Hatalmas vihart kavart a nőnap előestéjén posztolt Twitter-üzenet

/ 2016.03.08., kedd 09:01 /
Hatalmas vihart kavart a nőnap előestéjén posztolt Twitter-üzenet

„Csökkenteni akarod a nemek közötti fizetési egyenlőtlenséget? Első lépésként azt ajánlom, hogy az egyetemen ne a feminista- táncterápia szakot vedd fel, hanem a villamos mérnökséget” – írta provokatív Twitter-üzenetében Christina Hoff Sommers filozófus-írónő a nemzetközi nőnap előestéjén.

Nem csoda, hogy a radikális feministák ma is első számú ellenségként kezelik. Nem felejtik el neki a 90-es években írt, nagy vitát kiváltó Ki lopta el a feminizmust? Hogyan árulták el a nők a nőket? című művét. Akkor vérre menő szópárbaj követte a kiadást. Egyik oldalon egekbe magasztalták, másik oldalon sárba taposták a könyvet. Camille Paglia társadalomkritikus szerint mérföldkő a tanulmány, ami ügyes detektívmunkával leleplezi a feministák csalásait es propagandáját, valamint a szervilis média behódolását a manipulációknak. Mások zavaros műnek mondják Sommers könyvét.

Ma már egyre többen vélik úgy, hogy Sommers megállapításai helyénvalóak voltak, jóslatai beváltak.

A szerző két csoportra osztja a feministákat: a női egyenjogúságért küzdőkre (equity feminists), akik a történelmi mozgalom örököseiként jogi egyenlőséget akarnak férfiak és nők között. És ennek folytatásaként azonos lehetőségekért küzdenek az oktatásban, a munkában egyaránt. Ebbe a kategóriába sorolja önmagát is.

A másik oldalon egy fanatikus csoport azt állítva, hogy minden nőt képvisel, egy új, veszélyes teóriával ássa alá a már elért eredményeket, kijátssza egymás ellen a nőket és a férfiakat. A „gender feministák” azt hirdetik, hogy patriarchális társadalomban, férfi hegemóniában élünk, ahol a domináns azon fáradozik, hogy a nőket gyávává, alázatossá tegye. A nők a gender rendszer csapdájába estek – állítják. Igaz, a gender szerepeket önhatalmúlag határozzák meg. Magukat áldozatoknak tartják, akik minden tekintetben ki vannak szolgáltatva a férfiaknak. Ezt a megalázó állapotot környezetünk és a művészet is tükrözi. Szerintük a tankönyveket, az irodalmat és más művészeti ágakat is áthatja a szexizmus. Sommers megemlíti, hogy van olyan feminista oktató, aki egyetemi hallgatóival Beethoveen szimfóniáiban is a nemi erőszak motívumait kutatja. „Nem lehet tudni, hogy mikor kell őket komolyan venni, és mikor válnak önmaguk paródiájává” – írja.

A szerző megalapozatlannak tartja azokat az adatokat, kutatási eredményeket, amelyek szerint radikálisan emelkedett a családon belüli erőszak, a nemi erőszak, s nőtt az anorexiában elhunyt nők száma. Bár az amerikai médiában elterjedt, hogy a futball kupadöntő, a Super Bowl estéjén 40 százalékkal emelkedik a feleségek, barátnők bántalmazása, ezt az állítást semmiféle adat nem igazolja. Nem felel meg a valóságnak, hogy évi 100–300 ezer lányt kényszerítenek szexuális rabszolgaságra. Az sincs bizonyítva, hogy a nők 22–35 százaléka a családon belüli erőszak következtében kerül kórházba. Túlzás, hogy minden ötödik egyetemi hallgatót megerőszakolnak a kampuszon. Sommers szerint ezt az adatot csak két egyetemen végzett mérések alapján állapították meg. És nemi erőszaknak számított a csókolózásra tett kísérlet, az alkoholos állapotban való közösülés is.

Sommers úgy véli, hogy a torzított adatok miatt bizonyos nővédelmi szervezetek állami támogatása növekszik. De ami ennél is szomorúbb, hogy a gender feminizmus káros hatással van az egyetemi oktatásra.

A kétkedőket, bírálókat keményen büntetik. A férfiakra ráhúzzák a szexista, reakciós jelzőt, míg a nőket árulóként, kollaboránsként jellemzik.

A szerző szerint a legnagyobb hibát azzal követik el a gender feministák, hogy totális háborút akarnak folytatni a férfiak ellen. Nem testvért, barátot, fiút látnak bennük, hanem ellenséget. Sommers úgy látja, hogy ezzel idegenítettek el leginkább a fiatal lányokat, akik ebbe a harcba nem akarnak beszállni. Míg a szerző tanítványai büszkén vállalták például, hogy környezetvédők, addig igyekeztek elhatárolódni az ideológiai alapon működő, hangos, erőszakos gender feminizmustól.

Ezt erősítik meg az amerikai felmérések is, amelyek szerint a nők 57 százaléka fontosnak ítéli a nőmozgalmakat, ugyanakkor 63 százalékuk nem tartja magát feministának. Christina Hoff Sommers szerint rossz irányt vett a jelentős mozgalom. Egy radikális csoport ellopta a feminizmust.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Orbán a Fidesz-képviselők sorsáról is dönt jövő vasárnap?

Tényleg, a mai Fidesz-frakcióban ülő régi MDF-esek mit szólnak hozzá, hogy Lázár János szerint az, aki egy népszavazással szemben bojkottot hirdet, „gyáva” és „sunyi”? Csak azért kérdezem, mert az MDF 1989 novemberében bojkottálta a népszavazást – talán még emlékeznek rá, mikor Csengey Dénes bejelentette: „Nem megyünk el, nem szavazunk.”

Zsura 60!

Egész estés ünnepi műsorral köszöntik hétfőn az Erkel Színházban Zsuráfszky Zoltán koreográfust a 60. születésnapja alkalmából. Fergeteges produkció várható.

Kit veszítettünk Csoóri Sándorral? Hat oldalban elmondjuk

Az Óbudai temetőben tegnap utolsó útjára kísértük Csoóri Sándort. A Heti Válasz hatoldalas összeállításában barátai, küzdőtársai szavaival hajtunk fejet a 86 évesen elhunyt költő előtt, aki – szerkesztőbizottságunk tagjaként – haláláig tanácsadónk és pártfogónk maradt.

Toroczkai László a „rossz emlékű” tévéostromról, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről

„Rossz emlék nekem a tévéostrom, ami közelről nézve egyáltalán nem volt szép” – mondja Toroczkai László, a Jobbik alelnöke, aki 2006. szeptember 18-án az MTV székháza elé hívta a Kossuth téri tömeget. Az egykori nemzeti radikális főalak, ma ásotthalmi polgármester beszél a határhelyzetről, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről is. Interjú a friss Heti Válaszban!

Ez tényleg a vég kezdetét jelenti Angela Merkelnek?

Újabb tartományi választás, újabb kereszténydemokrata vereség Németországban. A kormányerők mélyrepülésének Berlinben is a bevándorlásellenes párt lett a fő haszonélvezője. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy ez tényleg a vég kezdetét jelenti-e Angela Merkelnek.

Hoppá! Svájci vállalatot vett egy magyar óriás!

Hogyan lett a fogamzásgátló és meddőséget kezelő szerek specialistája a Richter Gedeon? Miért nem szabad csak az autóiparra alapozni a gazdaságot? Mit lehet tanulni a Nokia kudarcából? Nagyinterjú Bogsch Erikkel, a gyógyszergyár vezérigazgatójával a friss Heti Válaszban.

Nahát! Nem kellenek a migránsok a német nagyvállalatoknak

Migrációügyben egy év alatt megváltozott az európai közhangulat, amit a pozsonyi EU-csúcs zárónyilatkozata is tükröz. A Heti Válasz a véleményklíma átalakulásának okait kutatva összegyűjtötte, hogyan dőltek meg a migrációval kapcsolatos optimista jóslatok. Részletek a csütörtöki lapszámban.

Putyin kampány nélkül nyert választást

Tudta, hogy 2016 az Egyesült Államok mellett Oroszországban is választási év? Nem csoda, ha nem. Amint a csütörtökön megjelenő Heti Válasz helyszíni riportjából kiderül, a múlt vasárnapi voksoláson az egymást maró ellenzéki szervezetek meg sem tudták ingatni Vlagyimir Putyin hatalmát.