Ha nem látja, nem hiszi el: ezért nem sikerül visszafordítani a migránsokat

/ 2016.02.26., péntek 08:39 /
Ha nem látja, nem hiszi el: ezért nem sikerül visszafordítani a migránsokat

Tiszta őrület van az Égei-tengeren. A török hajó nem mehet görög területre, a görög meg törökre. Akkor ki fordítsa vissza a menekülteket? A NATO? Ott vannak a hajóik, azok mostantól ide is mehetnek meg oda is, csak éppen nincs felhatalmazásuk a menekültek visszafordítására.

Nagyjából az a probléma lényege, hogy a görögöknek és a törököknek együtt kellene fellépniük, ám hagyományosan nagy a feszültség közöttük. Most a NATO 28 tagja megegyezett az embercsempészet elleni Égei-tengeri misszió részleteiben, megnyitva az utat az előtt, hogy az észak-atlanti szövetség hajói a török és a görög partok közelében is járőrözhessenek. Mindez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a NATO-hajók feladata, hogy jelentsék a török hatóságoknak, ha csempészcsónakokat észlelnek, amelyeket aztán a helyi rendőrség vagy a parti őrség állíthat meg. Merthogy az észak-atlanti szövetség hajóinak legénysége továbbra sincs felhatalmazva arra, hogy feltartóztassa a csempészeket.

A vitás kérdések legfontosabbja azonban az volt, hogy milyen területeket ellenőrizhetnek a görög és a török hajók, mert hogy vannak vitatott felségvizeken zajló műveletek is. A február 11-ei Égei-tengeri misszióról szóló megállapodás nem sokat enyhített a menekültáradaton, nem kis részben a görög-török feszültség miatt, s mert a görög védelmi miniszter azzal vádolja Ankarát, hogy aláássa a megegyezést. Most azonban sikerült arról megegyezniük, hogy a görög és a török erők a misszió során nem hatolnak be egymás felségvizeire és légterébe - mondta a NATO-főtitkár. Jens Stoltenberg az MTI tudósítása szerint azt is közölte, hogy a többi NATO-hajó viszont gond nélkül közlekedhet majd török és görög vizeken egyaránt.

Félő, hogy nagy előrelépést ez sem hoz majd. Ha görög felségvizeken állítják meg a migránsokat, akkor oda a törökök nem mehetnek be. Ha görög vizekre érnek, akkor onnan nem tudják a görögök visszakísérni őket a török partok közelébe. S mindez persze életveszélyes lélekvesztőkben történik, amelyekben egyetlen embercsempész sincs. Magyarán nem a csempészés, hanem a migráció elleni fellépésről van szó - nevezzük nevén a gyereket. Miközben a két NATO-tag egymással cívódik, és arról születik megegyezés, hogy a török vizeket minden NATO-tag mínusz a görögök, a görök vizeken meg minden NATO-tag mínusz a törökök járőrözhetnek, a migránsok csaknem zavartalanul érkeznek továbbra is.

Az Euronews utánajárt, hogy milyen állapotok uralkodnak jelenleg a helyszínen:

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.