Határrevízió a láthatáron

/ 2012.03.17., szombat 19:34 /
Határrevízió a láthatáron

„Az albánok élete sokkal egyszerűbb lenne, ha közös országban élhetnének - fogalmazott Hashim Thaçi, Koszovó miniszterelnöke, a parlament jelenlegi ülésszakán. A többségében albánok lakta, volt szerb tartomány, négy évvel ezelőtt, az Egyesült Államok és az EU segítségével, egyoldalúan - Belgráddal való egyeztetés nélkül - kiáltotta ki függetlenségét. Szerbia és Koszovó között, azóta is számos ponton van feszültség. „A koszovói kormány nevében mindegyik nemzetközi barátunkkal tudattam az álláspontunkat, hogyha módosulnának a Nyugat-Balkán határai, akkor az albán nemzetnek egy nagy országban kellene élnie"- fogalmazott Thaçi.

Ha bárki azt hiszi, hogy az Unió kedvencének számító koszovói albán politikus szájából véletlenül jöttek ki ezek a szavak, az nagyon téved. Albánia és Koszovó már évek óta „dolgozik" a Nagy-Albánia megteremtése érdekében és csak a kellő pillanatra várnak, hogy ezt a tervet meg is valósítsák.  

Már a koszovói címer - amelyen az ország térképe és hat csillag látható - is utal a határok megváltoztatásának igényére. Amikor egy EU tisztségviselő megkérdezte, hogy a csillagok mit jelentenek, a koszovóiak meglepetésre azt válaszolták: azokat a területeket, ahol az albánok élnek. Vagyis Albániát, Koszovót, Macedóniát, Montenegrót, Szerbiát és Görögországot. Koszóvóban ma is egymás mellé tűzik ki a koszovói és az albán zászlót. Az albán külügyminisztérium honlapján többször is megjelent a „mi két területünk" kifejezés, amit csak az EU többszöri követelésére távolítottak el.

A térképen jól látható, hogy Nagy-Albánia terve, vagyis Albánia és Koszovó egyesülne, leszakítanák Macedónia és Görögország nyugati, valamint Montenegró keleti és Szerbia déli részét. Ha a terv sikerülne, akkor jelentős ország jönne létre a Balkán déli részén, mert Albániában 3,5, Koszovóban 2 millió, Szerbiában 100 ezer, Macedóniában  500 ezer, Görögországban 400ezer, Montenegróban 300 ezer albán él. Ez majdnem hét milliós lakosságot jelentene, ami nagyságrendileg Szerbiához hasonló államot tenne ki.

A terv megvalósításának külső akadályi vannak. Jelenleg nincs egyetlen olyan nagyhatalom, vagy nemzetközi szervezet, amely ne tiltakozna az európai határok megváltoztatása ellen. Újságírói megkeresésre az EU több tisztségviselője is megerősítette, hogy az unió álláspontja a Nagy- Albániát illetően is ugyanaz, mint bármelyik balkáni ország vonatkozásában: a Nyugat-Balkánon befejeződött az országhatárok alakítása. Csakhogy az albánok ezt nem egészen így látják, hiszen Koszovó függetlenné válása már önmagába is precedens értékű.

A kelet-európai rendszerváltások az egyes országok belső határainak megváltoztatását hozták - Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia - de a külső határok „mozdulatlanok" maradtak. Vagyis, országrészek, tagköztársaságok váltak függetlenné. De Koszovó nem tartozott ebbe a kategóriában, hanem Szerbiának csak egy tartománya volt, némi belső önkormányzattal, de összehasonlíthatatlanul kevesebb jogokkal, mint amelyekkel az egykori Jugoszlávia tagköztársaságai rendelkeztek.

Tehát ebben az esetben Szerbia külső határai „mozdultak" meg. Ebből kiindulva, az albánok nagyon is elképzelhetőnek találják, hogy ismét precedenst teremtsenek a Nyugat-Balkán térképének jelentős átrajzolásával.   Ami egyszer sikerül... 

A kérdés már csak az, hogy miért éppen most látta elérkezettnek az időt a koszovói miniszterelnök, hogy napirendre tűzze Nagy-Albánia megteremtését? Feltehetőleg az albán politikai elit arra számít, hogy Bosznia szétesik, és az ottani szerbek Szerbiához, a horvátok Horvátországhoz csatlakoznak, míg a muzulmánok külön államot hoznak létre. Ennek reális lehetősége van, mert Boszniában másfél évig tartott, hogy kormányt lehessen alapítani, a központi kormány most sem képes akaratát a három etnikumra rákényszeríteni.

Az albánok elérkezettnek látják az időt?   

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ünnepel a Magyar Filmadatbázis

Két éve startolt el a legnagyobb hazai filmadatbázis, a Mafab.hu azzal a céllal, hogy egy közösségként fogja össze a hazai filmrajongókat.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.