutatót az oroszországi kommunista forradalom századik évfordulójára, 2017. november 7-ére időzítettük. Létezett valaha a mai fiatalok által alig ismert hidegháború, amelyben sokak – és nemcsak a lövészek – készen álltak arra, hogy az életüket adják Magyarországért. A ma már idős egykori tagok történeteit hallgatva elgondolkoztam azon: vajon mi tudnánk-e bármiért ilyen áldozatot hozni?” – teszi fel a kérdést a rendező.

 

A film előzetese:

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.