valasz.hu/vilag/oregecskedo-feleseg-es-nagy-fekete-auto-dont-a-nemet-valasztasokon-123722

http://valasz.hu/vilag/oregecskedo-feleseg-es-nagy-fekete-auto-dont-a-nemet-valasztasokon-123722

Gravitációs hullámok: a Mátrában születhet a következő nagy felfedezés

/ 2016.02.18., csütörtök 19:02 /

A Szegeden épülő ELI után újabb tudományos nagyberuházásért szállhat harcba a következő években Magyarország. Az Európai Unió által tervezett Einstein-teleszkóp mindeddig távlati terv volt, de miután a múlt héten sikerült kimutatni a gravitációs hullámok létezését, új lendületet kaphat a tervezése. A berendezés szintén a gravitációs hullámok befogására épülne fel, de sokkal érzékenyebb lenne, mint a minapi felfedezést jegyző LIGO és az olaszországi Cascinában felépült, üzembe helyezés alatt álló VIRGO műszer. Utóbbiak a gravitációshullám-detektorok első, illetve a fejlesztések nyomán második generációját testesítik meg, az Einstein-teleszkóp pedig a harmadik nemzedéke lenne.

Koncepciórajz az Einstein-teleszkópról

Koncepciórajz az Einstein-teleszkópról

De mi szükség van újabb detektorra, ha egyszer sikerült a gyakorlatban is észlelni az Einstein általános relativitáselméletéből következő gravitációs hullámokat? Ez ugyanis a múlt heti felfedezésnek csak az egyik jelentősége. Ugyanilyen fontos, hogy az emberiség immár biztosan rendelkezik a hullámok észlelésének technikai képességével, ez ugyanis a világegyetem vizsgálatának teljesen új eszközét adja a tudósok kezébe.

Eddig például csak elméleti úton okoskodtuk ki, hogy léteznek egymás körül keringő kettős fekete lyukak, és ezek az univerzum élettartama alatt össze is olvadnak. Miután 2015-ben a LIGO éppen egy ilyen esemény  gravitációs hullámait észlelte, most már erre  bizonyítékunk is van. A gravitációs hullámok észlelésének képessége folytán olyan eseményekről és jelenségekről gyűjthetünk információkat, amilyenekről eddig nem tudtunk.

Az égboltot kémlelő eszközeink ugyanis eddig Galileo első távcsövétől a Hubble teleszkópig kizárólag az elektromágneses kölcsönhatásból fakadó jeleket tudták észlelni: a látható fényt, a rádióhullámokat, a Röntgen-sugarakat, a gamma-sugárzást. Ezek mind elektromágneses hullámok, csak eltérő hullámhosszúak. Most először dekódoltunk olyan üzenetet, ami egy teljesen más csatornán jutott el hozzánk – nem az elektromágneses, hanem egy másik alapvető kölcsönhatás, a gravitációs jóvoltából. Ahogy Frei Zsolt, a felfedezésben részt vevő Eötvös Gravitációs Kutatócsoport vezetője lapunknak adott interjújában megfogalmazta: eddig csak szemünk volt a világűrre, mostantól fülünk is van.

A fülünkkel pedig olyan dolgokat is meghallhatunk, amilyeneket meglátni nincs esélyünk. A fekete lyukak például tipikusan olyan égitestek, amelyekről elméleti úton már sok mindent megtudtunk, de gyakorlatban keveset voltunk képesek megerősíteni. Elvégre épp azért feketék, mert még elektromágneses sugárzás (fény) sem szökhet el irdatlan gravitációjukból. Amikor sikerül további gravitációs hullámokat befognunk, tesztelhetjük a fekete lyukakról alkotott elméleteinket. A fekete lyukak kutatásának egyik legnagyobb alakja, Stephen Hawking például épp azt hangsúlyozta Facebook-posztjában, hogy a LIGO adatai összhangban vannak a fekete lyukakról az 1970-es években elvégzett elméleti számításaival.

Persze más csodákról is mesélhetnek a gravitációs hullámok. A LIGO például szupernóva-robbanások, pulzárok és az ősrobbanás után bekövetkező hirtelen tágulás lenyomatait is keresi. A harmadik generációs detektorokkal pedig még élesebbé válik majd a hallásunk.

„Míg mostani műszereink a hullámok kimutatására, igazolására szolgálnak, a harmadik generációs teleszkópok már arra az időszakra készülnek majd, amikor tényleges asztrofizikai megfigyelésekre tudjuk használni a műszereinket. Úgy jó tíz év múlva valószínűleg kontinentális alapon fog szerveződni az építésük. Az európai Einstein-teleszkóp lehetséges helyszíneinek száma mára háromra csökkent, ha csak a szeizmológiai háttérzajfelméréseket nézzük, melyek közül a Mátra az egyik” – nyilatkozta januárban Frei Zsolt az MTA honlapjának.

Akkor már tudta, hogy rövidesen bejelentik a hullámok észlelését, de még nem árulhatta el. Ám utalt rá, hogy a felfedezés új lendületet adhat az Einsteinnek: „Először arra lenne szükség, hogy egyáltalán bebizonyítsuk, valóban léteznek a keresett hullámok. Ha ez megtörténik, akkor lesz érdemes időt és energiát áldozni egy újabb műszer tervezésére és építésére.”

Ha megépül, az Einstein-teleszkóp hasonló elvre épülő interferométer lesz, mint a mostani észlelést jegyző laboratóriumok. A LIGO alapelve, hogy egy-egy lézersugarat indítanak el két merőleges, azonos hosszúságú, nagyjából négy kilométer hosszú alagútban. A végükön egy-egy tükörről visszapattannak a nyalábok, és ha nem téved arra egy nagy gravitációs hullám, akkor éppen kioltják egymást. Ha viszont eléri a Földet egy ilyen hullám, mely nem más, mint a tér görbülete, az egyik alagút kicsit hosszabb, kicsit rövidebb lesz. A lézersugarak így nem ugyanakkor érkeznek meg, és nem oltják ki egymást – ez teszi lehetővé az észlelést.

A mérés persze érzékeny a háttérzajra, például a földrengésekre és vulkánkitörésekre. A LIGO-ból épp azért építettek kettőt, hogy kiszűrjék a háttérzajból fakadó tévedéseket. A Mátra pedig épp azért került az esélyesek közé, mert csekély a szeizmikus tevékenység a régióban. A LIGO-val ellentétben itt nem kettő, hanem három, jóval hosszabb, 10 kilométeres alagút húzódna a föld alatt, és egyenlő oldalú háromszöget alkotnának. Ez azért előnyös elrendezés, mert nem kell két alagútpárt építeni, mint Amerikában, vagyis igen, csak épp az egyik alagúton megosztozik a két interferométer.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.