Hidegháború 2.0

/ 2018.04.18., szerda 17:00 /

Amerika azért bombázta az oroszok által támogatott szíriai kormány katonai létesítményeit, hogy Moszkvának üzenjen: a Kreml hagyjon föl érdekszférájának kiterjesztésével.

A nyugati hatalmak Szíriában törlesztenek Vlagyimir Putyinnak. Az orosz elnök ugyanis a Kreml befolyási övezete kiterjesztésének politikájával egyre vakmerőbben teszteli az Európai Unió és a NATO tűrőképességét. Legutóbb az Oroszország által katonailag és diplomáciailag erősen támogatott szír kormányerőknek a polgári lakosság elleni gáztámadásával. A vegyi fegyver használatával Bassár el-Aszad szír elnök felszámolta a kormányával szembeni erők egyik legfontosabb ellenállási gócát. Donald Trump amerikai elnök válaszul rendelte el múlt szombaton a – brit és francia közreműködéssel végrehajtott – csapásokat a Dúma városa ellen vegyi fegyverrel elkövetett, 70 áldozattal járó támadásra.

Moszkva egy évtizede megpróbálja visszaszerezni a Szovjetunió széthullásakor elvesztett egykori befolyási övezeteit. A Nyugat- Balkánon, Macedóniában és Montenegróban sikertelenül igyekezett a Kremlhez hű kormányokat stabilizálni, de Bulgáriának és Moldvának már oroszbarát elnöke van. Washington és európai NATO-szövetségesei csak most döbbentek rá igazán arra, amit Sir Richard Shirreff, az öbölháborút és az Irak elleni offenzívát is megjárt brit tábornok egy ideje hangoztat: agresszív Oroszországgal állunk szemben. „A Nyugat nem ismerte fel időben, hogy a Szovjetunió összeomlása után most Oroszországgal áll hidegháborúban” – állítja egyik tanulmányában Shirreff, aki szerint mindez a 2008-as orosz–grúz katonai összecsapással kezdődött. „Olyan volt ez, mint az 1930-as években a Rajna-vidék megszállása, de ahogy akkor, most sem foglalkoztunk a baljós előjelekkel.”

A Baltikum a következő?

„Aztán 2014-ben Putyin elfoglalta a Krím félszigetet, ahogy anno Hitler a Szudéta-vidéket, de mi ezen is hamar túltettük magunkat. Azóta Oroszország megtámadta Ukrajnát, és a Baltikum lehet a következő” – fogalmazott a tábornok, majd kijelentette: a Szovjetunió összeomlása utáni korszaknak vége, az új érának hidegháború 2.0 a neve.

A Nyugat – válaszlépések hiányában – jelentős hátrányba került Oroszországgal szemben. Putyin egyre-másra merészet lépett a geostratégiai sakktáblán, amire a Nyugat évekig csak gazdasági embargókkal reagált – például a Krím annektálása után –, ám ezek nem rengették meg az elnök hatalmát. Az egyes orosz árucikkekre kivetett uniós vásárlási tilalomnak komoly hatása nem is lehetett, hiszen az intézkedések nem terjedtek ki a kőolajra és a földgázra. Márpedig a két energiahordozó adja Oroszország exportjának 95 százalékát.

Putyin viselkedését a Krím annektálása után egyik beszédében így magyarázta: „A Nyugat folyamatosan hazudott nekünk, döntéseket hozott a hátunk mögött, és kész tények elé állított minket. Ez történt akkor is, amikor a kelet-európai rendszerváltás után kiterjesztette befolyását a térségre, és a NATO határaink közelébe telepítette katonai infrastruktúráját.” A politikus arra utalt, hogy Moszkva a kelet-európai rendszerváltás előtt állítólag megállapodott Washingtonnal, hogy a Kreml nem akadályozza a térségben a társadalmi változásokat, cserébe Amerika nem vonja be a volt szovjet csatlósállamokat a NATO-ba. Az egymást követő amerikai elnökök viszont mindig is tagadták, hogy az Egyesült Államok konkrét ígéretet tett volna a katonai szövetség bővítésének leállítására. Putyin azonban az amerikaiak állítólagos szószegésével igyekezett igazolni terjeszkedő politikáját.

Obama nem tette meg

A Kreml térfoglalási koncepciójában az Aszad-rezsim hatalmon maradása kulcskérdés, mert – a már a szovjet időkben is Moszkva szövetségeseként ismert – Szíria az egyetlen olyan földközi-tengeri ország, amely légi és tengeri bázist ad Oroszországnak. A Nyugatnak viszont az az érdeke, hogy Moszkva szoruljon ki a mediterrán térségből. Washington számára a mostani gáztámadás alapot adott arra, hogy egyértelművé tegye: nem tűri tovább az orosz elnök szíriai hídfőépítését.

Csakhogy az oroszok támogatta szíriai kormányerők legalább tucatszor használtak már vegyi fegyvert a hét éve tartó polgárháborúban. Barack Obama elnöksége idején Washington a felháborodáson kívül nem sokat tett. Egy 2013-ban szarin ideggázzal elkövetett támadás után Obama kijelentette ugyan, hogy Damaszkusz átlépte a „vörös vonalat”, vagyis az Egyesült Államok türelme véget ért, a gyakorlatban semmi sem történt. Tavaly a frissen beiktatott Donald Trump elnök a mostanihoz hasonló gáztámadásra megtorló csapásokkal válaszolt, jelezve, hogy Amerikából más szelek fújnak.

A republikánus Trump ezzel megtette azt, amit demokrata elődje el akart kerülni: nyíltan szembement az Aszadot támogató oroszokkal. Ezzel szétrombolta azokat a demokrata elképzeléseket is, amelyek azt feltételezték, hogy a terrorizmus elleni harc jegyében legalább Szíriában sikerül együttműködést kicsikarni Moszkvától. Erre építve képzelték el a tárgyalásokat Putyinnal Kelet-Ukrajnáról és a Krímről is. A tavalyi és a mostani rakétatámadásokkal Trump az amerikai politikának is üzent: így akarja cáfolni, hogy oroszbarát lenne. Tette ezt annak ellenére, hogy az FBI még most is nyomoz, azt feltételezve: az oroszok Trump javára befolyásolták az elnökválasztást, a politikus emberei titkos megbeszéléseket folytattak a Kreml megbízottjaival, és erről hazudtak a szövetségi nyomozóknak.

A szíriai rezsim tavalyi és mostani megtámadása között van egy lényeges különbség: Amerika tavaly egyedül lépett, most azonban a NATO meghatározó európai tagállamai felzárkóztak Washington mögött. A franciák és britek katonai erővel segítették az amerikaiakat, a németek pedig politikai támogatásukat jelentették be, mivel Berlin – tekintettel világháborús múltjára – rendszerint nem vesz részt külföldi katonai hadműveletekben.

Kémek háborúja

Európa mintha kezdene felébredni Csipkerózsika-álmából, és Amerikával közösen válaszolni Moszkva kihívásaira. Ezt bizonyítja a Szergej Szkripal angliai megmérgezése utáni uniós reakció is. Az orosz katonai hírszerzés egykori ezredesét az angol titkosszolgálat a kilencvenes évek végén szervezte be. Szkripal érzékeny veszteséget okozott az oroszoknak, mivel Európában legalább 300 fedett ügynöküket buktatta le. Az ügynököt az orosz hatóságok 2004-ben letartóztatták, 13 év börtönre ítélték, de 2010-ben egy kémcsere révén kiszabadult, és Nagy-Britanniában telepedett le.

Idén március elején aztán őt és lányát ideggázzal megmérgezték. A brit kormány Moszkvát vádolta a merénylettel, Theresa May brit miniszterelnök pedig kérte az uniós és a NATO-partnerek szolidaritását. Három tucat ország, köztük 18 EU-tagállam 151 orosz diplomatát utasított ki – Magyarország egyet –, az Egyesült Államok a legtöbbet, hatvanat. Az ilyen esetekben Moszkvának most már szembe kell néznie az amerikai és közös európai válaszlépésekkel. (2006-ban az ugyancsak Nagy-Britanniában meggyilkolt Alekszander Litvinyenko, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat egykori tisztjének megmérgezése még nem váltott ki hasonló összetartást a szigetország szövetségeseinek körében.)

Az orosz külügyminiszter az európai fellépést kommentálva cinikusan jegyezte meg: ma már Európában alig van független állam, a legtöbbjük amerikai parancsot hajt végre. Szergej Lavrov a most történteket annak tulajdonítja, hogy az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei nem kívánnak beletörődni abba, hogy dominanciájuk 500 éves időszaka a végéhez közeledik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.