Ha mi Marslakók vagyunk, akkor kik a földönkívüliek?

/ 2013.09.25., szerda 08:20 /
Ha mi Marslakók vagyunk, akkor kik a földönkívüliek?

Jóval azelőtt, hogy H. G. Wells a Világok háborújában megörökítette a Marslakók invázióját, az emberek már jó ideje vizslatták a vörös bolygót, a földönkívüliek feltételezett otthonát. Misztérium és félelem övezte a földönkívülieket, aztán az angol John Wyndham félelmes triffidjeitől az amerikai Tim Burton giccses Támad a Mars-áig a tudományos fantasztikus művek egész sora erősítette a félelmet tőlük. S mily' ironikus, hogy most mi vagyunk a földönkívüliek!

Mars - terraformálás

Legalábbis egy új elmélet szerint, amely azt állítja: az élet valószínűleg a Marson kezdődött, és onnan érkezett a Földre. Az ötlet Steven Benner professzortól, a floridai Westheimer Tudományos és Műszaki Intézet kutatójától származik, és a minap Firenzében,  a Goldschmidt Konferencián hangzott el, amely a geokémiával foglalkozó tudósok évi rendszeresen találkozója, immár huszonhárom éve. Benner professzor szerint a földi élet kialakulásához, úgy hárommilliárd évvel ezelőtt itt, a Földön nem volt meg minden feltétel, a Marson viszont igen. Sőt, állítja a professzor, nemrégiben végzett kutatások arra utalnak, hogy a Marson ezek a feltételek a mai napig meglehetnek.

„Egyedül az erősen oxidálódott molibdén képes befolyásolni az életfeltételek kialakulását, s a molibdénnek ez a formája az élet megjelenésekor a Földön még nem létezett, mert hárommilliárd évvel ezelőtt a földgolyón még nagyon kevés volt az oxigén" - fogalmazott az amerikai tudós.

A tudósok régóta vizsgálják, hogyan kapcsolódhatott egymáshoz az élő organizmusokat alkotó molekulák három legfontosabb összetevője: az RNS, a DNS és a fehérjék. A genetikai örökítőanyagok közül az első valószínűleg az RNS (a ribonukleinsav) volt, ám nem tudni, hogy atomjai hogyan rendeződtek a ma ismert, rendkívül összetett formába. Ha ugyanis az egyszerű - mondhatni kezdetleges - szerves molekulákat fény vagy hő éri, akkor nem RNS-t produkálnak, hanem kátrány lesz belőlük. Az RNS-molekulákat ásványok kristályos felszíni atomjai rendezik össze, ám ilyen ásványok a Földön akkoriban nem voltak, feloldódtak a földtörténet kezdetének óceánjaiban, viszont a vörös bolygón, azaz a Marson - Steven Benner szerint - jócskán akadtak. Ezek az ásványok, a bór és a molibdén az amerikai tudós állítása szerint segítették az örökítőanyagok első molekuláinak megalkotását.

 

Így és ezért kezdődhetett az élet a Marson, ahonnan meteorit maradványok röpítették a Földre. A földi élet Marsról származtatásának elmélete nem újkeletű, ám Steven Benner RNS-hipotézise, illetve a bór és a molibdén szerepe az örökítőanyag kialakulásában abszolút újdonság. A tudós hozzáteszi még: az akkori Mars jóval szárazabb lehetett, s ez a feltétel is alapvető az élet kialakulásához. „A Mars szárazabb és oxidálóbb hatású volt, mint a Föld, ezért ha a Föld nem volt alkalmas az élet vegyületeinek kialakítására, a Mars az lehetett" -fogalmazott a professzor a BBC-nek.

„Gyűlni látszanak a bizonyítékok, hogy valójában a Marsról származunk, hogy az élet a Marson kezdődött és onnan érkezett hozzánk meteoritokkal. Viszont szerencsések vagyunk, hogy itt, a Földön kötöttünk ki, mert a két bolygó közül egyértelműen a Föld az alkalmasabb az élet fennmaradásához" - kommentálta kutatásainak eredményeit az amerikai tudós.

1896-ban Percival Lowell amerikai csillagász volt az első, aki megfogalmazta a hipotézist, miszerint a Marson fejlett civilizáció virágzott, de a megváltozott klimatikus és környezeti viszonyok miatt kihalt. Az ő víziója ihlette meg Wellst a fejlett és erőszakos földönkívüliek támadásáról, akik a Föld erőforrásait akarják megszerezni. Több mint ironikus, hogy mi volnánk az igazi Marsbéliek, illetve a leszármazottaik, és közben ugyanazt tennénk itt, mint ami a Marson történt. Egy évszázaddal Lowell után James Lovelock fejtette ki a maga Gaia-teóriájában, hogy planétánk túléli az emberiséget, amely alig hagy majd nyomot maga után.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.