Háború vagy népirtás?

/ 2017.03.31., péntek 12:22 /

Különleges, ámbár komoly vitákat kiváltó könyv van egy ideje forgalomban: a kötet témájának aktualitását minden tavasszal az adja, hogy 1915 áprilisában kezdődött meg az ottomán birodalomban élő örmények kitelepítése. Hivatalos indoklás szerint azért, mert a cári Oroszország támogatásával – a nyugati szövetségesek oldalán – fegyveres felkelést szerveztek a porta ellen.

A budapesti Szófia Kiadó gondozásában került az olvasókhoz Orbók Attila Az igazság az örmények forradalmi mozgalmáról című kötetét eredetileg 1916-ban adták ki. Egy olyan időszakban, amikor még az ottomán birodalomban – amely az első világháborúban a Monarchia és Németország szövetségese – tartott az örmények Anatóliából való kitelepítése. A magyar hírlapíró már akkor kiadás alá rendezte könyvének dokumentumait, amikor még javában tartott az első világháború, az ottomán birodalom élet-halál harcot vívott az orosz csapatokkal és a cár által felfegyverzett örmény félkatonai szervezetekkel.

Törökország és Örményország között máig vita van az akkori események minősítése okán. Török történészek 300-450 ezer örmény halottról beszélnek, akik szerintük a háborús körülményeknek estek áldozatul. Az örmények állítják, hogy a törökök másfélmillió embert kifejezetten azzal a céllal öltek meg, hogy az egész népcsoportot kiirtsák, vagyis genocídiumot követtek el. Ez az, amit Ankara a mai napig a leghatározottabban visszautasít.

A népirtás emlékműve, a Cicernakaberd Jerevánban

Az 1915 utáni események emlékműve, a Cicernakaberd Jerevánban

Fotó: Vörös Szabolcs

A legfőbb török érv, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága egy évekkel ezelőtti perben kimondta: nincs egyetértés arról, hogy a történtek a népirtás fogalma alá tartoznak. A bírói testület azt is kinyilvánította, hogy különbséget kell tenni az örményeket ért támadás, illetve annak minősítése, valamint a holokauszt között, amelyet a náci rezsim követett el, és amelyet konkrét történelmi tények támasztanak alá, valamint a nemzetközi igazságszolgáltatás is egyértelműen meghatározott.

Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában élő örmény diaszpórának sikerült elérnie, hogy a nemzetközi sajtóban és a köznyelvben örmény népirtásként említsék az akkori eseményeket. Orbók Attila könyve viszont a másik oldalt mutatja be, például egy örmény távirat fotómásolatával, ami 47061 rubel forradalom céljára felhasználható orosz adomány megérkezéséről szól. A tudományos világ és a nemzetközi politikai élet megosztott a kérdésben. Neves történészek, mint Bernard Lewisbrit-amerikai történész, a londoni és párizsi egyetem professzora, aki a nyolcvanas években az amerikai kormányzat elsőszámú Közel-Kelet szakértője volt, úgy véli: az akkori eseményeket az örmény és török nacionalizmus összecsapásának következményeikét kell értékelni, és éppen ezért az egy évszázaddal ezelőtti történéseket nem lehet népirtásnak nevezni.

A német parlament azonban tavaly genocídiumnak minősítette az I. világháború alatt történt anatóliai eseményeket. Ezzel a téma a politika – nem ez az egyetlen eset – és a török-német viszálykodás szférájába került. Ez viszont nem segíti a történtek objektív feltárását.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.