Hatalmas vihart kavart a nőnap előestéjén posztolt Twitter-üzenet

/ 2016.03.08., kedd 09:01 /
Hatalmas vihart kavart a nőnap előestéjén posztolt Twitter-üzenet

„Csökkenteni akarod a nemek közötti fizetési egyenlőtlenséget? Első lépésként azt ajánlom, hogy az egyetemen ne a feminista- táncterápia szakot vedd fel, hanem a villamos mérnökséget” – írta provokatív Twitter-üzenetében Christina Hoff Sommers filozófus-írónő a nemzetközi nőnap előestéjén.

Nem csoda, hogy a radikális feministák ma is első számú ellenségként kezelik. Nem felejtik el neki a 90-es években írt, nagy vitát kiváltó Ki lopta el a feminizmust? Hogyan árulták el a nők a nőket? című művét. Akkor vérre menő szópárbaj követte a kiadást. Egyik oldalon egekbe magasztalták, másik oldalon sárba taposták a könyvet. Camille Paglia társadalomkritikus szerint mérföldkő a tanulmány, ami ügyes detektívmunkával leleplezi a feministák csalásait es propagandáját, valamint a szervilis média behódolását a manipulációknak. Mások zavaros műnek mondják Sommers könyvét.

Ma már egyre többen vélik úgy, hogy Sommers megállapításai helyénvalóak voltak, jóslatai beváltak.

A szerző két csoportra osztja a feministákat: a női egyenjogúságért küzdőkre (equity feminists), akik a történelmi mozgalom örököseiként jogi egyenlőséget akarnak férfiak és nők között. És ennek folytatásaként azonos lehetőségekért küzdenek az oktatásban, a munkában egyaránt. Ebbe a kategóriába sorolja önmagát is.

A másik oldalon egy fanatikus csoport azt állítva, hogy minden nőt képvisel, egy új, veszélyes teóriával ássa alá a már elért eredményeket, kijátssza egymás ellen a nőket és a férfiakat. A „gender feministák” azt hirdetik, hogy patriarchális társadalomban, férfi hegemóniában élünk, ahol a domináns azon fáradozik, hogy a nőket gyávává, alázatossá tegye. A nők a gender rendszer csapdájába estek – állítják. Igaz, a gender szerepeket önhatalmúlag határozzák meg. Magukat áldozatoknak tartják, akik minden tekintetben ki vannak szolgáltatva a férfiaknak. Ezt a megalázó állapotot környezetünk és a művészet is tükrözi. Szerintük a tankönyveket, az irodalmat és más művészeti ágakat is áthatja a szexizmus. Sommers megemlíti, hogy van olyan feminista oktató, aki egyetemi hallgatóival Beethoveen szimfóniáiban is a nemi erőszak motívumait kutatja. „Nem lehet tudni, hogy mikor kell őket komolyan venni, és mikor válnak önmaguk paródiájává” – írja.

A szerző megalapozatlannak tartja azokat az adatokat, kutatási eredményeket, amelyek szerint radikálisan emelkedett a családon belüli erőszak, a nemi erőszak, s nőtt az anorexiában elhunyt nők száma. Bár az amerikai médiában elterjedt, hogy a futball kupadöntő, a Super Bowl estéjén 40 százalékkal emelkedik a feleségek, barátnők bántalmazása, ezt az állítást semmiféle adat nem igazolja. Nem felel meg a valóságnak, hogy évi 100–300 ezer lányt kényszerítenek szexuális rabszolgaságra. Az sincs bizonyítva, hogy a nők 22–35 százaléka a családon belüli erőszak következtében kerül kórházba. Túlzás, hogy minden ötödik egyetemi hallgatót megerőszakolnak a kampuszon. Sommers szerint ezt az adatot csak két egyetemen végzett mérések alapján állapították meg. És nemi erőszaknak számított a csókolózásra tett kísérlet, az alkoholos állapotban való közösülés is.

Sommers úgy véli, hogy a torzított adatok miatt bizonyos nővédelmi szervezetek állami támogatása növekszik. De ami ennél is szomorúbb, hogy a gender feminizmus káros hatással van az egyetemi oktatásra.

A kétkedőket, bírálókat keményen büntetik. A férfiakra ráhúzzák a szexista, reakciós jelzőt, míg a nőket árulóként, kollaboránsként jellemzik.

A szerző szerint a legnagyobb hibát azzal követik el a gender feministák, hogy totális háborút akarnak folytatni a férfiak ellen. Nem testvért, barátot, fiút látnak bennük, hanem ellenséget. Sommers úgy látja, hogy ezzel idegenítettek el leginkább a fiatal lányokat, akik ebbe a harcba nem akarnak beszállni. Míg a szerző tanítványai büszkén vállalták például, hogy környezetvédők, addig igyekeztek elhatárolódni az ideológiai alapon működő, hangos, erőszakos gender feminizmustól.

Ezt erősítik meg az amerikai felmérések is, amelyek szerint a nők 57 százaléka fontosnak ítéli a nőmozgalmakat, ugyanakkor 63 százalékuk nem tartja magát feministának. Christina Hoff Sommers szerint rossz irányt vett a jelentős mozgalom. Egy radikális csoport ellopta a feminizmust.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.