Balra át! Indul a második Obama-ciklus

/ 2013.01.22., kedd 11:10 /
Balra át! Indul a második Obama-ciklus

A centrumtól balra mozdult el január 21-i beiktató beszédében Barack Obama. Második elnöki ciklusának filozófiai alapjait vázoló beszédében kiállt az egyenlő jogok, a környezetvédelem mellett, hangsúlyozta a közösségi munka, az összefogás, a kormány aktív közreműködésének szerepét az ország fejlődése, a szabadság megőrzése érdekében. A változó világ új kihívásai újfajta válaszokat követelnek - mondta. De hogy mindez a valóságban miként valósul meg, azt a második Obama-kormány tevékenysége dönti majd el.

Obama beiktatása   Fotó: MTI/AP/Pablo Martinez Monsivais

Köztudott, hogy egy újraválasztott elnök mindig bátrabban kívánja megvalósítani politikai célkitűzéseit a második ciklusban, mint az első négy évben, hiszen újraválasztásra már nem kell gondolnia. Az Egyesült Államok alkotmányában rögzített kitétel ugyanis, hogy harmadszor nem választható elnökké senki. Az persze túlzás, hogy politikai tőkéjét korlátlanul használhatja fel, annál is inkább, mert a hatalom megosztott Amerikában. Míg jelenleg a demokrata elnöké a végrehajtó hatalom, addig a Kongresszus két házán osztozik saját pártja az ellenzéki republikánusokkal. Kompromisszum nélkül nincs előrelépés. De mind a belpolitikában, mind a külpolitikában megvan a lehetősége arra, hogy a számára igazán fontos problémákkal foglalkozzon. Még akkor is, ha azok politikai viharokat kavarhatnak.

Ez várható, amikor az elnök benyújtja átfogó bevándorlási törvénytervezetét, amelyben új vízumpolitikát javasol, a magasan képzettek könnyebben kapnának munkavállalási engedélyt az országban. De rendet kíván tenni az illegális munkavállalási dzsungelben is, rendezni szeretné az országban tartózkodó közel tízmillió illegális bevándorló sorsát - ahogyan azt a kampány során ígérte.

Emigrációs törvényt utoljára a 80-as években Ronald Reagan hozott, azóta csak George W. Bush próbálta meg, sikertelenül. Obama heves ellenállást várhat a szélsőjobboldaltól, de támogatást az amerikai közvéleménytől, különösen az egyre nagyobb számban levő és politikailag egyre fontosabb spanyolajkúaktól.

Obama leteszik az első esküt még vasárnap Fotó: MTI

A már korábban benyújtott fegyverkorlátozási törvény ugyancsak nagy ellenérzést válthat ki az alkotmány biztosította fegyvertartási jog bigott hívei között. A hatalmas befolyással rendelkező fegyverlobbi azzal támadja az elnököt, hogy a kormány a hatalmát akarja kiterjeszteni, amikor az egyén magánéletébe kíván beleszólni.

A fegyvertartás szigorítása megfelel azoknak a várakozásoknak, hogy második ciklusában egy merészebb Obama elnököljön. Kérdés azonban, ez mennyire valósul majd meg a gyakorlatban, a befolyásos lobbicsoportok nem érik-e el később a hatályon kívül helyezését - kontráz felvetésünkre Varga Gergely, a Stratégia Védelmi Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa. Szerinte azért is kérdéses, mennyire tud merész lenni az elnök, mert mind a belpolitikai kihívások (megosztottság, erős ellenzék, nehéz gazdasági helyzet), mind a külpolitikai nehézségek (a kongresszus által erőltetett védelmi kiadások lefaragása, erős izraeli lobbi) beszűkítik a lehetőségeit. A politikai örökség megszerzésében a „nagy áttörés" elérése erősen kérdéses, de az elképzelhető, hogy Obama megalapoz valamit a közel-keleti térség jövőjét illetően a következő évekre - jelenti ki Varga Gergely. 

Obama kezet fog Jacob Lew-val

A  2009-es beiktatás a pénzügyi összeomlás árnyékában történt, akkor nyilvánvalóan a gazdasági összeomlás megakadályozása volt a cél. Ma a gazdaság növelése, a kiegyensúlyozott költségvetés kialakítása, az adósságállomány csökkentése a feladat. A legnagyobb figyelem tehát alighanem a pénzügyminiszteri tisztségre jelölt Jacob Lew-ra irányul. Lew megbízható, csendes bürokrata, aki pályájának nagy részét a költségvetési bizottságokban töltötte, dolgozott többek között Bill Clinton kormányában is.

Múlt év végén az USA épphogy el tudta kerülni a szaksajtóban pénzügyi sziklaszirtnek nevezett helyzetet, amikor a pénzügyi csődhelyzetet elkerülendő a költségvetési kiadások automatikus lefaragásának életbe lépése „fenyegetett". A szilveszter éjjel létrejött kompromisszum azonban csak rövid távon kezelte a helyzetet, a probléma február végén ismét előállhat (110 milliárd dollárnak megfelelő kiadáscsökkentést egy törvény automatikusan, fűnyíróelvszerűen, azaz valamennyi védelmi és belföldi program költségvetéséből egyenlő mértékben lecsípve valósítana meg). Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy néhány napja Obama kijelentette: meg kellene emelni az egyébként korábban már megemelt adósságplafont. Balogh István, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) tudományos segédmunkatársa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója szerint hosszú távon ez elkerülhetetlen lesz. A republikánusok viszont cserébe jelentős kiadáscsökkentő intézkedéseket várnak az elnöktől. Vélhetően ezekhez a kérdésekhez kapcsolódnak majd Jacob Lew-nak, Obama korábbi személyzeti főnökének a legfontosabb feladatai. Míg elődjét, Timoethy Geithnert bizonyos értelemben újító szellemű reformernek tartották, egyes elemzők úgy vélik, a 2008-as gazdasági- és pénzügyi válságot előidéző rendszerhibák kijavítása leáll Lew színre lépésével - osztja meg velünk Balogh István.

Arra a kérdésünkre, hogy Európának mit jelent egy olyan személy, aki a szigorú költségvetés szakértője, és egyes vélemények szerint nem igazán érdekli a nemzetközi pénzügyi helyzet, Varga Gergely így válaszol: az Egyesült Államok mozgástere meglehetősen korlátozott, az európai válságra az elmúlt négy évben sem volt jelentős hatása. Amivel mégis hatást gyakorolhatna a nemzetközi helyzetre, az egy szigorúbb monetáris politika mellett kiálló Fed (az USA központi banki rendszere) lenne. Ennek viszont ellentmond, hogy Obama továbbra is támogatja az állami beavatkozást a gazdaság területén - teszi hozzá Varga Gergely. 

John Kerry

Külpolitikai téren - a beiktatási beszéd alapján - ugyancsak balra fordulás várható. „Abban mutatunk bátorságot, hogy békésen kívánjuk megoldani problémáinkat más nemzetekkel, nem azért, mert naivak vagyunk vagy nem merünk a veszéllyel szembenézni, hanem azért, mert  a tárgyalások sokkal inkább eloszlatják a gyanakvást és félelmet" - mondta az elnök, így is megerősítve azt a politikát, hogy Amerika nem kíván újabb háborúkba bonyolódni, nemzetközi összefogás nélkül nem akar globális konfliktusokat egyoldalúan felvállalni.     

Ennek a külpolitikának két kivitelezője lesz: John Kerry, az új külügyminiszter és Chuck Hagel, az új védelmi miniszter. Sorsukban mindössze annyi a közös, hogy mindketten harcoltak a vietnami háborúban, így saját tapasztaltból ismerik a háború borzalmait.

John Kerry személyében egy tapasztalt, nagy tudású, jól ismert politikus képviseli majd az Egyesült Államokat. Elődjétől, a centrista Hillary Clintontól balra helyezkedik el a politikai palettán. Sokkal inkább a tárgyalás, mint a katonai beavatkozás híve.

A több etnikumot (ír, olasz, zsidó) ötvöző Kerry családnak közép-európai ága is van. Az apai nagyapa, Fritz Kohn egy csehországi kis faluban született. 1905-ben már Frederick Kerry névvel érkezett Amerikába, Bostonban telepedett le. John Kerry már egy jól szituált, rangos családban nevelkedett, iskoláit a legdrágább európai és amerikai intézetekben végezte. Közéleti pályáját ügyészként kezdte. 1984-ben indult először a szenátusi székért, azóta többszöri újraválasztás után Massachusetts állam szenátoraként a törvényhozás tagja. 2004-ben a Demokrata Párt jelöltjeként az elnökségre pályázott. Nagyon szoros küzdelemben maradt csak alul az akkor hivatalban lévő elnökkel, George W. Bush-sal szemben. A Szenátus külügyi bizottsága vezetőjeként Kerry számos fontos tárgyalást végzett Afganisztánban, Pakisztánban.   

Nem kell tartania attól John Kerrynek, hogy ne hagyná jóvá kinevezését az évek óta általa vezetett bizottság. És nem kell tartania attól Obamának, hogy új külügyminisztere ne az ő elképzeléseit hajtaná végre - nyilatkozta a Heti Válasz Online-nak Balogh István.  A legfontosabb posztokra - így a külügyi és a védelmi miniszteri, valamint a CIA igazgatói posztjára - az elnök olyan embereket választott, akik hozzá lojálisak lesznek.

Egyes információk szerint Európa - benne Magyarországgal - azt várja, hogy a „pacifikus nyitottság" (az Ausztrália, Ázsia, Óceánia felé fordulás) helyett Kerry „atlanti nyitottságú" ember lesz. Balogh István lehűti a kedélyeket: Kerry hű végrehajtója lesz Obama „Ázsia felé fordulást" hirdető politikájának. Emellett a közel-keleti konfliktus kezelése - elsősorban Irán, az arab-izraeli kérdések, valamint Szíria - lesz a külügyminiszter fő feladata. A közel-keleti régió Obamának a politikai öröksége miatt is fontos - véli az elemző. Más kérdés, hogy bár eddig többen (Bill Clinton vagy Tony Blair brit miniszterelnök) fókuszáltak erre a területre, és próbáltak meg fellépni a régió „békeharcosainként" vajmi kevés eredménnyel jártak.

A Heti Válasz Online információi szerint a fentiekkel némileg ellentétben többen arra számítanak, hogy az Egyesült Államok a palagáz-, és a kőolaj kitermelés megerősítésével belátható időn belül megvalósíthatja az energiafüggetlenségre vonatkozó elnöki célkitűzéseket, ezáltal vélhetően csökken az izraeli és a közel-keleti elkötelezettsége. Ekkor pedig Európának érdemes lehet újragondolnia közös kül- és biztonságpolitikáját - szólnak az elmélkedések. Balogh István úgy véli: a mérsékelt amerikai szerepvállalás mindenképp bekövetkezik (ahogyan megtörtént például az Irakból való kivonulás, úgy 2014-re végrehajtják ugyanezt Afganisztánban is), már csak a nehéz költségvetési helyzet miatt is. Az MKI kutatója ugyanakkor szkeptikus, hogy az eurózóna-válsággal küszködő Európa mennyire tudná átvenni a megüresedő pozíciót.

És hogy mire számíthat Magyarország a magyar gyökerekkel rendelkező Kerrytől? Nem sok mindenre - vélik az általunk megkérdezett szakértők. Vajmi keveset jelentenek ezek a gyökerek, Kerry nem túl régen szerzett tudomást róluk - mondja Balogh István. Ha az Egyesült Államokban úgy gondolják, hogy a transzatlanti kapcsolatok erősítése címszó alatt kritikákat kell megfogalmazniuk Magyarországgal szemben, akkor ahogyan Hillary Clinton tette, úgy John Kerry is megfogalmazza azokat - állítja Varga Gergely.

Chuck Hagel

A Pentagon új vezetőjének jelölt Chuck Hagel volt nebraskai  szenátor a konzervatív kritika első számú céltáblája, annak ellenére, hogy a Republikánus Párt tagja. De mindig is pártjától független véleményt képviselt, a Bush-kormányzat heves kritikusa volt. Bár megszavazta mind az afganisztáni, mind az iraki háborút, később az utóbbit határozottan ellenezte, sőt  demokrata  politikusokkal már 2007-ben az iraki csapatkivonásokat sürgette. Később az afgán háború minél előbbi befejezését is szorgalmazta. Hagel egyetlen amerikai beavatkozást, a koszovói hadműveletet helyeselte csak.     

Hagel az egyoldalú amerikai szankciókat, így az Irán ellenieket sem tartja hatékonynak. Minden izraeli nyomás ellenére is húzódozik az Irán elleni katonai leszámolástól, annak a híve, hogy az ellenséggel is tárgyalni kell. Így elképzelhető, hogy változás történik majd az amerikaiak Irán-politikájában is.

 

Nem szokatlan jelenség az USA-ban az ellenzék köreiből kiválogatni a fő tisztségviselőket, Obama 2008-ban kampányolt is azzal, hogy felül kíván emelkedni a pártérdekeken, és kétpárti konszenzusra akarja építeni politikáját. E nemes szándékok mögött fontos szempont, hogy Hagel maga is veterán, ezáltal a remények szerint könnyebben tudja majd irányítani a Pentagont.

Ha Chuck Hagel jelölését a Kongresszus jóváhagyja  - sok kifogást emeltek állítólagos Izrael- és homoszexuális ellenessége miatt - a Pentagon azt a nagy átalakulást hajtja végre, amire Obama már régóta készült, azaz a védelmi tárca költségvetésének radikális csökkentését, a hadsereg modernizálását. Az még nem világos, hogy erre a fajta modernizálásra mennyire kényszerítik az amerikaiak a többi NATO szövetségest. De köztudott, hogy a Pentagon élesen kritizálja a NATO szövetségeseket felszerelésük elavultsága miatt.

John Brennan

Bár elvben a kormánytól függetlenül működik a hírszerzés, a szexbotrányba keveredett CIA- vezető, David Petraeus tábornok utódját is ki kellett nevezni. John Brennan a hírszerzés veteránja, aki több adminisztráció alatt szolgált. Ellenezte az iraki háborút és a Bush-kormány idején használt kihallgatási technikát, vagyis a kínzást. John Brennannak mint Obama terrorizmus ellenes főtanácsadójának nagy szerepe volt az Oszama bin Laden elleni sikeres CIA- akció megszervezésében.

John Brennan is pragmatikus személyiségnek nevezhető, akit Obama már első ciklusa alatt is ki akart nevezni a CIA igazgatói posztjára. Négy éve nagy vihart váltottak ki a külföldi foglyok kihallgatási módszereiről szóló hírek, emiatt Brennant végülis nem jelölte Obama. Most nem valószínű, hogy gond lenne a kinevezésével - véli Balogh István.

 

 

Nem minden miniszterét cserélte le Obama. Kathleen Sebelius maradt az egészségügyi miniszteri, Ken Shinseki a védelmi miniszteri és Eric Holder az igazságügy miniszteri poszton. Balogh István szerint ők jól leképezik az Egyesült Államok demográfiai sokszínűségét. Sebelius egy fehér nő, Shinseki japán származású, Eric Holder pedig fekete. Mindez abból a szemszögből nézve érdekes, hogy Kalifornia államban néhány éve már kisebbségbe kerültek a fehérek, és számítások szerint pár év múlva ez várható az egész ország területén.

 Alapvetően át kell tehát gondolnia politikáját valamennyi vezetőnek.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.