valasz.hu/vilag/belgrad-az-utolso-jugo-gengszter-27732/?cikk_ertekel=1&ertekeles=3/

http://valasz.hu/vilag/belgrad-az-utolso-jugo-gengszter-27732/?cikk_ertekel=1&ertekeles=3/

Henry Kissinger a célkeresztben

/ 2003.09.12., péntek 08:18 /

Amerikában a szeptember 11-i terrortámadás második évfordulója elhomályosít egy másik szeptember 11-i eseményt, a Pinochet vezette chilei katonai puccs harmincéves jubileumát. Colin Powell külügyminiszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy Amerika nem büszke chilei beavatkozására.

Fotó: MTI
A chilei junta egyik áldozata

A baloldal közös jelöltjét, Salvador Allendét 1970-ben választották elnökké Chilében. 1973. szeptember 11-én a hadsereg főparancsnoka, Augusto Pinochet tábornok vezetésével az elnöki palotát megrohamozták, az elnököt megölték. Pinochet feloszlatta a kongresszust, felfüggesztette az alkotmányt, betiltotta az ellenzéki pártokat, szakszervezeteket.

1989-ben az elnökségről, 1998-ban a főparancsnokságról lemondó Pinochet szenátor lett, és élete végéig tartó mentelmi jogot kapott. 1998-ban orvosi műtétre Londonba utazott. Több európai ország már régóta felelősségre akarta vonni, mivel a junta idején állampolgáraikat megölték, megkínozták vagy tüntették el. A spanyol bíróság kapcsolatba lépett az Interpollal, s Pinochetet egy londoni magánkilinikán házi őrizetbe vették. Jack Straw akkori brit belügyminiszter a volt diktátor gyenge egészségi állapotára hivatkozva elutasította a spanyolok kiadatási kérelmét. 2000 márciusában Augusto Pinochet visszatért Chilébe. A legfelsőbb bíróság megfosztotta ugyan mentelmi jogától, de idős kora, szenilitása miatt nem állították bíróság elé.

Az európai országok és néhány chilei bíróság ennek ellenére folytatja az eljárást, hogy igazságot szolgáltasson az áldozatoknak. 1998-ban a Párizsban tartózkodó Henry Kissinger volt amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadót tanúként idézték meg. Kissinger azonnal elhagyta az országot.

1998-ban a Clinton-kormány kénytelen volt zárolt anyagokat felszabadítani és a spanyol hatóságoknak átadni. Ahogy mind több dokumentum kerül nyilvánosságra, egyre inkább körvonalazódik, milyen szerepe volt az amerikai diplomáciának a chilei katonai diktatúrában.

Egy ország csupán azért nem válhat marxistává, mert polgárai felelőtlenek - vélekedett Kissinger az 1970-es chilei választásokról. És ha ő valamit kimondott, azt tettek követték: célratörőek, ha kell, titkosak, ha kell, konspiratívak, ha kell, áthágtak minden nemzetközi egyezményt.

Nem csupán ideológiáról volt szó - az amerikai nagyvállalatok érdekeltségei kerültek veszélybe. A rézbányák államosításának programja pedig a korábbi tulajdonosokat, az amerikai Kenecott és Anaconda cégeket csődbe vitte volna.

Az amerikai vezetés kétfrontos harcot kezdett az Allende-kormány ellen: egyrészt diplomáciai, gazdasági nyomást gyakorolt rá, másrészt szabotázsokkal, emberrablásokkal, merényletekkel igyekezett destabilizálni az országot. Az első áldozat René Schneider tábornok volt. Bűnéül azt rótták fel, hogy a hadsereg nem állt Allende beiktatásának útjába. A CIA fegyverekkel, tanácsokkal támogatta azt a katonai csoportot, amelyik Schneider elrablását, majd kivégzését 1970. október 22-én végrehajtotta. A szenátusi meghallgatáson később Kissinger azt vallotta, hogy az akciót utolsó pillanatban Washington lefújta...

Allende beiktatását ugyan nem sikerült megakadályozni, de a Chilében tartózkodó négyszáz amerikai CIA-szakértő Kissinger kézi vezérlésével nem végzett rossz munkát. 1973. szeptember 11-én véget ért számukra a baloldali rémálom.

Costa Gavras Eltűntnek nyilvánítva című nagy hatású filmje annak a puccs ideje alatt eltűnt amerikai újságírónak, Charles Hormannek állít emléket, aki Santiagóban a Schneider-merénylet és az amerikai kormány közötti kapcsolatot nyomozta. Jelenleg azt vizsgálják, hogy vajon Washington hívta-e fel Pinochet figyelmét az újságíróra és más, eltűntnek nyilvánított baloldali értelmiségire. Guzman chilei bíró azzal fenyegetőzik, ha nem kap az amerikai hatóságoktól segítséget, kénytelen lesz Kissingert tanúként kihallgatni.

Kissinger a hetvenes évek világpolitikájának meghatározó egyénisége, a Nixon-, majd a Ford-kormány nemzetbiztonsági főtanácsadója, illetve külügyminisztere szokatlan hatalommal volt felruházva. A paranoid, antiszemitának mondott, értelmiségellenes Richard Nixon csak egyetlen emberben bízott meg, a zsidó entellektüel Henry Kissingerben. A Nobel-békedíj kitüntetettje kiváló stratéga, kemény, éles eszű tárgyalópartner, tudós, széles látókörű diplomata - mondják tisztelői. Ellenségei - nemcsak Amerikában, de a világ más tájain is - Pinochettel, Miloseviccsel egyenragú háborús bűnösként emlegetik.

Christopher Hitchens The Trial of Henry Kissinger című, nemrég megjelent könyve és az ennek alapján készült dokumentumfilm a Kissinger elleni vádakat foglalja össze. Kissinger politikai pályafutásának kezdete sok mindent előrevetített. 1968-ban Johnson amerikai elnök, aki nem kívánta újraválasztatni magát, béketárgyalásokat folytatott Párizsban az észak-vietnamiakkal a háború befejezéséről. Az amerikai demokrata delegációnak tagja volt a republikánus érzelmű Harvard-tudós, Henry Kissinger is. Kissinger tudta, ha a választások előtt megkötik a békét, az a demokrata Hubert Humphrey győzelmi esélyeit növeli. Értesítette a Nixon-csapatot a tárgyalások állásáról, javasolta, hogy lépjenek kapcsolatba a dél-vietnamiakkal, és ajánljanak fel jobb feltételeket Nixon megválasztása esetén. A dél-vietnami kormány megvétózza a békejavaslatot, a tárgyalások összeomlanak, Richard Nixont elnökké választják, Henry Kissingert nemzetbiztonsági főtanácsadónak nevezik ki. Öt évvel később, 1973-ban Kissinger és Le Duc Tho észak-vietnami elnök aláírja a békeszerződést, ami alig különbözik a 68-as tervezettől.

1973-ban a Nobel-békedíjat megosztva Kissinger és Le Duc Tho kapta. Le Duc Tho arra hivatkozva, hogy országában még mindig nincs béke, nem vette át a kitüntetést.

Christopher Hitchens, a könyv írója és a kiadó mit sem tartott volna kívánatosabbnak, mint hogy Kissinger beperelje őket, mert akkor tényekkel, dokumentumokkal kell válaszolnia a vádakra. A volt diplomata viszont nem kívánt "egy antiszemita, holokauszttagadó, Teréz anyát rágalmazó" szerző alantas művére reagálni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.