Halld, Izrael!

/ 2010.06.19., szombat 13:40 /
Halld, Izrael!

Izrael továbbra is blokád alatt tartja a Gázai övezetet - ám ezzel leginkább önmagát zárja el a világtól. A május végi tengeri támadás után a zsidó állam ismét magyarázkodásra kényszerült, és már sajátjai is keményen bírálják.

Gilad Shalit izraeli katonát több mint egy éve ejtette túszul a Hamász a Gázai övezetben. Szülei arra kérték a Gázába tartó emberi jogi csoportokat, hogy juttassanak el egy levelet a katonának. A válasz nemleges volt. Elvégre a május végén útnak indult hat hajó célja nem annyira a közvetítés, mint inkább a provokáció volt: az, hogy rámutassanak Izrael "valódi" énjére. És a zsidó állam készségesen a világ felé fordította legdurvább arcát.

Az izraeli hadsereg megrohamozta a hat hajót, melynek utasaival közelharcba keveredett. "Menjetek vissza Auschwitzba!" - kiabálta egy aktivista a katonáknak, és Izrael szerint már csak az ilyen kiszólások miatt is jogos volt a fellépés. Mindez persze mégsem elegendő indok kilenc ember meggyilkolásához. A világ fel is hördült, az izraeli társadalom viszont összezárt - bár azért már ott is hallani kritikus hangokat.

"Hét idióta ül a kormányban" - gúnyolódott a balliberális Haaretz napilap, utalva az akciót jóváhagyó és utólag is védelmező hét politikusra. A bírálatok persze elsősorban nem az akció indokoltságát, hanem szakszerűségét, hasznosságát vonják kétségbe. A hadsereg megint bebizonyította, hogy előbb cselekszik, s csak utána gondolkodik. Hasonló problémával küszködik a Moszad is, elég csak az év elejei dubai fiaskóra utalni: az izraeli titkos ügynökök bekapcsolt szállodai kamerák mellett ölték meg a Hamász egyik politikusát. Az izraeli katonaság pedig először a 2006-os déllibanoni háborúban szerepelt le, amikor a jóval gyengébb Hezbollahnak döntetlent sikerült kiharcolnia a zsidó állammal szemben.

Ma már olyan személyek is bírálják a májusi akció miatt a zsidó államot, mint a magát Izrael legjobb barátjának nevező Nicolas Sarkozy francia elnök, vagy az Izrael létét német nemzeti érdeknek tartó Angela Merkel kancellár. Az Európai Parlamentben - az EuObserver beszámolója szerint történetesen a mi Bokros Lajosunk javaslatára - még az is felmerült, hogy EP-képviselőknek is segélyhajót kellene küldeniük Gázába.

Élet Gázában, a romok között

Hiába tartóztatták fel a hajókat az izraeliek, a csatát a Hamász hívei nyerték, s a világ egyre hangosabban követeli Gáza megnyitását. Az izraeliek által 2009 elején szétlőtt térség - a blokád miatt - az azóta kapott hárommilliárd eurónyi segélyt sem tudta felhasználni, hiszen nem lehet a szükséges anyagokat külföldről beszerezni. Az izraeli kormány szóvivője ugyanakkor gunyorosan egy elegáns gázai étterem specialitását, a Stroganoff-bélszínt ajánlotta a nyugati sajtó képviselőinek szíves figyelmébe - így próbálva cáfolni az éhezésről szóló híreket.

Gáza elszigeteltségéért nem csak a zsidó állam felelős. Egyiptom is évek óta zárva tartja határait Gáza felé, s csak most nyitotta meg rövid időre. Hoszni Mubarak kormánya eddig maga is vadászott a palesztin menekültekre a gázai határon, most azonban - az otthoni iszlamista ellenzéktől tartva - úgy tesz, mintha a blokád egyedül a zsidók ötlete lett volna. Pedig még a Hamásszal rivális, Ciszjordániában uralkodó Fatah sem érdekelt Gáza korai felszabadulásában. A zárlatot a Fatah azzal is segíti, hogy nem juttat palesztin útleveleket a gázaiaknak, akik így tényleg nem tudják elhagyni a zsúfolt tengerparti sávot. Nem véletlen, hogy Mahmúd Abbász palesztin elnök visszautasította Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnököt, aki a május végi incidens után tárgyalóasztalhoz ültette volna a Fatah és a Hamász képviselőit.

Törökország egyébként egykor Izrael legmegbízhatóbb szövetségese volt. Antiszemita hangok a világi, atatürkista pártoknál is előfordultak, de csak a mérsékelten iszlamista Erdogan tervezi újrafogalmazni országa közel-keleti szerepét. A tengeri támadás - melynek mind a kilenc halálos áldozata török volt - csak megerősítette Erdogant abban, hogy elforduljon Izraeltől. Múlt szerdán Ankara nem volt hajlandó megszavazni az újabb Irán-ellenes szankciót az ENSZ Biztonsági Tanácsában, és a palesztin ügy egyik legfőbb szószólójává léptek elő.

Az így megváltozott világkörnyezetben Izrael önmagát szigeteli el a gázai blokád fenntartásával. Elért-e bármit az izraeli politika keménykedése? - teszik fel már a zsidó államban is a kérdést, arra figyelmeztetve: a Hamász nem bukott meg, sőt népszerűsége nő, Gázából pedig továbbra is ki-kilődöznek rakétákat izraeli területekre. A gázai blokád mellett ugyanakkor nem lehet Izraelről mint a térség egyetlen demokráciájáról beszélni.

Általános vélemény ezért, hogy a helyzet enyhüléséhez lazítani kellene a blokádon, s elég lenne csak a fegyverek bevitelét ellenőrizni, és nem kellene tiltani a koriandert vagy a zacskós kávét is. Átmeneti megoldás lehetne az is, hogy valamiféle európai haderő felügyelné a Gázába irányuló kereskedelmi forgalmat. A tenger felől azonban újabb hajók - például az iráni hadiflottával megerősített "segélyszállítmányok" - készülődnek Gáza felé, arra utalva: a helyzet a Közel-Keleten ismét pattanásig feszült.



ÖNGÓL

Ma Izrael biztonságára a legnagyobb veszélyt a zsidó állam politikájának felelőtlensége jelenti - jelentették ki május elején zsidó származású európai értelmiségiek, és a tengeri támadás visszhangja utólag is őket igazolja. A JCall nevű, Izraellel szemben kritikus európai zsidó szervezet nyilatkozatához Daniel Cohn-Bendit zöld politikus mellett a két francia "sztárfilozófus", André Glucksmann és Bernard-Henri Lévy is csatlakozott. Mára több mint hatezren írták alá a felhívást.

 

Izraelben is hallani ilyen véleményeket: a támadás után balliberális lapok arra emlékeztettek, hogy a negyvenes évek végén a zsidók is - az angol tilalom ellenére - a tenger felől közelítettek Izrael felé. Bő hatvan éve a zsidóknak már sikerült áttörniük egy tengeri blokádot, így a palesztinok is sikerrel járhatnak. Izraelnek azonban még azelőtt kellene felhagynia az erőfitogtatással, mielőtt az egykori "gyarmattartó" britek sorsára jutna.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.