Gyilkos kép: már őt is náci ruhában mutatják

/ 2016.02.26., péntek 10:41 /

A Dániát ismerőket megdöbbenthetik az országot mostanában ért támadások. Hiszen a dánokról eddig azt tudtuk, hogy szociálisan érzékeny, segítőkész emberek. Hajókon mentették át Svédországba a zsidókat a német megszállás idején, 1956-ban befogadták a magyarokat, 1981-ben a lengyeleket, a Szovjetunió felbomlása után kiálltak a balti országok függetlenségéért. De a tamiloktól a szomáliaiakig menedékjogot adtak a világ másik felén zajló konfliktusok áldozatainak is. A GDP egy főre jutó százalékos arányában mérve Dánia az egyik legtöbb segélyt nyújtó ország, és a föld szegényebb államaival vállalt szolidaritás fokát kifejező CDI-index szerint évek óta világelső. A dán menedékjoggal az első naptól jár a skandináv jóléti állam minden java: ingyenes orvosi ellátás, oktatás, segély a lakhatáshoz, gyógyszerhez, és egy hároméves integrációs program, melynek költsége a 2010-es alig 300 millió dán koronáról tavalyra 1,5 milliárdra (65 milliárd forint) emelkedett. Még a családegyesítés során érkezők repülőjegyeit is a dán állam fizeti.

Utóbbi egyike a kényes témáknak. Több mint tíz éve a koppenhágai repülőtéren egy polgárháború sújtotta, messzi országból érkezett férfiak menedékjogot kértek. Miután megkapták, szerették volna a családjukat is Dániába hozatni. Kiderült azonban, hogy nem egy feleségük van, és persze mindegyiktől szép számú gyermek. Dániában pedig egy 10-20 fős família annyi segélyt kap, hogy az önmegvalósításon kívül más értelme nincs a munkavállalásnak.

Az ilyen helyzetek, bár nem mindennaposak, rányomják bélyegüket a bevándorlás témájára. A Dán Néppárt például inkább az őshonos nyugdíjasok életkörülményein kíván javítani, mint idegeneknek segélyt kiutalni. Ezzel a szavazók nagy része évek óta egyetért, így a párt meghatározó része a nagypolitikának. Évekig koalíciós partnerként a mérleg nyelvét játszották, mígnem 2015-ben 21 százalékkal a második legnagyobb erő lettek. Ráadásul eszméik egyre kevésbé számítanak szélsőségesnek: a menekültügyi törvény általuk is szorgalmazott januári szigorítását a szociáldemokraták is megszavazták. A módosítások juttatásokból vesznek vissza, illetve szigorítják az állandó letelepedési engedély és családegyesítés körülményeit. Persze rögtön előkerült a náci kártya: többen a sötét történelmi időket emlegették a menekültek vagyonának „elkobzása” láttán.

A valóság másként fest. A törvény szerint, ha valakinek tízezer koronánál (420 ezer forint) nagyobb vagyona van, akkor a többlettel hozzá kell járulnia tartózkodása és ellátása költségeihez. (Személyes értéktárgyakat, például jegygyűrű, természetesen megtarthat.) Ugyanez a szabály vonatkozik a dánokra is: ha valaki segélyért folyamodik, tőle is elvárja az állam, hogy először a saját pénzét használja, és csak utána kérjen a közösből. Pont azért működik a skandináv modell, mert a jól kereső adófizetők is kötelességüknek érzik, hogy hozzájáruljanak a közös költségekhez. Ezért ingyenes az autópálya, a könyvtár, a kórház és minden alapvető szükséglet a rászorulóknak.

Hasonló indulatokat kavart a nemzetközi sajtóban „fasírtháború” néven emlegetett hír. Randers város önkormányzata úgy döntött, nem tesz gesztusokat a muszlimoknak, és a helyi intézmények menüjéről nem hiányozhat a disznóhús. A politikai korrektség képviselői persze tiltakoztak, és még a német sertéstenyésztők szövetsége is elhatárolódott a döntéstől. Holott a disznóhús fontos eleme a dán étkezési kultúrának, és gazdaságilag is lényeges tényező, hiszen ezek a termékek adják a dán export öt százalékát. Ami pedig a németeket illeti, meg lehetne kérdezni tőlük, hogy mit szólnának, ha – az alkoholt ugyancsak elvből nem fogyasztó muszlimok kedvéért – száműzniük kellene összes éttermükből nemzeti italukat, a sört.

Rosta

Vörös Szabolcs

Találkozunk 2016-ban!

Pokoli tűz Oaklandban

San Francisco és az Öböl-környéke gyászol, és azt kérdezi, hogy hány embernek kell ahhoz meghalnia, hogy a térség nagy problémáival érdemben foglalkozzanak.

Csúnyán kikapott az olasz kormányfő

Nagy többséggel elutasították az olasz szavazók a kormányfő által javasolt alkotmányos reformterveket a vasárnapi népszavazáson, a kudarc nyomán Matteo Renzi hétfő éjjel bejelentette lemondását.

„Odafurakodnak, de Kocsis Zoltán tüze fogja elégetni őket”

Kocsis Zoltánt üstökösnek nevezi, és bizalmas barátja volt. Rácz Zoltánt, az Amadinda együttes tagját a Presser Gáborral közös szilveszteri bulikról és a kortárs zenéről kérdeztük, de közben üzent a kritikusoknak is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kiszámoltuk: ezért nem jó ötlet az óraátállítás eltörlése

Elsőre gumicsontnak gondolnánk, pedig több mint egy évszázada világszerte politikai csaták tárgya a nyári időszámítás. Hány világos téli reggelt áldoznánk fel a kevésbé sötét estékért a parlament elé kerülő javaslat szerint? A friss Heti Válaszból kiderül.

Gyurcsány Ferenc már diadalmas visszatérésről álmodik (2022-ben)

Az előző ciklus felénél a baloldal erősen bízott abban, hogy a Fideszt leválthatja 2014-ben. Most az önbizalom megcsappant, és az innováció is hiánycikk. Gyurcsány Ferenc viszont 2022-es diadalmas visszatérésről álmodik. Minden, amit a magyar baloldalról tudni érdemes – a csütörtöki Heti Válaszban.