valasz.hu/vilag/10-erv-hogy-miert-toroljuk-azonnal-kozossegi-oldalunkat-128782

http://valasz.hu/vilag/10-erv-hogy-miert-toroljuk-azonnal-kozossegi-oldalunkat-128782

Gyilkos kép: már őt is náci ruhában mutatják

/ 2016.02.26., péntek 10:41 /

A Dániát ismerőket megdöbbenthetik az országot mostanában ért támadások. Hiszen a dánokról eddig azt tudtuk, hogy szociálisan érzékeny, segítőkész emberek. Hajókon mentették át Svédországba a zsidókat a német megszállás idején, 1956-ban befogadták a magyarokat, 1981-ben a lengyeleket, a Szovjetunió felbomlása után kiálltak a balti országok függetlenségéért. De a tamiloktól a szomáliaiakig menedékjogot adtak a világ másik felén zajló konfliktusok áldozatainak is. A GDP egy főre jutó százalékos arányában mérve Dánia az egyik legtöbb segélyt nyújtó ország, és a föld szegényebb államaival vállalt szolidaritás fokát kifejező CDI-index szerint évek óta világelső. A dán menedékjoggal az első naptól jár a skandináv jóléti állam minden java: ingyenes orvosi ellátás, oktatás, segély a lakhatáshoz, gyógyszerhez, és egy hároméves integrációs program, melynek költsége a 2010-es alig 300 millió dán koronáról tavalyra 1,5 milliárdra (65 milliárd forint) emelkedett. Még a családegyesítés során érkezők repülőjegyeit is a dán állam fizeti.

Utóbbi egyike a kényes témáknak. Több mint tíz éve a koppenhágai repülőtéren egy polgárháború sújtotta, messzi országból érkezett férfiak menedékjogot kértek. Miután megkapták, szerették volna a családjukat is Dániába hozatni. Kiderült azonban, hogy nem egy feleségük van, és persze mindegyiktől szép számú gyermek. Dániában pedig egy 10-20 fős família annyi segélyt kap, hogy az önmegvalósításon kívül más értelme nincs a munkavállalásnak.

Az ilyen helyzetek, bár nem mindennaposak, rányomják bélyegüket a bevándorlás témájára. A Dán Néppárt például inkább az őshonos nyugdíjasok életkörülményein kíván javítani, mint idegeneknek segélyt kiutalni. Ezzel a szavazók nagy része évek óta egyetért, így a párt meghatározó része a nagypolitikának. Évekig koalíciós partnerként a mérleg nyelvét játszották, mígnem 2015-ben 21 százalékkal a második legnagyobb erő lettek. Ráadásul eszméik egyre kevésbé számítanak szélsőségesnek: a menekültügyi törvény általuk is szorgalmazott januári szigorítását a szociáldemokraták is megszavazták. A módosítások juttatásokból vesznek vissza, illetve szigorítják az állandó letelepedési engedély és családegyesítés körülményeit. Persze rögtön előkerült a náci kártya: többen a sötét történelmi időket emlegették a menekültek vagyonának „elkobzása” láttán.

A valóság másként fest. A törvény szerint, ha valakinek tízezer koronánál (420 ezer forint) nagyobb vagyona van, akkor a többlettel hozzá kell járulnia tartózkodása és ellátása költségeihez. (Személyes értéktárgyakat, például jegygyűrű, természetesen megtarthat.) Ugyanez a szabály vonatkozik a dánokra is: ha valaki segélyért folyamodik, tőle is elvárja az állam, hogy először a saját pénzét használja, és csak utána kérjen a közösből. Pont azért működik a skandináv modell, mert a jól kereső adófizetők is kötelességüknek érzik, hogy hozzájáruljanak a közös költségekhez. Ezért ingyenes az autópálya, a könyvtár, a kórház és minden alapvető szükséglet a rászorulóknak.

Hasonló indulatokat kavart a nemzetközi sajtóban „fasírtháború” néven emlegetett hír. Randers város önkormányzata úgy döntött, nem tesz gesztusokat a muszlimoknak, és a helyi intézmények menüjéről nem hiányozhat a disznóhús. A politikai korrektség képviselői persze tiltakoztak, és még a német sertéstenyésztők szövetsége is elhatárolódott a döntéstől. Holott a disznóhús fontos eleme a dán étkezési kultúrának, és gazdaságilag is lényeges tényező, hiszen ezek a termékek adják a dán export öt százalékát. Ami pedig a németeket illeti, meg lehetne kérdezni tőlük, hogy mit szólnának, ha – az alkoholt ugyancsak elvből nem fogyasztó muszlimok kedvéért – száműzniük kellene összes éttermükből nemzeti italukat, a sört.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elhunyt Kányádi Sándor

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor. A Kossuth-díjas költő, író, műfordítót szerda hajnalban érte a halál Budapesten - tájékoztatta a család szerdán az MTI-t.

A nő, akit Trump elnök megnyugtat

Közös megoldásra van szükség migrációügyben, Oroszországgal pedig világosan kell beszélni – véli Észtország elnöke. Kersti Kaljulaid a Heti Válasznak azt mondta: nevén kell nevezni, mi folyik Ukrajnában, különben hozzászokunk, és ezt a hibát egyszer már elkövettük.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.

Így zajlik a nyugdíjrendszer rejtett reformja

Sosem látott mértékben maradnak el a nyugdíjak a keresetek növekedése mögött, és szegényednek el az idősek az aktívakhoz viszonyítva. A rejtett nyugdíjreform furcsasága, hogy mindez az érintettek legnagyobb megelégedésére történik.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.