Grönland és Feröer

/ 2003.08.29., péntek 08:17 /

Hogyan lehetséges, hogy míg Dánia az Európai Unió tagja, addig lakóinak akaratából a dán államhoz tartozó Feröer-szigetek és Grönland nem részei az integrációnak? Hogyan lehetséges, hogy Feröer nem önálló állam, és mégis saját futballválogatottja van? A válasz egyszerű: Dánián belül Grönland és a Feröer-szigetek területi autonómiát élvez. Vajon minek köszönheti a dán szárazföldtől távoli két térség a speciális státust?

A Feröer-szigeteken alig ötvenezren élnek, őslakos népessége a saját nyelvét beszéli, ami leginkább a nyugatnorvég dialektusra hasonlít. A XX. századig jellemző intoleráns dán szupremácia a feröeri nyelvet sem kímélte, azt a dánok néprajzi kuriózumnak tekintették. Sokáig nem létezett feröer irodalom, a nyelvet kizárólag a szóbeli érintkezésben használták, az iskolákban sem jutott szerephez.

Feröer 1945-ig semmiféle különleges státussal nem rendelkezett Dánián belül. A II. világháború után a szigeteken elemi erővel tört fel az igény az önállósodásra, kinyilvánították függetlenségüket. A dán állam letörte az elszakadási szándékot, ám néhány éves huzavona után mindkét felet kielégítő kompromisszumként Feröer 1948-ban széles hatáskörrel bíró autonómiát kapott, Dánia elismerte ezzel a szigetlakók belső önrendelkezéshez való jogát. Azóta létrejöttek saját törvényhozó és végrehajtó szervei, regionális parlamentje, a logting, hattagú kormánya, a landsstyrid - e két testület felelős a szigetek belső ügyeiért. Saját hatáskörükbe tartozik a kultúra, oktatás, egészségügy, népjóléti ügyek, munkajog, mezőgazdaság, halászat, iparfejlesztés. A szigeteken a feröeri a hivatalos nyelv, a közigazgatás kétnyelvű. Az autonómia szerves részeként minden iskolában feröeri nyelven oktatnak, a dánt kötelező tárgyként tanítják - a kötelező jellegnek a szigetlakók nem örülnek.

Ha a központi kormányzat a saját hatáskörébe tartozó kérdésben a Feröer-szigetekre is vonatkozó jogszabályt alkot, egyeztetnie kell a tartományi kormánnyal. Vétójogról azonban szó sincs. A dán állam tartja kezében a had- és pénzügyeket, az egyházpolitikát, az igazságszolgáltatást, a rendőrséget. A külpolitika is dán hatáskör, ám minden olyan országban, amellyel a szigetcsoport jelentős gazdasági kapcsolatokat ápol, a dán követségeken feröeri érdekeket képviselő szakértők tevékenykednek. A szigeteket érintő nemzetközi szerződések tárgyalásakor a tartományi kormány képviselője részt vesz a dán küldöttségben. Az Északi Tanácsban a feröeri parlamentet két hely illeti meg.

A feröeri identitást az autonómia szimbólumai is erősítik. A tartománynak saját zászlója, pénzkibocsátási joga, válogatott futballcsapata van, a feröeri polgárságot feltüntetik az útlevélben. Tartományi polgárságot csak a szigeteken hosszabb idő óta honos személy kaphat.

Nyelvi problémák

Az autonómia mértékére jellemző, hogy Dániának az Európai Gazdasági Közösségbe való 1972-es belépésekor Feröer külön dönthetett a csatlakozásról, s halászati érdekei miatt kimaradt a szervezetből. A feröeri politikai életben e tekintetben nagyfokú a konszenzus, egyik feröeri párt sem híve az EU-tagságnak. Többségük a széles autonómia mellett a dán szárazfölddel szoros gazdasági kapcsolatok híve, hiszen igencsak rászorulnak a dán gazdaságra. Ugyanakkor a szigetek lakóinak egy része az utóbbi időben a kiválást szorgalmazza. A függetlenség hívei a halászati és olajbevételekben bíznak, amely gazdaságilag lehetővé teszi az önállóságot, miközben az EU-tól továbbra is távol maradhat. Mivel a dán állam nem gördít a függetlenség elé akadályt, elképzelhető, hogy a közeljövőben a szuverén európai államok száma eggyel növekedni fog.

Grönland a Föld legnagyobb szigete, területe több mint 2 millió km2, melynek öthatodát több ezer méter vastagságú jég borítja. Népsűrűsége csupán 0,02 fő/km2. A zöld sziget helyzete igen speciális, földrajzilag ugyanis Észak-Amerikához, politikailag viszont Dániához tartozik.

A sziget 56 ezer lakosának zöme, mintegy 40 ezer fő inuit eszkimó. A dánt szinte mindenki beszéli, de a szülőföldjükhöz ragaszkodó eszkimók saját, őslakos nyelvüket használják (kalaallit), ami az eszkimó identitás erősödése miatt egyre fontosabb, az önmeghatározás egyik fő eleme - azzal egyben nem európai származásukat is hangsúlyozzák. Anyanyelvüket a dánok több évszázados beolvasztó nyelvpolitikája ellenében sikerült megőrizniük.

Dániával szemben a nyelvi problémák mellett társadalompolitikai, gazdasági konfliktusok is felmerültek. Amíg nem derült fény ugyanis Grönland jelentős ásványkincskészletére, addig Dánia szubvenciókkal tartotta fenn a grönlandiak életszínvonalát, amit a büszke eszkimók nem fogadtak szívesen, mert saját erőből szerették volna eltartani magukat. További probléma a politikai önállóság megszerzése volt, amelyet hosszú harcok eredményeként sikerült csak elérni.

Ellenállás

Grönland a XIV. század óta Dániához tartozik, 1953-ig gyarmati státusban. Akkor az új dán alkotmány provinciává "léptette elő", helyi önkormányzatisággal ruházta fel, de továbbra is megmaradt a dán királyi grönlandi kereskedelem és ezáltal a gazdasági gyámkodás a sziget felett. A helyi önkormányzat a meglehetősen korlátozott hatáskörű tartományi tanácson keresztül érvényesült, az évente kétszer ülésező 17 tagú végrehajtó szerv egy dán kormányzó elnökletével tevékenykedett.

Grönland lakói a 60-as évek közepétől egyre nagyobb ellenállást tanúsítottak a dán uralom ellen, a Feröer-szigetek mintájára teljes autonómiát követeltek. 1967-ben elérték, hogy a dán kormányzó kikerült a tartományi tanácsból, s az elnököt a grönlandiak választhatták. Ezzel a tanács jelentős szerepet vállalt a zöld sziget fejlődésének elősegítésében, az ott lakók érdekeinek képviseletében.

Az autonómia egyik kulcseleme a saját anyanyelvű oktatási rendszer megléte. A 60-as évek végéig Grönland minden iskolájában dán nyelven folyt az oktatás. Az autonómia megalapozásaként 1967-ben a grönlandi önkormányzat az általános, a szakiskolai és a középiskolai képzésben is jogosítványokat kapott. Mára az általános iskolákon túl a középiskolákban, a gimnáziumokban is a grönlandi a tanítási nyelv.

Grönland 1972-ben Dániával együtt belépett az EK-ba, annak ellenére, hogy a népszavazáson a helyiek 70 százaléka nemmel voksolt, ám a dán többségi igen döntött, hiszen a szigetlakók az állam összlakosságának mindössze 1 százalékát teszik ki. 1982-ben újabb népszavazást tartottak ebben az ügyben Grönlandon, a nemet mondók aránya 52 százalékra csökkent. Bonyolult tárgyalások után Grönland 1985. február 1-jén kilépett az EK-ból, s tengerentúli terület státust kapott társulási viszonnyal, ami az integráció piacaira való könnyített bejutást jelentette. Grönland jelentős támogatást kap az uniótól azért cserébe, hogy halászati vizeit az uniós tagállamok rendelkezésére bocsátja, emellett halexportjára nem érvényesek az EU piacvédelmi szabályai sem.

A teljes autonómiát 1979 májusában sikerült elérni, az önállóságot megtestesítő autonómiatörvényt a lakosság 70 százaléka lelkesen támogatta. A belső önrendelkezés elve alapján a törvény hasonló jogokkal ruházza fel a grönlandiakat, mint a Feröer-sziget lakóit. A grönlandi és a dán nyelv is hivatalos nyelvnek számítanak, de a fő nyelv a grönlandi. A helységek nevét mindenhol eszkimó nyelven is kiírják, a fővárost pedig csak grönlandiul (Nuuk) tüntetik fel. A tényleges funkciókat a 80-as években ruházták át a központi államtól a sziget autonóm szerveire. A nagy terület, alacsony népsűrűség, mostoha éghajlati viszonyok miatt a grönlandi autonómia több központi támogatásban részesül, mint a feröeri.

Dán alkotmány

Grönlandon a dán alkotmány érvényes, a szuverenitásjogok, a külpolitika a dán hatóságoknál maradnak; de a szigetet érintő nemzetközi szerződéseket előzetes konzultáció nélkül nem kötnek, illetve ha nem összeegyeztethetetlen Dánia egységével, akkor Grönland közvetlen külpolitikai tevékenységet is folytathat.

Az autonómia az ott lakók által négy évre választott grönlandi landstingnek delegált jog, a végrehajtó hatalom a landsstyre, melynek tagjait a tartományi parlament választja. A grönlandiak hatáskörébe tartoznak az autonómiát megvalósító intézmények, önkormányzatok, a halászat, a szociális gondoskodás, a munkaerőpiac, az oktatás, az egészségügy, a lakásügy, a belföldi szállítás és a környezetvédelem; ezeket a grönlandiak által alkotott törvények szabályozzák.

Kormányzó helyett a dán államot a szűkebb hatáskörű kormánybiztos képviseli, akihez el kell juttatni a törvényeket és rendeleteket. A vitás kérdésekben a dán és a grönlandi kormány két-két tagjából, valamint a koppenhágai Legfelsőbb Bíróság három bírájából álló bizottság dönt. Grönland (és Feröer is) két képviselőt küld a dán parlamentbe. A négy honatya tartózkodik attól, hogy beleszóljon az őket nem érintő dán belügyekbe. Ritka kivételként a 60-as évek elején a dán kormány egyik tagja grönlandi volt, mert csak így jött össze a parlamenti többség. A dán politikai életben ettől az esettől eltekintve nem volt rá szükség, hogy a két autonóm régió játssza el kívülről a mérleg nyelvének szerepét, alapvetően saját érdekeik képviseletére koncentrálhatnak.

A rádióról és televíziózásról, valamint a grönlandi ásványkincsekről is születtek törvények. A grönlandi rádió független lett, nincs többé meghatározva a sugárzás nyelve, 1982-ben megkezdte tevékenységét egy önálló grönlandi televízióadó is. A grönlandiak rendelkeznek gazdag természeti kincseik felett (halállomány, kőolaj, urán, ezüst, vasérc, molibdén, cink és ólom). Ez is magyarázza, hogy miért nem preferálták az EK-csatlakozást, hiszen féltek, hogy e rendelkezési jog kikerül a kezükből. A grönlandi kisebbség azt is elérte, hogy 1986-ban megszűnt a dán külkereskedelmi monopólium, a külgazdasági ügyeket egy grönlandi konszern vehette át. Grönland saját hajóflottával és légitársasággal rendelkezik, és a lemenő napot szimbolizáló saját zászlaja van.

A grönlandi pártrendszer tagolódásának egyik fontos szempontja a Dániához és az Európai Unióhoz fűződő viszony. A pártok véleménye megoszlik mindkét kérdésben; vannak az unióba visszatérést, illetve a teljes függetlenséget hirdető politikai pártok is. Utóbbiak a külső önrendelkezés jogát, az autonómia garanciáit hiányolják, hiszen a törvény szerint Grönland továbbra is Dánia külbirtoka, s a dán törvényhozás bármikor visszavonhatja a sziget autonómiáját - bár soha nem élt még a lehetőséggel, s kétséges, hogy valaha is élni fog vele.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.