Határrevízió a láthatáron

/ 2012.03.17., szombat 19:34 /
Határrevízió a láthatáron

„Az albánok élete sokkal egyszerűbb lenne, ha közös országban élhetnének - fogalmazott Hashim Thaçi, Koszovó miniszterelnöke, a parlament jelenlegi ülésszakán. A többségében albánok lakta, volt szerb tartomány, négy évvel ezelőtt, az Egyesült Államok és az EU segítségével, egyoldalúan - Belgráddal való egyeztetés nélkül - kiáltotta ki függetlenségét. Szerbia és Koszovó között, azóta is számos ponton van feszültség. „A koszovói kormány nevében mindegyik nemzetközi barátunkkal tudattam az álláspontunkat, hogyha módosulnának a Nyugat-Balkán határai, akkor az albán nemzetnek egy nagy országban kellene élnie"- fogalmazott Thaçi.

Ha bárki azt hiszi, hogy az Unió kedvencének számító koszovói albán politikus szájából véletlenül jöttek ki ezek a szavak, az nagyon téved. Albánia és Koszovó már évek óta „dolgozik" a Nagy-Albánia megteremtése érdekében és csak a kellő pillanatra várnak, hogy ezt a tervet meg is valósítsák.  

Már a koszovói címer - amelyen az ország térképe és hat csillag látható - is utal a határok megváltoztatásának igényére. Amikor egy EU tisztségviselő megkérdezte, hogy a csillagok mit jelentenek, a koszovóiak meglepetésre azt válaszolták: azokat a területeket, ahol az albánok élnek. Vagyis Albániát, Koszovót, Macedóniát, Montenegrót, Szerbiát és Görögországot. Koszóvóban ma is egymás mellé tűzik ki a koszovói és az albán zászlót. Az albán külügyminisztérium honlapján többször is megjelent a „mi két területünk" kifejezés, amit csak az EU többszöri követelésére távolítottak el.

A térképen jól látható, hogy Nagy-Albánia terve, vagyis Albánia és Koszovó egyesülne, leszakítanák Macedónia és Görögország nyugati, valamint Montenegró keleti és Szerbia déli részét. Ha a terv sikerülne, akkor jelentős ország jönne létre a Balkán déli részén, mert Albániában 3,5, Koszovóban 2 millió, Szerbiában 100 ezer, Macedóniában  500 ezer, Görögországban 400ezer, Montenegróban 300 ezer albán él. Ez majdnem hét milliós lakosságot jelentene, ami nagyságrendileg Szerbiához hasonló államot tenne ki.

A terv megvalósításának külső akadályi vannak. Jelenleg nincs egyetlen olyan nagyhatalom, vagy nemzetközi szervezet, amely ne tiltakozna az európai határok megváltoztatása ellen. Újságírói megkeresésre az EU több tisztségviselője is megerősítette, hogy az unió álláspontja a Nagy- Albániát illetően is ugyanaz, mint bármelyik balkáni ország vonatkozásában: a Nyugat-Balkánon befejeződött az országhatárok alakítása. Csakhogy az albánok ezt nem egészen így látják, hiszen Koszovó függetlenné válása már önmagába is precedens értékű.

A kelet-európai rendszerváltások az egyes országok belső határainak megváltoztatását hozták - Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia - de a külső határok „mozdulatlanok" maradtak. Vagyis, országrészek, tagköztársaságok váltak függetlenné. De Koszovó nem tartozott ebbe a kategóriában, hanem Szerbiának csak egy tartománya volt, némi belső önkormányzattal, de összehasonlíthatatlanul kevesebb jogokkal, mint amelyekkel az egykori Jugoszlávia tagköztársaságai rendelkeztek.

Tehát ebben az esetben Szerbia külső határai „mozdultak" meg. Ebből kiindulva, az albánok nagyon is elképzelhetőnek találják, hogy ismét precedenst teremtsenek a Nyugat-Balkán térképének jelentős átrajzolásával.   Ami egyszer sikerül... 

A kérdés már csak az, hogy miért éppen most látta elérkezettnek az időt a koszovói miniszterelnök, hogy napirendre tűzze Nagy-Albánia megteremtését? Feltehetőleg az albán politikai elit arra számít, hogy Bosznia szétesik, és az ottani szerbek Szerbiához, a horvátok Horvátországhoz csatlakoznak, míg a muzulmánok külön államot hoznak létre. Ennek reális lehetősége van, mert Boszniában másfél évig tartott, hogy kormányt lehessen alapítani, a központi kormány most sem képes akaratát a három etnikumra rákényszeríteni.

Az albánok elérkezettnek látják az időt?   

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Kölcsey reggelijétől a mondatszálazóig

Ha szeretné tudni, mit reggelizett Kölcsey Ferenc, ha érdekli, hogy 1956 milyen hatással volt az itthoni és az erdélyi írók életére, vagy szeretné tisztázni, hogy hány nyelvre is fordították le a Himnuszt, akkor vasárnap a Petőfi Irodalmi Múzeumban a helye.

A Fidesz tanácsadója elmondta, miért kell kidobni Soros civiljeit

Egy jogállamban miért nem lehet eltakarítani Soros György „álciviljeit” az országból? És miért van nagyon is létjogosultsága a körmükre nézni? Kis magyar egyrészt-másrészt izraeli példával, amerikai tanácsadóval a csütörtöki Heti Válaszban.

Öt ok, amiért egyedülálló Donald Trump beiktatása

A „történelmi” jelzővel soha nem fukarkodnak az Egyesült Államokban. De a csütörtöki-pénteki ünnepségsorozat, amelynek keretében az ország 45. elnökét, a 70 éves Donald J. Trumpot elnökké iktatják, valóban sok tekintetben egyedülálló.

Ókovács Szilveszter: „Klassz, hogy egyáltalán feljöttünk a víz fölé”

„Én nem tudom másképp vezetni az Operát, csak úgy, ahogy eddig tettem” – mondja Ókovács Szilveszter. Az Opera főigazgatóját a nyakára küldött pénzügyi biztosról, az elmaradt év végi jutalomról, a megcsúszott Műhelyház-beruházásról, és arról is kérdeztük, hogy folytatná-e az intézmény élén a munkát. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Újabb tüntetés jön: most egy másik Orbán a célkeresztben

Az újabb kormányzati támogatás hallatán ismét fellángolt a vita az Orbán János Dénes költő által gründolt Kárpád-medencei Tehetséggondozó Kft. körül. Az írók petíciót fogalmaztak, és január 22-re tüntetést szerveznek az íróakadémia székhelye elé. Háttér a friss Heti Válaszban.

Obamáék új projektje: máris meg akarják dönteni Trumpot

Az orosz hackertámadások árnyékában készült beiktatására Donald Trump. Minden idők legkülönösebb elnökváltása előtt állunk – de miként törhet borsot utódjának orra alá Barack Obama? Részletek a friss Heti Válaszban.