Gyilkos kép: már őt is náci ruhában mutatják

/ 2016.02.26., péntek 10:41 /

A Dániát ismerőket megdöbbenthetik az országot mostanában ért támadások. Hiszen a dánokról eddig azt tudtuk, hogy szociálisan érzékeny, segítőkész emberek. Hajókon mentették át Svédországba a zsidókat a német megszállás idején, 1956-ban befogadták a magyarokat, 1981-ben a lengyeleket, a Szovjetunió felbomlása után kiálltak a balti országok függetlenségéért. De a tamiloktól a szomáliaiakig menedékjogot adtak a világ másik felén zajló konfliktusok áldozatainak is. A GDP egy főre jutó százalékos arányában mérve Dánia az egyik legtöbb segélyt nyújtó ország, és a föld szegényebb államaival vállalt szolidaritás fokát kifejező CDI-index szerint évek óta világelső. A dán menedékjoggal az első naptól jár a skandináv jóléti állam minden java: ingyenes orvosi ellátás, oktatás, segély a lakhatáshoz, gyógyszerhez, és egy hároméves integrációs program, melynek költsége a 2010-es alig 300 millió dán koronáról tavalyra 1,5 milliárdra (65 milliárd forint) emelkedett. Még a családegyesítés során érkezők repülőjegyeit is a dán állam fizeti.

Utóbbi egyike a kényes témáknak. Több mint tíz éve a koppenhágai repülőtéren egy polgárháború sújtotta, messzi országból érkezett férfiak menedékjogot kértek. Miután megkapták, szerették volna a családjukat is Dániába hozatni. Kiderült azonban, hogy nem egy feleségük van, és persze mindegyiktől szép számú gyermek. Dániában pedig egy 10-20 fős família annyi segélyt kap, hogy az önmegvalósításon kívül más értelme nincs a munkavállalásnak.

Az ilyen helyzetek, bár nem mindennaposak, rányomják bélyegüket a bevándorlás témájára. A Dán Néppárt például inkább az őshonos nyugdíjasok életkörülményein kíván javítani, mint idegeneknek segélyt kiutalni. Ezzel a szavazók nagy része évek óta egyetért, így a párt meghatározó része a nagypolitikának. Évekig koalíciós partnerként a mérleg nyelvét játszották, mígnem 2015-ben 21 százalékkal a második legnagyobb erő lettek. Ráadásul eszméik egyre kevésbé számítanak szélsőségesnek: a menekültügyi törvény általuk is szorgalmazott januári szigorítását a szociáldemokraták is megszavazták. A módosítások juttatásokból vesznek vissza, illetve szigorítják az állandó letelepedési engedély és családegyesítés körülményeit. Persze rögtön előkerült a náci kártya: többen a sötét történelmi időket emlegették a menekültek vagyonának „elkobzása” láttán.

A valóság másként fest. A törvény szerint, ha valakinek tízezer koronánál (420 ezer forint) nagyobb vagyona van, akkor a többlettel hozzá kell járulnia tartózkodása és ellátása költségeihez. (Személyes értéktárgyakat, például jegygyűrű, természetesen megtarthat.) Ugyanez a szabály vonatkozik a dánokra is: ha valaki segélyért folyamodik, tőle is elvárja az állam, hogy először a saját pénzét használja, és csak utána kérjen a közösből. Pont azért működik a skandináv modell, mert a jól kereső adófizetők is kötelességüknek érzik, hogy hozzájáruljanak a közös költségekhez. Ezért ingyenes az autópálya, a könyvtár, a kórház és minden alapvető szükséglet a rászorulóknak.

Hasonló indulatokat kavart a nemzetközi sajtóban „fasírtháború” néven emlegetett hír. Randers város önkormányzata úgy döntött, nem tesz gesztusokat a muszlimoknak, és a helyi intézmények menüjéről nem hiányozhat a disznóhús. A politikai korrektség képviselői persze tiltakoztak, és még a német sertéstenyésztők szövetsége is elhatárolódott a döntéstől. Holott a disznóhús fontos eleme a dán étkezési kultúrának, és gazdaságilag is lényeges tényező, hiszen ezek a termékek adják a dán export öt százalékát. Ami pedig a németeket illeti, meg lehetne kérdezni tőlük, hogy mit szólnának, ha – az alkoholt ugyancsak elvből nem fogyasztó muszlimok kedvéért – száműzniük kellene összes éttermükből nemzeti italukat, a sört.

Rosta

Somogyi Marcell

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Forradalmi jelképek a Kossuth téren

Az 1848-as és az 1956-os forradalom és szabadságharc szimbólumválasztásait vizsgálja A szabadság kódjai címmel a Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum szombattól látogatható, közös tárlata.

Földre szállás a belgákkal

Súlyos vereséggel búcsúzott a magyar válogatott az Európa bajnokságtól. Bernd Storck együttese a belgák elleni, 0-4-re végződött kilencven perccel, két hétnyi lebegésből térítette vissza az országot a földre. A történtek ellenére mondhatjuk, hogy a futballban is van végre csapatunk, és hogy visszatérésünk az európai küzdőtérre erőt kell, hogy adjon a folytatáshoz.

Kegyelmi pillanat: így temeti be a válogatott a politikai árkokat

Orbán Viktor ádáz ellenfelei is elalélnak a gyönyörűségtől, cinizmusra mindig kész ballib fiatalemberek keble dagad a nemzeti büszkeségtől, és még Esterházy Péternek sincs egy rossz szava a válogatottra. A csütörtöki Heti Válaszban jelentés a tizenhatos és a néplélek mélyéről.

Legyen meleg Amerika Kapitány?

A társadalmi igazságosság bajnokai szerint még mindig a fehér, heteró férfiak uralják a vásznat. A „túl fehér” Oscar miatti balhé után újabb követelésekkel álltak elő. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Így rondítottak bele Oravecz Nóra diadalmenetébe

Legyinthetnénk Oravecz Nóra, Tibi atya és a Libri konfliktusára, ha nem tükrözne valós társadalmi mozgást mindkét blogger olvasótábora. Ráadásul komoly munkával felépített márkákról van szó, vagyis a legfontosabb mozgatórugó ez esetben is a pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ki állítja meg az „abszurdfalvi” polgármestert?

A Jobbik mintaprogramja sem a bűnözés, sem a munkanélküliség ellen nem hatásos, viszont súlyosan sérti az emberi méltóságot. De miért nem lépnek fel Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester agresszív módszerei ellen a hatóságok? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

„Ha tudom, hogy jobboldali vagy, nem is állok szóba veled”

Három napot tölthettünk egy német médiakonferencián, amely leginkább egy multikulturális átnevelő táborra emlékeztetett. Mindenhol mindenkinek mindenről ugyanaz a véleménye, és ezt csak kicsit teszi elveiselhetőbbé, hogy abban is egyetért mindenki: ez így nem az igazi. Részletek a friss Heti Válaszban.