valasz.hu/vilag/papot-gyilkolt-az-iszlamista-terror-a-legrosszabb-forgatokonyv-johet-europaban-119693

http://valasz.hu/vilag/papot-gyilkolt-az-iszlamista-terror-a-legrosszabb-forgatokonyv-johet-europaban-119693

Gyilkos kép: már őt is náci ruhában mutatják

/ 2016.02.26., péntek 10:41 /

A Dániát ismerőket megdöbbenthetik az országot mostanában ért támadások. Hiszen a dánokról eddig azt tudtuk, hogy szociálisan érzékeny, segítőkész emberek. Hajókon mentették át Svédországba a zsidókat a német megszállás idején, 1956-ban befogadták a magyarokat, 1981-ben a lengyeleket, a Szovjetunió felbomlása után kiálltak a balti országok függetlenségéért. De a tamiloktól a szomáliaiakig menedékjogot adtak a világ másik felén zajló konfliktusok áldozatainak is. A GDP egy főre jutó százalékos arányában mérve Dánia az egyik legtöbb segélyt nyújtó ország, és a föld szegényebb államaival vállalt szolidaritás fokát kifejező CDI-index szerint évek óta világelső. A dán menedékjoggal az első naptól jár a skandináv jóléti állam minden java: ingyenes orvosi ellátás, oktatás, segély a lakhatáshoz, gyógyszerhez, és egy hároméves integrációs program, melynek költsége a 2010-es alig 300 millió dán koronáról tavalyra 1,5 milliárdra (65 milliárd forint) emelkedett. Még a családegyesítés során érkezők repülőjegyeit is a dán állam fizeti.

Utóbbi egyike a kényes témáknak. Több mint tíz éve a koppenhágai repülőtéren egy polgárháború sújtotta, messzi országból érkezett férfiak menedékjogot kértek. Miután megkapták, szerették volna a családjukat is Dániába hozatni. Kiderült azonban, hogy nem egy feleségük van, és persze mindegyiktől szép számú gyermek. Dániában pedig egy 10-20 fős família annyi segélyt kap, hogy az önmegvalósításon kívül más értelme nincs a munkavállalásnak.

Az ilyen helyzetek, bár nem mindennaposak, rányomják bélyegüket a bevándorlás témájára. A Dán Néppárt például inkább az őshonos nyugdíjasok életkörülményein kíván javítani, mint idegeneknek segélyt kiutalni. Ezzel a szavazók nagy része évek óta egyetért, így a párt meghatározó része a nagypolitikának. Évekig koalíciós partnerként a mérleg nyelvét játszották, mígnem 2015-ben 21 százalékkal a második legnagyobb erő lettek. Ráadásul eszméik egyre kevésbé számítanak szélsőségesnek: a menekültügyi törvény általuk is szorgalmazott januári szigorítását a szociáldemokraták is megszavazták. A módosítások juttatásokból vesznek vissza, illetve szigorítják az állandó letelepedési engedély és családegyesítés körülményeit. Persze rögtön előkerült a náci kártya: többen a sötét történelmi időket emlegették a menekültek vagyonának „elkobzása” láttán.

A valóság másként fest. A törvény szerint, ha valakinek tízezer koronánál (420 ezer forint) nagyobb vagyona van, akkor a többlettel hozzá kell járulnia tartózkodása és ellátása költségeihez. (Személyes értéktárgyakat, például jegygyűrű, természetesen megtarthat.) Ugyanez a szabály vonatkozik a dánokra is: ha valaki segélyért folyamodik, tőle is elvárja az állam, hogy először a saját pénzét használja, és csak utána kérjen a közösből. Pont azért működik a skandináv modell, mert a jól kereső adófizetők is kötelességüknek érzik, hogy hozzájáruljanak a közös költségekhez. Ezért ingyenes az autópálya, a könyvtár, a kórház és minden alapvető szükséglet a rászorulóknak.

Hasonló indulatokat kavart a nemzetközi sajtóban „fasírtháború” néven emlegetett hír. Randers város önkormányzata úgy döntött, nem tesz gesztusokat a muszlimoknak, és a helyi intézmények menüjéről nem hiányozhat a disznóhús. A politikai korrektség képviselői persze tiltakoztak, és még a német sertéstenyésztők szövetsége is elhatárolódott a döntéstől. Holott a disznóhús fontos eleme a dán étkezési kultúrának, és gazdaságilag is lényeges tényező, hiszen ezek a termékek adják a dán export öt százalékát. Ami pedig a németeket illeti, meg lehetne kérdezni tőlük, hogy mit szólnának, ha – az alkoholt ugyancsak elvből nem fogyasztó muszlimok kedvéért – száműzniük kellene összes éttermükből nemzeti italukat, a sört.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Ezért (is) jöhet ki Vizoviczki a börtönből

Negyedmilliárd forint megfizetése esetén szabadlábra kerülhet a társaival 826 millió forint költségvetési csalással gyanúsított Vizoviczki László. Honnan van ennyi pénze? Ez az, amit nem kérdeznek meg tőle.

Orbán választási csodafegyvere? Kiszámoltuk, amit még senki!

A kormányfő által megígért pénzek tizede sem érkezett meg a vidéki városokba, mégis alkalmas lehet választási csodafegyvernek, hogy a Fidesz megtartsa a megyeszékhelyek többségét. A csütörtöki Heti Válaszban kiszámoltuk, amit még senki: Orbán Viktor országjárása első évének mérlegét.

Megszólal a németországi migránsok tanára: egy merő kín a nyelvoktatás

Szép szólamokat lehet hallani arról, hogy a migránsok integrációjának kulcsa az oktatás és a munka. A Heti Válasz most megtalálta azt a Bajorországban élő magyar nyelvtanárt, akinek széles körű tapasztalata van arról, hogyan néz ki mindez a gyakorlatban. Bitter Ákos, a regensburgi egyetem munkatársa a csütörtöki Heti Válaszban arról mesél, milyen keservesen sajátítják el a nyelvet és találnak munkát az Európába érkező migránsok.

Emírnek szólította egymást két németországi muszlim terrorista

A hetvenes évek vörös terrorja óta nem volt ilyen szörnyű időszaka Németországnak, mint a múlt hét, amikor egymást érték a véres támadások. Noha a cselekmények háttere különböző, mindegyiknél előkerül a menekültkérdés, amely – mint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül – már eddig is elképesztő indulatokat szabadított el.

Teljesülhet Makovecz vágya? Terv a Citadella és a Szabadság-szobor lebontására

Nem a nemzeti panteont a Gellért-hegy tetejére álmodó, 2011-ben elhunyt Makovecz Ime építész a Citadella ősellensége. Amint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, egyetlen olyan helyszíne nincsen Magyarországnak, amelynek átalakítására, hasznosítására annyi ötlet, javaslat és konkrét terv született volna az elmúlt kétszáz évben, mint erre a területre.

Juliette Binoche a Jameson Cinefesten

Az Oscar-díjas színésznő, Juliette Binoche lesz a Jameson CineFest – Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál megnyitójának sztárja: Magyarország nemzetközi filmfesztiválja az Arany Oroszlán-díjas remekmű, a Kék vetítésével kezdődik szeptember 9-én. Binoche különdíjat kap a fesztiválon és megemlékezik a film rendezőjéről, Krzysztof Kieslowskriól, a modern filmművészet egyik legjelentősebb alakjáról, aki éppen húsz éve hunyt el.