valasz.hu/vilag/itt-az-ideje-veget-vetni-az-osszebujas-politikajanak-ankaraval-124828

http://valasz.hu/vilag/itt-az-ideje-veget-vetni-az-osszebujas-politikajanak-ankaraval-124828

Gyilkos kép: már őt is náci ruhában mutatják

/ 2016.02.26., péntek 10:41 /

A Dániát ismerőket megdöbbenthetik az országot mostanában ért támadások. Hiszen a dánokról eddig azt tudtuk, hogy szociálisan érzékeny, segítőkész emberek. Hajókon mentették át Svédországba a zsidókat a német megszállás idején, 1956-ban befogadták a magyarokat, 1981-ben a lengyeleket, a Szovjetunió felbomlása után kiálltak a balti országok függetlenségéért. De a tamiloktól a szomáliaiakig menedékjogot adtak a világ másik felén zajló konfliktusok áldozatainak is. A GDP egy főre jutó százalékos arányában mérve Dánia az egyik legtöbb segélyt nyújtó ország, és a föld szegényebb államaival vállalt szolidaritás fokát kifejező CDI-index szerint évek óta világelső. A dán menedékjoggal az első naptól jár a skandináv jóléti állam minden java: ingyenes orvosi ellátás, oktatás, segély a lakhatáshoz, gyógyszerhez, és egy hároméves integrációs program, melynek költsége a 2010-es alig 300 millió dán koronáról tavalyra 1,5 milliárdra (65 milliárd forint) emelkedett. Még a családegyesítés során érkezők repülőjegyeit is a dán állam fizeti.

Utóbbi egyike a kényes témáknak. Több mint tíz éve a koppenhágai repülőtéren egy polgárháború sújtotta, messzi országból érkezett férfiak menedékjogot kértek. Miután megkapták, szerették volna a családjukat is Dániába hozatni. Kiderült azonban, hogy nem egy feleségük van, és persze mindegyiktől szép számú gyermek. Dániában pedig egy 10-20 fős família annyi segélyt kap, hogy az önmegvalósításon kívül más értelme nincs a munkavállalásnak.

Az ilyen helyzetek, bár nem mindennaposak, rányomják bélyegüket a bevándorlás témájára. A Dán Néppárt például inkább az őshonos nyugdíjasok életkörülményein kíván javítani, mint idegeneknek segélyt kiutalni. Ezzel a szavazók nagy része évek óta egyetért, így a párt meghatározó része a nagypolitikának. Évekig koalíciós partnerként a mérleg nyelvét játszották, mígnem 2015-ben 21 százalékkal a második legnagyobb erő lettek. Ráadásul eszméik egyre kevésbé számítanak szélsőségesnek: a menekültügyi törvény általuk is szorgalmazott januári szigorítását a szociáldemokraták is megszavazták. A módosítások juttatásokból vesznek vissza, illetve szigorítják az állandó letelepedési engedély és családegyesítés körülményeit. Persze rögtön előkerült a náci kártya: többen a sötét történelmi időket emlegették a menekültek vagyonának „elkobzása” láttán.

A valóság másként fest. A törvény szerint, ha valakinek tízezer koronánál (420 ezer forint) nagyobb vagyona van, akkor a többlettel hozzá kell járulnia tartózkodása és ellátása költségeihez. (Személyes értéktárgyakat, például jegygyűrű, természetesen megtarthat.) Ugyanez a szabály vonatkozik a dánokra is: ha valaki segélyért folyamodik, tőle is elvárja az állam, hogy először a saját pénzét használja, és csak utána kérjen a közösből. Pont azért működik a skandináv modell, mert a jól kereső adófizetők is kötelességüknek érzik, hogy hozzájáruljanak a közös költségekhez. Ezért ingyenes az autópálya, a könyvtár, a kórház és minden alapvető szükséglet a rászorulóknak.

Hasonló indulatokat kavart a nemzetközi sajtóban „fasírtháború” néven emlegetett hír. Randers város önkormányzata úgy döntött, nem tesz gesztusokat a muszlimoknak, és a helyi intézmények menüjéről nem hiányozhat a disznóhús. A politikai korrektség képviselői persze tiltakoztak, és még a német sertéstenyésztők szövetsége is elhatárolódott a döntéstől. Holott a disznóhús fontos eleme a dán étkezési kultúrának, és gazdaságilag is lényeges tényező, hiszen ezek a termékek adják a dán export öt százalékát. Ami pedig a németeket illeti, meg lehetne kérdezni tőlük, hogy mit szólnának, ha – az alkoholt ugyancsak elvből nem fogyasztó muszlimok kedvéért – száműzniük kellene összes éttermükből nemzeti italukat, a sört.

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

„Itt az ideje véget vetni az összebújás politikájának Ankarával!”

A Törökországban nyaraló magyaroknak jó hír: még kisebb zsúfoltságra számíthatnak. Mindenki másnak rossz: Berlin és Ankara viszonya annyira megromlott, hogy a németek már a turistáikat sem engednék Törökországba. A friss Heti Válaszban megmutatjuk, mi áll a feszültség mögött.

Még annál is nagyobb a baj az MSZP-ben – mondják a Népszabadság volt főszerkesztői

Széttartó, valamint ötlet, „brand” és program nélküli párt az MSZP, ami képtelen alternatívát nyújtani a Fidesszel szemben – vélik a Népszabadság volt főszerkesztői. Egyikük a Zoom.hu nevű portált szervezi, kollégája és testvére viszont az újságírópálya elhagyása után éppen a szocialisták pártkommunikációjának megújításával próbálkozott – sikertelenül. Egy asztalnál Murányi Marcell és Murányi András; páros nagyinterjú a Heti Válaszban!

Ki a felelős a hackerbotrányért? Itt vannak a BKK-ügy kulisszatitkai

Nem tartotta be a felelős közzététel elvét a BKK webshopját feltörő fiatal, de így is etikusabban járt el, mint azok, akik feljelentették. Az is igaz viszont, hogy a botrány napjaiban valóban súlyos kibertámadás folyt a BKK ellen. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

A Fidesz polgárháborús pszichózissal fenyeget – volt, akinek bejött

Potens ellenzék híján a kormányra a legnagyobb veszélyt Soros György és Brüsszel jelenti – mondta Orbán Viktor Tusnádfürdőn. A Fideszben polgárháborús pszichózissal is fenyegetnek, ami persze kampányfogás, de Borisz Jelcinnek anno bejött. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Autó extrákkal

Eddig mindig bejött a kockázatvállalás Kiss Ádámnak, a Flexfleet Zrt. cégvezetőjének és résztulajdonosának.